Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
I XIV. FEJEZET Vízparii üdülés, fürdés, vizispcrtok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mety a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hideg vizekkel összefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízisportolással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, melyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak. A fejezet kapcsolódik a XIII. „Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása”, továbbá a XII. „Víztározás és annak többcélú hasznosítása” című fejezetekhez. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozása, fürdése, strandolása, napozása, táborozása, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésben a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást stb.-t értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájba való megfelelő beillesztésének kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V., VIL, VIII.. IX. és XIII. fejezetek tárgyalják. 1.2 A múlt és a jelen 1.21 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VÍZISPORTOK MÜLT JA ÉS JELENE A Balaton helyén valamikor őstenger hullámzott. A Balaton Európában a legnyugatibb fekvésű számottevő kiterjedésű (60 900 ha) melegvízű tó. A víz átlagos nyári hőmérséklete 21 C°, a melegebb napokban a 27—28 C°-ot is eléri, átlagos mélysége 3 m, a tihanyi félsziget melletti ,,kút”-nál 11 m. Kisebb szakaszoktól eltekintve partja úgyszólván mindenütt alkalmas a vízparti üdülésre, fürdésre és vízisportok űzésére. A déli parton a meder anyaga mintegy 90%-ban a legfinomabb fövenyes homok, az északi part több helyen iszapos és köves. Ennek megfelelően a déli part vendégforgalma a múltban is és a jelenben is nagyobb az északi part vendégforgalmánál. A felszabadulás előtti időben a Balaton üdülő- forgalma jóval kisebb volt. Ebben az időben a magánüdülőkön kívül, csak az SZTK elődje, az OTI végzett 1936-tól kezdve ún. „tanonciidültetést”, az üdültetettek száma azonban 5—600 volt. A felszabadulás után indult meg és gyors ütemben fejlődött a dolgozók szervezett üdültetése, a belföldi és az idegenforgalom. A Balaton szabályozási vonalának megállapítása után megindult a partvédőművek kiépítése. 1960- ban majd minden balatonmenti üdülőhelyen legalább a partmenti üdüléshez, fürdéshez, vízisportokhoz szükséges partvédőmű már ki is épült. Az összes települések üdülési, fürdési lehetőségének ismertetésétől helyszűke miatt eltekintünk és csak az ún. kiemelt üdülőhelyekről adunk kimerítő ismertetést. Kiemelt üdülőhelyek a déli parton: Siófok, Ba- latonföldvár, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, az északi parton: Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany és Keszthely. Siófok: 1. o. strand 100 000 m2 területen, 1200 fm kiépített partfallal, 4775 m2 beépített területtel, mintegy 6000 férőhellyel, WC-kel, zuhanyozókkal, ivóvízcsapokkal, étteremmel, gyermek játszóval. Látogatottsága 7000—12 000 fő között. Átlagos napi szennyvize 260 m3. 261
