Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
» Üjhelyi szabadstrand 7200 m2 területen, 190 fm kiépített partfallal, 900 férőhellyel, WC-kel, vízcsappal. Forgalma: 1000—5000 fő/nap között. Balatonföldvár: Községi fizető strand 500 m2 területen, kiépített partfallal, 750 férőhellyel, WC-kel, zuhonyozóval, forgalma 500—1500 fő között. Szabadstrand 300 m2 területen, partvédőmű, kabin öltöző nélkül, WC-kel, ivókúttal. Forgalma: 1000—2000 fő között. Balatonlelle: Községi fizető strand, 5000 m2 területen, kiépített partvédőművel, 600 fő férőhellyel, WC-kel zuhanyozókkal. Forgalma: 700—1500 fő között. Szabadstrand: kiépítetlen, partvédőmű nincs. Balatonboglár: Községi fizeiő strand, 1600 m2 területen, 300 fm parthosszal, melyből 150 kiépített, 600 fő férőhely- lyel, WC-kel, zuhanyozóval, ivókúttal. Forgalma: 3—800 fő között. Szabadstrand 2000 m2 területen, partvédőművel, vetkőző nélkül, WC-kel. Forgalma: 1000—2000 fő között. Szabadság-üdülőtelepi szabadstrand 1600 m2 területen, partvédőművel ellátva, WC-kel. Általában csak a környék nyaralói látogatják. Fonyód: Sándortelepi fizetőstrand 7200 m2 területen, 600 fm kiépített partvédőművel, 7400 férőhellyel, WC- kel, ivókutakkal. Forgalma: 1000—3000 fő között. Községi strand: 4700 m2 területen kiépített partvédőművel, 300 fő férőhellyel, WC-kel, vízcsapokkal. Forgalma: 500—1000 fő között. Bélatelepi I. o. strand: 2300 m2 területen, 400 fm kiépített partvédőművel, 400 fő férőhellyel, WC- kel, ivókutakkal. Forgalma: 800—1500 fő között. Alsóbélatelepi I. sz. strand: 1900 m2 területen, partvédő nélkül, WC-kel, ivókút nélkül. Forgalma: 200—400 fő között. Alsóbélatelepi II. sz. strand: 1800 m2 területen partvédőmű nélkül, WC-kel, öltöző, ivókút nélkül. Forgalma: 100—200 fő között. Keszthely Szigetsrand 10 000 m2 területen, kiépített partvédőművel, 1000 fő férőhellyel, zuhanyozóval, WC- kel. Forgalma: 1000—1400 fő között. Helikon strand 11 000 m2 területen, kiépítetlen partfallal, 1000 fő férőhellyel, zuhanyozóval, WC- kel. Forgalma: 500—1000 fő között. Szabadstrand I. partvédőművel, öltöző, WC, víz nélkül. Szabadstrand II. partvédőművel, öltöző, WC, víz nélkül. Balatonalmádi. Községi fizető strand 30 000 m2 területen, 600 fm kiépített partvédőművel, 2100 fő férőhellyel, ivókúttal. Szennyvíztermelése napi 130 m3. Forgalma: 3600—7000 fő között. Szabadstrand 2000 m2 területen, 350 fm kiépített partvédőművel, WC, ivókút nélkül. Forgalma: 500—1000 fő között. Bálatonfüred 1600 m2 területen, 800 fm kiépített partvédőművel, WC-kel, zuhanyozókkal, ivókúttal, 800 fő férőhellyel. Forgalma: 1500—2500 fő között. Tihany: 800 m2 területen, 320 fm kiépített partvédőművel, WC-kel, ivókútakkal, alkalmi vetkőzővei. Forgalma: 1000—1200 fő között. A Balaton vendégforgalmi 1960-ban a saját nyaralójukban, házukban, vagy rokonoknál üdülőket nem számítva — a statisztika óvatos becslése szerint 1,1—1,2 millió főre tehető. A saját házukban, nyaralójukban, rokonoknál üdülők száma 0,3 millió fővel számítható. Az össz- vendég'forgalom tehát 1,4—1,5 millió fő. A Központi Statisztikai Hivatal a teljes balatoni vendégforgalomról — megbízható adatszolgáltatási lehetőség hiányában — feldolgozást nem készít. Találhatók azonban adatok a kedvezményes (szervezett) üdülésre és a kereskedelmi forgalomra (szállodákban, fogadókban, motelekben. I. o. cam- pingekben, átvonuló szállásokon, egyéb sátortáborokban és a fizetővendégszolgálat útján megszállt személyekre) vonatkozóan. A kedvezményes üdülésre és a kereskedelmi forgalomra vonatkozóan együttes adatok csak az utolsó két évre készültek. Ebből megállapíthatóan 1— 1 személy átlagosan 10 napot töltött a Balaton mellett, ezenbelül a külföldiek átlagosan 4 napot. A külföldi vendégek 2/3 része a baráti országokból, 1/3 része pedig a tőkés államokból látogatott el hazánkba. Hétvégi utasszámlálást csak 1959-ben végeztek, a főidényben átlag 50—55 000 fő volt az esetenkénti vikkendforgalom. A vízisportok közül az úszásra a Balaton erősen hullámos vize kevéssé alkalmas, ezért országos szintű versenyt csak kettőt rendeznek, a Balaton- átúszó Wesselényi emlékversenyt és a távúszóbajnokságot Balatonfüredtől Siófokig. Helyi jellegű úszóversenyeket Siófokon, Balaton- füreden, Keszthelyen és Fűzfőn rendeznek. Ugyancsak az erős hullámzás akadályozza az evezés és motorcsónaksportot, továbbá a kajakozás és kenuzás nagyobb mértékű elterjedését. Annál hatalmasabb lendületet vett azonban a felszabadulás óta a vitorlázás. A felszabadulás előtti 6 klubbal szem262
