Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
mint a déliben, a középső medence sótartalom-értékei pedig átmenetet képeznek az előbbi kettő között. A Balaton vizére jellemző a magnézium és a kalcium egymáshoz viszonyított aránya is. A magnézium tartalom magasabb az északi és középső medencében mint a déliben, viszont a kalcium-tartalom változása ellentétes. Legszennyezet ■ tebb’a keszthelyi öböl, legtisztább az északi part. Vízminőség-változást tapasztalunk a viharban és a szélcsendes időben vizsgált mintáknál: eltérés van lebegőanyagban, oxigénfogyasztásban és állandó összes—keménység érték mellett a kalcium-magnézium arányában. Viharban mért legmagasabb oxigénfogyasztási érték a keszthelyi öbölben 9 mg/1, szélcsendben Tihany és Siófok között 4 mg/1. Lebegőanyag vihar előtt 30 mg/1, vihar után ugyanazon a ponton 140 mg/1. 2.363 A felszíni vizek kémiai és biológiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából 2.3631 FELHASZNÁLÁS IVÓVÍZRE 2.3632 FELHASZNÁLÁS IPARI VÍZRE A TVK IX. fejezet 1.22-höz csatolt CL fogyasztási térkép szerinti osztályozás alapján a felhasználók igénye szerint a következőképpen csoportosítható: I. o. használható ivóvízellátás céljára, vízelőkészítéssel (csak az ülepítés gyorsítása és fertőtlenítés céljából szükséges vegyszer adagolással) ezenkívül minden más vízfelhasználás céljára. II. o. használható ivóvízellátás céljára különleges tisztítással. III. o. ivóvízellátás céljára nem ajánlható, kivéve az élelmiszeripart. IV. o. ipari víz céljára is csak különleges tisztítás után alkalmas 2.3633 FELHASZNÁLÁS ÖNTÖZÉSRE A felhasználhatóság elbírálásának alapja a 2.361 pontban ismertetették a 25. táblázatban foglaltak. 2.3634 FELHASZNÁLÁS HALÁSZATI CÉLRA I. kategória: a Balatonba ömlő patakok vízminőségének védelme elsőrendű vízélettani érdek. A körzetben mintegy 2500 kh halastó van üzemben, vagy a közel jövőben készül el. Az egész terület elsőrendű övezet vízélettani szempontból. Teljesen fel kell számolni a Balaton vízminőségét megváltoztató ipari szennyvizeket. A körzet évi haltermelési értéke mintegy 25 ezer q hal. 2.364 A vízgazdálkodási körzet talajainak öntözővíz minőségi igénye A körzet két jellemző területi egységre bomlik talajtani szempontból. A két terület választóvonala a Balaton. A Balatontól északra fekvő területeken igen változatos alapkőzeten az erdőtalajok különböző típusai nagy változatossággal fordulnak elő. Általánosságban e területeken az öntözés nem, vagy csak helyi jelentőséggel bírhat. A Balaton déli partvidékén már egységesebb a kép. A talajok vízgazdálkodási sajátságai általában kedvezőek, mechanikai összetételüktől függően nagy vízbefogadó képességű, közepesen víztartó és a jó vízbefogadó képességű, jó víztartó talajok közé sorolhatók. Ugyancsak a jó vízbefogadó képességű, jő víztartó talajok közé sorolhatók a Balaton nyugati részén fekvő vályog mechanikai összetételű barnaföldek is. Öntözésük esetén 800 mg/1 összes sókoncentráció, 35—40—45 Na%, 10 mg/1 szódalú- gosság engedélyezhető az öntözővízben. A Balatontól délre elterülő térszínileg legmélyebb fekvésű részein lecsapolt és telk esi tett síkláp talajok vízgazdálkodási sajátságára az erősen tőzeges, kotus, szervesanyagban gazdag felsőszint vízgazdálkodási sajátságai jellemzőek. Ezen felsőszint nagy vízbefogadó képességű, azonban a vizet viszonylag erősen megkötik, ezért a nagy vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok közé sorolhatók. Öntözésük a terület vízrendezése után rendszeres talajvízszint szabályozás mellett vihető végbe. Amennyiben a területet öntözik, tekintettel a tőzeges réteg nagy vízkapacitására és erős kiegyenlítő képességére, 1000 mg/1 összes sótartalmú, 35—40—45 Na%-u öntözővíz felhasználható. 2.365 A felszíni vizeket érő szennyezések (részletes ismertetést lásd IX. fejezetben). 2.366 A jelenlegi szennyezettség mellett szükséges minimális élővízforgalom A jelenlegi szennyezettség mellett szükséges minimális élővízfargalom mégha tár ozása minőségi szempontból sok esetben igen nehéz. A számos ellentétes vélemény és különböző vízhasznosítási szempontok miatt annál is inkább, mert általánosban nagyobbak a vízkivétellel szemben támasztott igények, mint a lehetőségek. Számszerű adatokat a TVK XVII. fejezet területi vízmérlegénél adtunk. Konkrét esetekben azonban egyedi vizsgálatokra van szükség, ahol a komplex vízgazdálkodás érdekeit kell figyelembe venni és az öntözés érdekeit az ivóvízellátás és ipar igényeivel egyeztetni. 2.4 Felszínalatti vízkészlet 2.41 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 2.411 A felszínalatti vizek osztályozása Felszínalatti vízkészletnek nevezzük azt a víz- mennyiséget, ami a laza üledékes kőzetek, valamint a repedéses, hasadékos kőzetek hézagaiban helyezkedik el. A felszínalatti vizeket több szempontból (eredet, hőfok, kémiai összetétel, stb.) csoportosíthatjuk. A vízkészlet megismeréséihez a természetes osztályozás vezet, ami a genetikai jelleg és a jelenlegi vízmozgások szerint két fő csoportot ad. 80
