Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Nyugati Övcsatorna (37) 1954 óta átfogó terv alapján nagyrészben kiépült a csatorna I. és II. kategóriabeli szakasza a Balatonba való betorkollásától a Táska—Buzsák ösz- szekötő útig 18,3 km szakaszban. A Nyugati csatorna kiépítésének terve NQ 3% vízhozamra kiépíteni, bár az elmúlt 6 esztendőben a jelenleg mintegy NQ 7—8%-ra kiépített meder is megfelelt a követelményeknek. A Nyugati övcsatorna torkolatánál a csatorna tervezett és kikotort fenékszintje 1,50—1,80 m-rel mélyebb a Balaton sekély fenékszintjénél. Az övcsatorna I. és II. kategóriabeli szakaszán 6 hiprovizórium van. A 20 m nyílású MÁV fővonalú híd, valamint a Nagyberekből Somogyszent- pál felé vezető úton lévő nagyteherbírású hidak építése indokolt. A többi híd építése főleg az övcsatorna balpartján a tározó halastavak, a tsz kezelésében levő területek üzemegységesítése miatt is, egyenlőre függőben tartható. Az övcsatorna III. kategóriabeli szakasz, a Táska—Buzsák-összekötő úttól délre, megfelelő karbantartás mellett kiépítésre nem szorul. Balatonújlaki vízfolyás (44) III. kategóriabeli szakaszának a 652. sz. főközlekedési úttól délnyugatra, mintegy 1 km hosszban NQ 10%-ra való kiépítés indokolt, de csak akkor, ha a vízfolyás felső szakaszán Keszthely magasságában hordalékfogó tározó földgátból megépül. Kéthelyi vízfolyás (45) III. kategóriabeli szakaszának kiépítése a Két- hely—Somogyszentpál bekötő úttól délre a 652. számú főközlekedési útig mintegy 2 km hosszban indokolt. A kiépítést azonban a főközlekedési úttól nyugatra lévő torrens szakasz és 2 mellék tor- rens rendezése után gazdaságos elvégezni. Sári-csatorna (40) II. Kategóriabeli szakaszának folytatólagos kiépítése a Somogyszob—Balatonszentgyörgy vonalától a mesztegnyői tógazdaság alsó zsilipjéig 5,2 km hosszban NQ 10%-os vízhozamra indokolt. A III. kategóriába sorolt meder szakaszon, valamint a Bize—Gadányi mellékágon mederrendezést az itt szükséges erózió elleni védelem és halastavak remélt telepítése miatt nem terveztünk. Boronkai árok (41) A Boronkai vízfolyáson és a balparti mellékágain a tározási lehetőségek kialakítására számítva mederrendezés nem indokolt. Boronkai vízfolyás jobbparti mellékága: a Gyótai (Cigányárok) vízfolyás II. kategóriába sorolt 4 km hosszú szakaszának NQio%-ra való kiépítés indokolt. Gyóta — ffl. Usztó puszta magasságában, illetve innen délre a tározó — halastói haszonsítást a mederrendezésnél gazdaságosabban véljük. Koroknál (Határ-külvíz) vízfolyás (38) Táska község magasságáig NQ3%-os vízhozamra készített terv szerint kiépült. A balparti töltés helyén még szabálytalan depónia van, amelynek töltésszerű rendezése szükséges. Ennek folytatásában a vízfolyás a Marcali—öreglak összekötő közlekedési útig NQio%-os vízhozamra kiépült. Folytatólagos kiépítése mintegy 4 km hosszban, a libickozmai Szőke majorig szükséges. Ennek során, illetve ezt megelőzően a cső- menti malom korszerűtlen vízierőműveit kell eltávolítani. A malom táján esetleg mederkorrekció is indokolt. A már kiépített vízfolyamszakasz mentén a rétgazdálkodás érdekében talajvízszint-szabályozás szükséges. A vízfolyás torkolati 3—,35 km hosszú szakaszának jobbpartján, a Koroknai-vízfolyás, a Táskái vízfolyás és a Nyugati övcsatorna által határolt és csak dél felé nyitott mélyfekvésű vizenyős területen — halastó telepítése indokolt. A Koroknai vízfolyás 15 km szelvénye feletti szakaszán, Libickozma községtől délre, a meglévő kis halastó, tározással egybekötve lényegesen bővíthető. Mind a Koroknai vízfolyás, mind a beléje torkolló Aranyos patak felső szakaszán a tározóhalastó fejlesztése, az árvízi csúcsok csökkentése érdekében indokolt. A már kiépített vízfolyamszakasz mentén a rétgazdálkodás érdekében talajvízszint szabályozás szükséges. A vízfolyás torkolati 3—3,5 km hosszú szakaszának jobbpartján, a Koroknai-vízfolyás, a Táskái vízfolyás és a Nyugati övcsatorna által határolt és csak dél felé nyitott mélyfekvésű vizenyős területen — halastó telepítése indokolt. A Koroknai vízfolyás 15 km szelvénye feletti szakaszán, Libickozma községtől délre, a meglévő kis halastó, tározással egybekötve lényegesen bővíthető. Mind a Koroknai vízfolyás, mind a beléje torkolló Aranyos patak felső szakaszán a tározó- halastó fejlesztése, az árvízi csúcsok csökkentése érdekében indokolt. Aranyos patak (39) A patak torkolati 9,7 km hosszú szakaszának kiépítése a Koroknai vízfolyás csatlakozó torkolati szakaszának teljes kiépítése után indokolt. A patak torkolati szakaszának kiépítésével párhuzamosan az annak mentén húzódó vizenyős rét- területen talajvízszint-szabályozás szükséges. Táskái vízfolyás, ill, övcsatorna és a Buzsák-Tás- kai övcsatorna A Nyugati övcsatorna folytatásában a korszerűen kiépült és karbantartáson kívül további beruházást nem igényel. Pogányvölgyi vízfolyás (34) Keleti Bozót övcsatorna torkolati szakasza Fe- ketebézseny magasságáig felhagyott tőzegbányák (gödrök) között halad. Bár a felhagyott gödör egy151
