Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
részét elegyengették, sőt be is fásították, a vízfolyásnak völgye a Fonyód községi belsőségtől Fe~ ketebézseny állomásra vezető iparvágányig átfogó rendezésre szorul. A Balaton átlagos vízszintje a vízfolyás torkolati szakaszán közel 10 km szelvényig, majdnem Pusz- taberény magasságáig uralkodik. Tógazdaság telepítése műszakilag könnyen megvalósítható, Fekete- bézsenytől a Buzsák—Lengyeltóti bekötő útig (13,44 km szelvény) húzódó völgyben, a volt öntözés és a lecsapoló árokhálózat felújításával, a szükséges takarmányalap biztosítható. A Pogányvölgyi vízfolyásnak a Buzsák—Lengyeltóti bekötő úttól délre húzódó völgyében számos tógazdasági települt. Mind a vízjárás, mind a domborzati adottságok ezeknek a tógazdaságoknak nagyarányú fejlesztését indokolják. A Pogányvölgyi vízfolyás völgyében épült a MÁV Kaposvár—Fonyód vonala. A vasútvonal Buzsák és öreglak állomások között a völgyet hosszirányban keresztezi. A halasításra alkalmas völgyszakaszban, a tavak telepítése előtt a vasúti közlekedés korszerű igényeit ki kell elégíteni. Mivel a Pogányvölgyi vízfolyás völgyének fokozott halasítása indokolt, a különben szükséges rét- lecsapolásokat nem irányoztuk elő. A vízfolyás NQio%-os vízhozamra való kiépítése, korszerű terv alapján megtörtént. A Pogányvölgyi vízfolyás mellékágain: Halasok patak, Somogyvári és Somogyvámosi patakon a meglévő kis halastavak bővíthetők. A Halasok-patak (36) torkolati szakasza NQio%-ra koszerűen ugyancsak kiépült. A keskeny völgyekben húzódó mellékágak a szokványos karbantartáson kívül több munkát nem igényelnek. A Pa- muknál a Pogányvölgyi vízfolyás balpartján betorkolló Bontakeszi árok (35) — torkolati szakasza — a Pusztakovácsi felé vezető dűlőút keresztezéséig — mintegy 1,1 km hosszban, a környező rétek talajszintjének szabályozása érdekében — kiépítésre szorul. Jamai patak (33) Torkolati szakasza 6 km hosszban NQio%-os vízhozamra korszerű terv alapján kiépült. A rendelkezésre álló terv a patak 12 km hosszban való kiépítésére terjed ki. A középső és felső szakasz 0.5—0,8— és 1,0 m fenékszélességgel, 6:4, illetve a kis mederszelvényeknél 4:4 oldalrézsűkkel épülne. A III. kategóriába sorolt mederszakasz: 7—12 km között kiépítése későbbre ütemezhető. Tetves patak (32) II. kategóriába sorolt torkolati szakaszának alsó 17 km hosszára NQio%-os vízhozamra terv készült. A patak kiépítése a 10 km szelvényig megtörtént. A torkolati szakasz balpartja mentén lévő Irma- pusztai tóegységek bővülnek és távlatilag a Lelle- szemesi Bozót nagyrészét elfoglalják. A fejlődő tógazdaság a Tetves-pataknak gyakorlatilag minden vizét igényle és ezért is a patak kiépítése a II. \52 kategóriás szakasz felső határáig a 20,9 km szelvényig indokolt. A Tetves patak vízgyűjtő területének déli fele induló és kifejlett vízmosásokkal tarkított. A patakmeder idő előtti feliszapolódásának elhárítása érdekében a vízgyűjtőterület komplex rendezése feltétlenül szükséges. A Lelle-szemesi berek távlatilag ismét víztározótér lesz, melyből a berek keleti enyhe dombjait (Rád-puszta) korszerűen öntözni is lehet. A halastavaktól délre a réteken talajvízszint-szabályozás szükséges. Büdösgáti- (Szólád—Öcsödi) árok (Nagymetszés) (31) A Kötéséig kiépült II. kategóriabeli szakasznak folytatólagos rendezése Tekeres pusztáig, sőt azon túl a III. kaetgóriába sorolt szakasz kiépítésére a MÁV Kaposvár—Siófok vonalig indokolt. A Büdösgáti árok vízgyűjtő területének déli határa elmaradott és az árok Kapos vízgyűjtőjéhez tartozó Kőrisberki vízfolyásban, persze ellenesésben folytatódik. A völgy a vízválasztó határ közelében kiszélesedik és felláp szerűen hat. A Kötcse magasságában az összeszűkült völgyben tározó építésére van lehetőség, melyből helyi jellegű öntözések vízzel való ellátása biztosítható Az árok torkolati szakaszán a jobbparton épített ivadéknevelő halastónak az árok balpartján lévő mély területen való bővítése indokoltnak látszik. A Büdösgáti árok mentén lévő rétek talajvízszint szabályozásra szorulnak. Kötcse és Nagycsepely határában a vízgyűjtőterület az erózió ellen védelemre szorul. Köröshegyi Séd patak (30) Medre a meglévő tógazdaságok által végrehajtott karbantartáson kívül kiépítést nem igényel. A Balaton déli partja mentén elterülő mélyebben fekvő lápos területeket, amelyeknek terepszintje a Balaton átlagos vízszintje alatt 60—80 cm-re van, az jellemzi, hogy a tőzeges talaj többségben nem összefüggően, hanem lencseszerű foltokban helyezkedik el. A nagyobb összefüggő tőzeges területek homokos, erősen csigahéjas összeté- telűek és ezek némileg kiemelkednek a terepszintből. A mélyebb fekvésű területeket iszapolás és talajvízszabályozás nélkül hasznosítani nem lehet. A területek legnagyobb részén csak szivattyúzással lehet a lecsapolás és a talajvízszabályozást megoldani. Zardavári öblözet Az öblözetben eddig még a rendes rét- és legelő- gazdálkodás lehetőségei nem alakultak ki. Csak a főcsatorna rendszeres jókarbahelyezése történt meg, az 1922-ben kiásott szívócsatornákat nem tartották fenn, még nyomuk is alig látható. A mezőgazdasági művelésre használható 460 ha területen 50 m/ha sűrűségű csatornahálózatot kell kiépíteni, hogy a talajvízállást a szükséges szintre lehessen leszállítani, szükség esetén egy hét alatt.
