Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.272 Gyakoriság A területünk egészét általánosan jellemző Keszthely állomás leggyakoribb havi csapadékösszegeiről a 14. táblázat tájékoztat. 2.273 Szárazsági periódusok Területünket a mérhető csapadék (Sí 0,1 mm) alapján számított szárazsági periódusokkal jellemezzük. A rövidebb (1—5 napos) időtartamú csapadékmentes időszakok gyakorisága tavasszal és ősz elején a legnagyobb és télen a legkisebb. A hosszabb (5 napot meghaladó) csapadékmentes időszakok legnagyobb valószínűséggel ősszel, a legkisebbel télen és májusban fordulnak elő. A 15. táblázatban közölt szélső értékek a megfigyelési idősor hosszával együtt növekszenek. A táblázatban területünk jellemzésére a Keszthely adatai alapján készült feldolgozást közöljük. 2.274 A csapadékos napok száma A csapadékos napok számának alakulását az év különböző hónapjaiban és a különböző csapadékkategóriákban a 16. táblázatban közölt keszthelyi adatok mutatják. 2.275 A jégesős és zivataros napok száma A jégesős napok száma területünkön évi átlagban 2—3; jégeső leggyakrabban májusban fordul elő. Zivatar évente átlagosan 22 napon észlelhető (csak az észlelőállomás felett átvonuló zivatart véve alapul, tekintet nélkül arra, hogy egy napon egy vagy több zivatart észleltek). A legtöbb zivataros napot átlag augusztusban észlelik (5 nap). A nyári negyedév (VI—VIII. hó) zivataros napjainak száma eléri a 15-öt. 2.276 Az 1—6 napos nagy csapadékok Az 1—6 napos nagy csapadékokat a 17. táblázatban Keszthely adataival jellemezzük. A táblázat 3 belvízgazdálkodási szempontból jellemző hónap 1—6 nap időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel. A fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos. 16. táblázat A csapadékos napok átlagos száma havonkint és csapadékkategóriánként Keszthely (1901—40) Kategória j I. 1 n1 Ш. XV. 1 V. 1 VI. VII. 1 Vili. 1 IX. 1 X. XI. ХП. 1 Év Sí lmm 7,0 6,9 7,7 8,6 9,9 8,4 8,1 8,9 8,0 8,0 7,3 8,4 97,2 í> 5xnm 2,6 2,5 3,1 4,0 5,3 4,5 4,4 5,1 4,5 4,2 3,5 3,5 47,2 ^lOmm 1,0 0,9 1,1 1,5 2,7 2,7 2,2 2,8 2,4 2,2 1,9 1,3 22,7 í>20 mm 0,1 0,1 0,2 0,5 0,9 0,9 1,0 1,1 0,9 0,9 0,6 0,2 7,4 \ Különböző gyakoriságú többnapos csapadékok összegei Keszthely 17. táblázat Március A ugusvtus November G y^koriság % * 1 2 1 3 4 > 1 6 1 2 3 1 4 5 6 1 1 2 1 3 1 4 1 5 6 napos csapadékok összege mm-ben í 40 72 72 72 72 81 99 100 119 119 119 130 40 60 72 75 79 86 2 32 38 44 51 57 76 72 87 109 116 112 114 40 50 53 63 28 80 5 23 28 34 38 38 45 49 58 65 74 85 90 35 42 50 58 63 71 10 20 25 28 30 34 36 40 45 55 63 69 70 28 39 44 47 51 32 25 15 19 21 23 27 27 28 34 37 41 43 47 22 25 30 31 34 34 2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok) A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán közöljük Tihany körzetének különböző gyakoriságú függvényeit, melyek azonban területünknek csak sík- és szelídebb dombvidéki részeire mértékadók. A bakonyi részre — egyéb adatok híjján — a függvényértékek 10—20%-kal való megemelését javasoljuk. E függvényeket elsősorban belsőségi csapadékcsatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. A 13—17. táblázatban, továbbá a 17. ábrán közölt szélső- és gyakoriság értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvízmentesítés, vízienergia hasznosítás, öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (tájtermelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 58
