Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hordalék, mely lebegve, vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) függő hordalékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyobb szemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik. A nagyesésű, felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lenakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapolódik, a folyó ágakra szakad. A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartósságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordáiékviszonyait a szélsőségek jellemzik. Itt számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van. Kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszanyoktól. A nagyesésű szakaszokon gyorsan halad a berágódás, különösen a kevéssé ellenálló üledékes kőzetekben; az eséscsökkenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lépcsőzés), az utóbbin gyakori tisztogatásra van szükség. Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozódást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befolyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A Zala a Balaton közelébe eső alsó szakaszán már csak lebegtetett hordalékot szállít, évenként átlag 20—30 ezer tonnát. A tóban a hullámverés és áramlások hatására igen nagy területen rakódik le, ezért geodéziai mérésekkel nem is lehet kimutatni. 2.35 HORDALÉK A Balaton északi partján betorkoló nagyesésű patakok időnként hoznak be hordalékát, erre nézve bővebb adatok nincsenek. A Balatonnak kb. 80 km hosszú szakasza van kitéve partelhabolásnak. Az ebből a tóba jutó tala jmennyiséget évi 16 000 m3-re becsülik. A vízben lejátszódó biokémiai folyamatok hatására is jelentős mennyiségű üledék keletkezik. A Balaton feliszapolódásának vizsgálatára a VITUKI vezetésével széleskörű kutatás folyik. A Balaton fenékanyagának átlagos szemnagysága 0,5—0,6 mm, a szélnek kitett déli parton a durvább, az északin a finomabb részek rakódnak le. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett eróziós viszonyokkal A talajról lesodort hordalék mennyiségére egyes kisebb területeken végzet mérések alapján vonhatók le becslésszerű következtetések. A lesodrás az erősen erodált területekről országos átlagban évi 800 m3/km2-re (azaz 0,8 mm/év-re) tehető. A lesodort talajmennyiség legnagyobb része a lejtő aljánál a terepen és vízvezető árkokban rakódik le. Némi képet kapunk az erózió mértékére a kis vízfolyások medréből időszakonként kiemelt iszap mennyiségéből. A rendelkezésre álló adatok szerint az erősen erodálódó területekről a talaj lazaságától és az eséstől függően évenként 8—12 m3/km2 jut a vízfolyásokba, kisebb vízmosásokkal szabdalt területen 20—35 m3/km2 körül van ez az érték, egyes vízmosásoknál pedig a 100, sőt az 1000 m3/év-km2 értéket is meghaladhatja. Területünk néhány vízfolyásának feltöltődését a 24. táblázat foglalja össze. 24. táblázat Föltöltőd és a fajlagos erózió következtében Vízrendszer Vízfolyás Vízgyűjtő terület Évi fajlagos km» feltöltődés m’/év km2 Balaton Egervíz 365,6 5,6 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízimunkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódö kisesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen, a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. 75
