Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Külön pontokban ismertetett mellékágain kívül megemlítendők az Űjpetrei és Vókányi mellékágak, melyek rendezése megtörtént, állapotuk jelenleg megfelelő.

Kisjafcabfalvi vízfolyás (10/13).

Terve nincs. Rendezése először 1925. évben történt, teljes hosszában. 1936—37. években újra tisztogatták. 1952. évben az alsó szakaszt tisztogatták. Jelenleg nagyon feliszapolódott állapotban van, tisztogatása sürgős.

A Karasica baloldali mellékágai.

Patkányos patak (10/14).

Rendezésére 1938-ban készült terv. Tervszerinti vízemésztése 1,3 m3/s. A rendezés kiterjedt a mellékágakra is, összesen 11,2 km hosszban. Űjra tisztogatását 1951—52. években végezték el. 1958-ban rétlecsapolás érdekében jókarbahelyezési tervet készítettek. E terv megvalósítására nem került sor. Jókarbahelyezése szükséges.

Mároki vízfolyás (10/15).

Lapáncsa község határában ömlik a Karasica Magyarbólyi malomárkába. Kb. 25 évvel ezelőtt tervek alapján rendezték, de ezek a tervek nem találhatók meg. Jelenlegi állapotában teljesen fel van iszapolódva, rendezése szükséges.

Dráva-balpart a Babócsai Rinya felett a Dombó •—Zdála patak nélkül (11).

lzidórus patak (11/1).

Jugoszláv területen ömlik a Drávába. Terve nem található, a nagyesésű, torrens jellegű patak alsó szakaszát a község iszapoltatta ismeretlen időben. (Zákány község területén folyik keresztül.) Dombó—Zdála patak.

A Zdála patak a Dombó csatornába, annak Drávái torkolata felett ömlik be.

Dombó csatorna (12).

A Zdála betorkolása alatti szakasza országhatárt képez. A Dombó első rendezése 1900-as években volt 19 1/s km" fajlagos vízelvezetéssel számolva. A tervezett 1:1 rézsű a homokos talaj miatt nem állt meg, ezért az 1936-os tervek már 1:1,45-ös rézsűhajlást és padkát is terveztek, s már 40—150 1/s km2 levezetendő vízhozamot vettek alapul. 1949 —1951-es években jókarbahelyezték 6,6 km hosszú szakaszát, 1954-ben pedig a 6,84—9,5 km szelvények közötti szakaszát. (A MÁV a vonalát kétszer keresztező vízfolyást gépi kotróval áthelyeztette). Jelenlegi formáját 1956—1960-as években kapta, amikor csészeszelvény kialakításával helyezték jókarba. A felső szakasz jókarbahelyezése szükséges.

A Dombó csatorna mellékvizei:

Somogybükkösdi árok (12/1).

Rendezésére terv nem található. A patak malomvízhasználatot lát el. Több ága van.

Rendezésére terv nem található. Medre nem kielégítő, rendezése szükséges. A 2,1 km szelvényben lévő megszüntetett malomduzzasztónál a patak visszavágódik, a kimosott hordalék a Dombó csatornát iszapolja.

Csalános patak (12/3).

Rendezési terv nem található.

Dörgöhidi árok (12/4).

Rendezése szükséges.

Márjás patak (12/5).

1937—38-ban 16,265 km hosszú szakaszát helyeztük jókarba. Az alsó 9 km szakaszán Csurgó belsősége miatt jókarbahelyezendő.

Kökényest árok (12/6).

A Márjás patak mellékága. Rendezési terv nem áll rendelkezésre. Jókarbahelyezése ismeretlen időben történt. Rendezése szükséges.

Sárgáti árok (12/7).

Rendezése csak az alsó 2 km szakaszon történt, 1957-ben. Az 1936-ban készült terv is tartalmazza az alsó szakasz rendezését.

Tekeresberki árok (12/8).

1936-ban a torkolati részt helyezték jókarba, majd 1950-ben került ugyanaz a szakasz jókarba- helyezésre kb. 1,16 km hosszon. Felsőbb szakaszon csak tisztogatás szükséges, mert a szűk és mély völgyek között halad. A múltban négy malomvízhasználata volt, ezenkívül halastavak települtek a vízfolyásra.

Mellékágai a Tikokberki és Lipéki árok.

Zsdala patak (12/9).

Végig az országhatár mentén, általában annak vonalán húzódik a Dombó csatornával párhuzamosan, jókarbahelyezése szükséges.

Babócsai—Rinya főág (másnéven Nagyatádi Rinya) (13).

A Segesdi és a Belegi Rinya egyesülésénél kezdődő Babócsai Rinya a régi időben Péterhida határában DK-i irányban folyt és a mostani Barcsi Rinya völgyében haladva Barcs határában érte el a Drávát. A jelenlegi formáját valószínűleg átmetszéssel alakították ki malomcsatorna építésével kapcsolatban.

1904—5-ben a volt Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal átfogó rendezési tervet készített, mely a főágon kívül a Taranyi, a Lábodi és a Belegi ág rendezését is tartalmazta, összesen 77,6 km hosszú szakaszon, 20 1/s km2 fajlagos vízlevezetés számbavételével.

Rígóc patak (12/2).

152