Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A területen 400 ha szántót. 600 ha rét- és legelőt károsítanak rendszeresen a káros csapadékvizek. A vízrendezés következtében fenti károk elhárításával és a művelési kultúra változással éventé 960 000 Ft kárt lehet elhárítani, illetve hasznot lehet elérni. A káros csapadékvizek gyors levezetésére az alábbi munkák szükségesek. Illocska községtől nyugatra nagy víztároló a Szívó-csatorna teljes vízkészletének felfogására, a Szívó-csatorna alacsonyabb vizeinek tározóba való beemelésére 1.0 m3/s vízszállítású félstabil szivattyútelep a Dolina— Gréda Magyarbóly alatti szakaszára 0,7 m3/s szivattyúállás, az Illocskai árok torkolatához 0,4 m3,s szivattyúállás létesítése szükséges. A völgyeletet terhelő külvizek nagymennyiségű hordalékot szállítanak, különösen a Szívó-csatornába. A hordalék felfogáséira az ártérben 3—4 ha nagyságú sankolóteret kell kijelölni és fokozatosan a mély terepszakaszokat fel kell tölteni. 2.213 A kisvízfolyások hasznosításának keretterve a káros és tartós elöntéseknek kitett területekre vonatkozóan 74/Ъ—75/Ь—76/Ъ Dráva-balparti vízrendszerek: Tározási lehetőségekben gazdag. A tározók két féle hasznot eredményeznek: a szivattyúzandó vizek mennyiségét csökkentik, növeU a felfogott belvizek mezőgazdasági értékesítés céljából való visz- szatartását. A Dráva mentén fellelhető tavak és tározók hasznosítás tekintetében elsősorban víziszárnyas tenyésztés tekintetében hasznosíthatók, de a legtöbb holtág szárazság idején sem szárad ki, mert talajvíz is táplálja őket, ezért öntözés tekintetében is jelentősek, mert a környezetük öntözővízzel való ellátását fedezni tudják. A kiszáradó holtmedrek fenekében létesített künétlel a talajvíz mindenütt elérhető, így gyakorlatilag valamennyi holtág mellett öntözéses kultúra létesíthető. Az agrotechnika fejlődésével az őszi mélyszántás és a talaj vízgazdálkodását javító műtrágyák alkalmazása van feltételezve, ez mezőgazdasági feladat. Dázsony—Dárdai rendszer: A Beremendi csatorna jobbpartján, jelenleg is meglévő 26 ha kiterjedésű holtágban kell tárolni a vízgyűjtő egész víztömegét. A VlZITERV 13 315 munkaszámon elkészített tanulmánya szerint a csatornán érkező mértékadó víztömeg 660 000 m3. Ennek tározására 2 m magas körtöltés építendő és a gravitációsan feltelt tározón további vizek beemelésére és visszatartására 1.0 m3/s szivattyútelepet kell építeni. Ezeket a vizeket ugyanis Jugoszláviában is át kellene emelni. Ugyanakkor a vizek duzzasztása és beeresztése érdekében, duzzasztó és beresztő zsilip építendő. A tározóban felfogott víztömegeket Jugoszlávia felé kedvező, gravitációs leeresztés esetére alkalmas időszakban leereszteni, illetve annak egy részét hasznosítás érdekében vissza kell tartani. A 64/Ъ Villányi Karasica alsó vízrendszer: tározót fel lehetne használni víziszárnyas tenyésztésre, öntözővíz szolgáltatásra és járulékos, folyami haltenyésztésre. A tározó építési költsége 1,60 millió Ft. Főbb munkamennyiségek: 25 000 m3 földmunka, 2 db zsilip. A Tapolca csatorna víztömegeinek visszatartására a VlZITERV egy db 1 081 000 m3-es tározó építését tervezi a Zálogospusztai halastavak helyén. A tározó kapacitása 887 000 m3. Old községtől északkeletre lévő Szőlősberekbe újabb tározó építése javasolható, annak érdekében, hogy a Lanka felé leeresztendő víztömeg minél kevesebb legyen, mert magas vízállásnál a Lanka szivattyútelep üzeme kerülendő. Ennek űrtartalma 440 000 m3, időszakos tározóként működve. A jugoszláv félnek egyben a Tapolca torkolatához 1,75 m3/s szivattyútelepet kell építenie, a közös érdekek alapján. A tározó építési költsége: 3,63 millió Ft, főbb munkamennyisége: 4 db zsilip, 100 000 m3 földmunka, 4000 m3 kőmunka. A Lanka-csatorna felső szakaszán Siklós határában a Büdöstapolca betorkollástól К-re a Lanka völgyben 240 000 m3 befogadóképességű tározó van tervbe véve a lezúduló külvizek hasznosítására. A Lanka felső szakaszára a jobbparton sankolá- sok létesítése szükséges a vizek visszatartására és főleg a hordalék felfogására. Egyházasharaszti községtől északra 930 000 m3 befogadóképességű holtág tározásra való felhasználása és kacsanevelés útján való hasznosítása javasolható. A Mattyi csatorna vizeit a Recska tóban és a mellette építendő skatulyázott területen lehet tá- rozni. A Recska tó 260 000 m3 víz tározására alkalmas és egyben öntözővíz folyami jellegű hal- enyésztés és víziszárnyas tenyésztésre használható fel. Az Alsószentmárton alatti skatulyázott területen időszakos tározó létesíthető. Itt kb. 240 000 m3 víz tározására nyílik lehetőség. A Mattyi tó 500 000 m3 belvíz befogadására alkalmas. Mélysége kisvízállásnál 3 m, így hasznosításra cca egy millió m3 víz fordítható. Víziszámyas tenyésztés és öntözővíz szolgáltatás tekintetében, bővízűsége alapján jelentős lesz. A Lanka-csatorna vízgyűjtőjén létesítendő, ill. felhasználandó tározók építési költsége 1,05 millió Ft. Főbb munkamennyiségei: 25 000 m3 földmunka. 9 db zsilip, 3 db szivattyúállás. A Gordisai-csatorna mellet a Hotedra (Szabó tanyai) tó kb. 350 000 m3 belvíztömeg befogadására lesz alkalmas. A tóban alacsony vízállás esetén is kb. 430 000 m3 víz tározódik. A tárolt víz öntözővíz-szolgáltatás, víziszárnyas tenyésztés és hal- tenyésztés tekintetében a környéken jelentős lesz. A tározó működtetése érdekében 1 db beeresztő zsilip építése szükséges. Felmerülő építési költségek: 240 000 Ft.
