Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A nagymérvű töltésezés, valamint az alsó szakasz viszonylag magas fenékszintje miatt a mélyebb területek belvizeinek levezetésére szívóárkok épültek. A Karasica különböző időben, különböző szakaszokra készült tervei nehezen összeegyeztethetők és nem elégítik ki a jövőbeni vízgazdálkodás igényeit. Az 1954. év után épített hidak megfelelőek. A Karasica jobboldali mellékágai: ApátvarascLi vízfolyás (10/1). A mélyebb fekvésű rétek lecsapolására 1900-ban az alsó szakaszon terv készült. 4,366 km hosszban 1904-ben végre is hajtották az árokrendezést. Az ekkori kiépítés 4,9 m3/s vízhozamra kielégítő eredményű. Jelenlegi állapota az alsó szakaszt tekintve megfelelő. Jobboldali mellékága a Pusztakisfalui mellékág. Pécsvárad—Szellői vízfolyás (10/2). Régebbi rendezésre terv nem található. 1950-ben jókarbahelyezték teljes hosszában. Maximális árvize a torkolatnál az eddigi számítások szerint 8,0 m3/s. Jelenlegi állapota: részben feliszapolódott. Mellékágai a következő pontban tárgyalt Erzsébet—Nagypalli vízfolyás, továbbá a Zengővárkonyi és Pécsváradi vizek. Erzsébet—Nagypalli vízfolyás (10/3). Az elvizenyősödött völgy víztelenítésére 1938. évben terv készült, 9.1 km hosszú szakaszra, 0,63 m3/s vízemésztésre. Jelenleg teljes hosszában feliszapolódott, felújítása szükséges. Berkesdi vízfolyás (10/4). Rendezésére 1933-ban készült terv, amelynek alapján 3,415 km hosszú szakaszon a jókarbahe- lyezést el is végezték. A rendezés szerinti vízemésztés 0,9 m3/s. Jelenleg a meder feliszapolódott, teljes hosszában rendezésre szorul. Szilágy—Berkesdi vízfolyás (10/5). Jókarbahelyezésére először 1933-ban a Berkesdi vízfolyással egyidőben készült terv, amely az elvizenyősödött völgyet volt hivatva lecsapolni. A vízfolyás tervszerinti vízemésztése 3,45 m3/s. A jókarbahelyezett szakasz hossza 4,11 km. Jelenlegi állapotában rendezésre szorul. Hosszúhetényi mellékág (10/6). A Pécsvárad—Hosszúhetény—Komlói műútttal való keresztezése felett 1,05 km szakaszon 1958-ban rendezés történt Hosszúhetény belsőségében lévő ingatlanok megvédése érdekében. Ezt a szakaszt 6,0 m3/s vízhozam levezetésére tervezték, 30%-os gyakoriságú árvíznek megfelelően. A torkolattól a műút alatti szakaszig a kialakult természetes meder megfelelt az eddigi követelményeknek. Jelenlegi állapota megfelelő. 1960-ban rét lecsapolás címén 1,255 km hosszban az alsó szakaszon rendezték a medret. A teljes vízfolyásra terv készítése szükséges. Jelentéktelen mellékága Romonyai vízfolyás. Vasas—Belvárdi vízfolyás (10/8Í). A vízfolyás jókarbahelyezésére először 1908-ban készült terv, a munkát el is végezték. Későbbi terv 1938-ban készült, melynek alapján 1939—1945 évek között szintén elvégezték a mederrendezést. Rövid szakaszon 1952-ben is tisztogatták a medret. A rendezett meder 2,5 m3/s vízszállításra épült. Vasas község felett északra cca. 1 km-re a Pécsi Szénbányászati Tröszt Petőfi-aknájának fürdővíz ellátására hordalékfogó gátak és tározó duzzasztóművé épült, mely jelenleg is üzemben van.. Jelenlegi állapotában teljesen feliszapolódott, az egész szakaszon tisztogatása szükséges. A külön pontokban tárgyalt mellékágakon kívül, mellékágai a Nagykozári, Olasza, Cserkúti vízfolyás. Kistótfalu—Németi vízfolyás (10/9). Rendezésére önálló terv nem található, egyedül a befogadó Villány—Pogányi vízfolyás rendezési tervében szerepel. A vízfolyás 0,59 km hosszú torkolati szakaszát a befogadó rendezésével együtt tisztogatták 1936—1942. években. Jelenlegi állapota Bisse község felett megfelelő, Bisse és Kistótfalu között rendezésre szorul. Kisherendi vízfolyás (10/10). 1914. évben terv készült a vízfolyás tisztogatására, mely alapján 1936—1942. évek között a tisztogatás el is készült, 8,05 km hosszban. Tervszerinti vízemésztése kiöntés nélkül 0,4 m3/s. Jelenlegi állapotában nem kielégítő, sürgősen felújításra szorul. Peterd—Szemei vízfolyás (10/11). Tisztogatására 1914-ben készült először terv, melynek alapján 1936—1942. években 4,178 km szakaszon végezték el a jókarbahelyezést. Vízemésztése a terv szerint 0,92 m3/s. Legutóbb 1953—54- ben tisztogatták az előbbi hossznak megfelelően. Jelenleg helyenként feliszapolódott és így rendezésre szorul. Jobboldalon egy, baloldalon három kisebb mellékága van. Villány—Pogányi vízfolyás (10/12). A torkolattól 1,5 km szakaszon, az Alsó-Karasica völgyi Lecsapoló Társulat a Karasicával egyidőben végzett medertisztogatást, 1,5 km szelvény feletti tisztogatására 1914-ben került sor, illteve készült terv, melyet 1929-ig valósítottak meg 19,3 km hosszban. 1950—54, 1958—59. években végzett tisztogatások által jelenleg a 19,3 km szelvényig rendezett állapotban van, vízemésztése a tervek szerint 5,5 m3/s. llásságy—Ellendi vízfolyás (10/7). 151
