Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága

A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 30—40. Az első hótakarós napot novemberben, az utolsót áprilisban észlelték. A közbeeső téli hónapokban decemberben 6, januárban 13, februárban 10, márciusban 3 hótakarós nap fordul átlagosan elő.

A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat.

A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága területünkön 50 cm. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága területi eltéréseket országos viszonylatban is alig mutat (18. táblázat).

A 30 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró és з hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakoriságú értékeit területünk sík- és dombvidéki (150— 300 m A f.) részein a 19. táblázat mutatja.

18. táblázat

A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%)

Budapest <1900/01—1949/50)

0 5 10 20 30 40 60

' 42 23 18 11 3 3

U/s ha imm/ó

17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Keszthelyen (22 év észlelési adatai alapján)

19. tábládat

A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagsága (1) és a hó mentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága

dekádonként

Dél-Dunántúl és Dunántúli hegyvidék

XII.

I.

II.

III.

IV.

1

! a !

3

*

2

1 3

*

2

3

1

2

3

1

Síkság

(1)

_

2

3

_

3

5

7

8

13

3

2

3

2

(2)

95

72

52

62

58

52

56

55

55

72

72

88

92

Domtov.

(1)

—

—

10

—

—

4

—

10

10

—

—

—

—

(2)

84

80

57

74

70

64

70

64

70

87

87

—

—

2.279 A hó víztartalma

A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0.1 1/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaró olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 l/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 1/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0.4 l/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő.

A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége.

2.29 ELŐREJELZÉS

Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak:

1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot tükröző (szinoptikus) térkép, továbbá a 18., ill. 24 óra múlva várható állapotot ábrázoló szinoptikus térkép.

2. A magas légkör hőmérséklet-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm).

3. A 850 mb-os (miffibáros) AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat,

4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat,

5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfeilelő szélviszonyokat,

6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül

59