Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
26/a táblázat gést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés jeleníti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lehet az öntözővíz maximálisan megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szikesedés veszélye fennállna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: aj A kis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az öntözendő táblára való adagolás előtt kémiai javítóanyaggal (gipsszel vagy más 'kalciumtartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása, hígítással, azaz kis sótartalmú alacsony Na százalékú víz, megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembevéve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. sz. táblázat). Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobbfökú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően a vízmérleg fejezetben TVK-egységünk részeiként biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek: fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szennyezések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását. A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése: Balaton. (Lásd 26. táblázat). Összes keménység értéke 15 nk° körül van, karbonátot tartalmaz 8—9 mg/1 értékben, Na %-a alacsony, összes oldott sótartalma 400 mg/1 körül van. Bármilyen ipari és mezőgazdasági igényt kielégít, hűtővízként való felhasználásánál azonban rétegképződés várható. Bakteriológiai szempontból Balatonalmádinál es Keszthelynél a parti szakasz kissé szennyezett (II. o.), egyéb szakaszon pedig tiszta (I. o.). Ivó- és élelmiszeripari vízellátás céljaira aránylag egyszerű kezelés után felhasználható, fürdőzésre és vízisportokra is alkalmas Hévíz-Páhoki csatorna. Bár a Hévíz fürdő szennyvizet juttat a vízfolyásba, sem keménysége, sem Na%-a nem magas. Öntözésre alkalmas, ipari célra szükség esetén alkalmas. Zala. Zalaegerszeg feletti szakasz igen lágy, Zalaegerszeg alatt közepes keménységű. Oldott sótartalma 200 mg/1 körül változik. Öntözés és ipari vízellátás céljára egyaránt alkalmas. Bakteriológiai szempontból kissé szennyezett (II. o.). Vize ivó- és élelmiszeripari vízellátás célV egy vizsgálatok Balaton Fűzfőnél Tihanyi kútnál Keszthelyi öbölben Szélirány _ _ D Sz élerősség B° 0 0 1 Hullámmagasság cm 0 10 5 A mintavétel ideje 1958. VII. 15. 9h 10’ VII. 16. 8h 50’ vn. 16. 18h 05’ A víz hőfoka C° 26,8 26,5 29,0 Átlátszóság mm 170 205 150 Vezetőképesség ü —1. cm-1.10—6 629 605 642 pH-érték 8,3 8,25 8,20 Lebegő anyag mg/1 4,8 12,0 12,0 Oxigénfogyaszítás mg/1 4,36 4,11 6,56 Oldott oxigén mg/1 8,15 7,22 7,60 Oxigén telítettség % 100,0 88,7 97,6 Biokémiai oxigén igény (BŐD mg/i 1,91 0,84 0,63 Ammónia (NH4t) mg/1 0,10 0,11 0,14 Nitrit (NOí-) mg/1 0,005 0,005 0,005 Nitrát (N03—) mg/1 0,6 0,3 0,2 Kalcium (Ca++) mg/1 31,0 31,0 41,0 Magnézium (Mg++) mg/1 44,1 41,4 38,0 Nátrium (Na+) mg/1 31,5 31,5 29,0 Vas (Fe+++) mg/1 — — — Változó keménység nk° 12,05 13,5 13,5 összes keménység nlk° 14,5 13,8 14,3 Lúgo.-ság W° 4,3 4,8 4,8 Szulfát (S04----) mg/1 96 ,0 93,2 101,0 Foszfát (PO4 ) mg/1 0,0 0,0 0,0 Klorid (Cl—) mg/1 16,1 13,1 12,6 Hidrogénikarbonát (HCO3) mg/1 263,0 293,0 293,0 Oldott SíZéndioxid (C02) mg/1 0,0 0,0 0,0 Karbonát (CO3) 8,95 8,95 5,95 jára megfelelő kezelés és fertőtlenítés után felhasználható. Fürdőzés és vízi sportokra is alkalmas. Sió. Keménységi viszonyai folyamatosan romlanak a Balatontól a Dunáig; Siófoknál keménysége a Balatonéval megegyezik. Oldott sókoncentrációja 500 mg/1 körül van, Ná% alacsony, öntözésre a Simontornyai Bőrgyár szennyvízének be- ömléséig alkalmas. Bakteriológiai szempontból vize erősen szennyezett (IV. o.) szennyvízjellegű, felhasználása még ipari célra is alig jöhet szóba. 2.382 A Balaton vizének vegyi összetétel változása A Balaton vízkémiai szempontból három medencére osztható: északi, középső és déli medencére. Az északi medencében magasabb a sótartalom, 79
