Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Terehegy községtől északra a külvizek időszakos visszatartására egy érvonulat célszerűen felhasználható. Az érvonulat hasznosítása: a hordalék lerakása és víziszárnyas tenyésztés. Építendő 2 db zsilip. Felfogható 450 000 m3 víz. 74/b. Dráva—Fekete-víz közötti öblözet. A Dráva és a Fekete-víz közötti háromszögben Csehi-pusztánál lévő holtágat célszerű a káros csapadékvizek befogadására felahsználni, mint meglévő adottságot. Torkolatához zsilip építendő. A tárolható víztömeg cca 96 000 m3. A kisinci holtág mintegy 1,5 millió m3 víz befogadására alkalmas, tározóval építhető. Torkolatához az elmúlt években zsilip épült. A környező terület csatornáinak, terepmélyedéseinek bevezetése szükségszerű. Hasznosítása: öntözővíz-szolgáltatás, víziszámyas, halászat útján. Majláth-pusztai tározó részben a Dráva-víz részben csapadékvíztároló. Öntözővíz-szolgáltatás és halászati érdekeket szolgál. Hiányossága: A Kis- szentmártoni árok gravitációs levezetését a tó magas vízállása gátolja. A Vejti holtág 590 000 m3 belvíz befogadására szolgálhatna (a Drávatöltés áthelyezésével). Ennek érdekében a Vejti mellékág kellő bevezetéséről, beeresztő és torkolati zsilip építéséről kell gondoskodni. A Kápolnai Gürü és a Zehipusztai—Kemsei árok vizeinek befogadására a Háromfai és a Kemsei holtágak alkalmasak. A háromfai 750 000, a kemsei 210 000 m3 víztömeg befogadására lesz alkalmas. A holtágak tározóvá való átalakítására 2 db beeresztő és 1 db torkolati zsilipet kell építeni. Meg kell jegyezni azt, hogy jelenleg a Dráva töltése csak a kemsei holtágat védi a folyó elöntésétől, feltöltésétől, a Háromfai holtág csapadékvíz tározóvá való alakításához a töltés beljebb helyezésére van szükség. A tározókon víziszárnyas tenyésztést célszerű létesíteni, míg a Háromfai holtág öntözővíz-szolgáltató tározóként is felhasználható. sőt folyami jellegű haltenyésztés tekintetében is jelentős lehet. A tározás 640 000 Ft hasznot eredményez. A Sellyéi Gürü torkolata a leggazdagabb holtágakban. A töltés áthelyezésével a káros csapadékvíz-tározók egész sora fog tározóként rendelkezésre állni. Ezek közül legjelentősebb a Rózsafatanyai 1,05 millió m3 befogadóképességgel. Ettől keletre a zalátai vasút mellett van a 210 ezer m3 vizet befogadó vasútmenti holtág. Ennek a két holtágnak az összehangolása kívánatos lesz. Külön csoportban található az 500 ezer m3 bel- víztározásra alkalmas megyei töltés menti és a 220 ezer m3 belvíz befogadására szolgáló Vájás tanyai holtág. Ezeket a holtágakat össze kell egymással kapcsolni és ilyen módon cca 2 millió m3 vizet lehet a holtágakban tárolni. Hasznosítás: víziszárnyas telepek, öntözővíz beszerzés és járulékos haltenyésztés útján lehetséges. A belvizek tározókba való terelésére 3 db, a leresztésre 1 db (nagyobb) zsilipet kell építeni. A drávasztárai-csatoma vizeinek tározására a drávasztárai holtág építhető ki. A holtág víztározóul, csak az árvédelmi töltés mederhez közelebbi nyomvonalon való megépítése után szolgálhat. A holtág 290 000 m3 belvíz befogadására lesz alkalmas, vízszinének szabályozására zsilipkapu szivattyúállás építése és üzemelése szükséges. A tározás igénye: 1 db zsilip szivatytúállással, az építés költsége: 70 000 Ft. A hasznosítás: víziszárnyas telepítés, öntözővízszolgáltatás és járulékos haltenyésztés útján történhet. A Karcsin a-csatoma vizeinek felfogására a La- kócsa községtől délre és délkeletre lévő, 276 ha kiterjedésű Tölgyes és Szigetkei érvonulatot lehet tározónak kiépíteni. A Tölgyes tározó 2,3 millió m3, a Szigetkei tározó 0,46 millió m3 belvíz befogadására alkalmassá tehető. Ezen a nagykiterjedésű érvonulaton jelenleg sás, nád, és kissé magasabb részein fűz és nyár tenyészik, így gyakorlatilag kevés hasznot hoz. Tározóként való felhasználása ezért rendkívül gazdaságos. A nyolcas alakú Tölgyes tározót földgátakkal és zsilipekkel rekeszelni kell, az érvonulat fenekén feltöltő és leeresztő csatornát kell húzni. Ezáltal az érkező víztömeg nagyságnak megfelelően a kívánt rekesz feltölthető, míg a többi rekesz kaszálóként is hasznosítható lesz. A tározó egész évben való feltöltése nincs tervbevéve, de az érvonulat fenekén húzott csatornában a víz egész évben biztosítható. A tározó hasznosítására víziszárnyas telepek létesíthetők, míg a talajvízdusítás következtében a környező szántóterületek öntözéséhez szükséges víz a tápláló árokból beszerezhető. A Tölgyes tározótól keletre lévő Szigetkei holtág szerepe és hasznosítási lehetősége az előbbivel azonos. A tározótól délre, a Korcsina medrében duzzasztót kell építeni. A Tölgyes tározó északi sarkához 3 helyen beeresztő, a rekeszelő töltésekbe 3 db szabályozó zsilip, míg ,a déli sarokba leeresztő zsilip építendő. A Szigetkei tározó felső végéhez beeresztő, az alsó végéhez leresztő zsilip építendő, ugyanakkor a Drávafok felül betorkolló hajlatokat töltésekkel kell lezárni, csatornákkal összekötni és tározás esetén a völgyhajlatokban keletkező vizek átemelésére zsilipkapu szivattyúállás építendő. A Korcsina-csatorna torkolati szakaszánál van a Zokogai holtág. Az árvédelmi töltés korszerű nyomvonalon való kiépítésével a holtág mentett oldali víztározóvá tehető. Ebben a holtágban 427 ezer m3 csapadékvíz lesz tár ózható. Nevezett holtágtól keletre található a Lokai holtág, melyben 530 ezer m3 vizet lehet majd tározni olyan módon, hogy a Zokogai holtágat Révfalu községtől északra kiépítendő csatornával összekötik. A Lokai holtág torkolatához zsilipet (zsilipkapu szivattyúállást), a tápláló csatornára beeresztő zsilipet, a Zokogai holtág kitorkolásához úgyszintén beeresztőzsilipet, a Drávaiványi felöl holtágba torkolló csatornára zsilipkapu szivattyúállást vettünk tervbe. 192
