Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
giatermelése az 1938. évi 1,4 milliárd kWo-ról az 1960. évig 8,0 milliárd kWó-ra növekedett. A II. ötéves terv újabb nagyjelentőségű feladatokat tűzött népünk elő. A tervidőszak végére 1965-ben 12,4 milliárd kWó, 1980. évben pedig 50 milliárd kWó villamosenergia igény várható. Az ipar fejlesztése mellett a közlekedés és mezőgazdaság is nagy fejlődés előtt áll. Ez semmi esetre sem mehet végbe újabb, nagyobbméretű gépesítés nélkül. A gépesítés pedig újabb problémát vet fel, az energiahordozóknak az eddiginél gondosabb elosztását teszi szükségessé. Az igen korlátozott hőenergiahordozókkal való takarékoskodás érdekében törekedni kell a vízerők észlet minél teljesebb kihasználására. Ilyen körülmények között feltétlenül meg kell oldani a meglévő törpe vízierőművek korszerűsítését. 1.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL A Balatonvidék területén közepes és kisesésű erőművek létesítésére a műszaki feltételek általában nincsenek meg. A Sió-csatorna torkolatánál, annak szabályozása alkalmával a vízeresztő zsilip mellett helyet biztosítanak kisesésű erőmű létesítésére. Ennek ismertetése az 5. sz. TVK keretében történik, miután a Sió mint víziút is ott kerül ismertetésre. 1.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A törpe vízerőművek létesítésének szükségessége a mezőgazdaság szocialista átszervezése kapcsán kap nagy jelentőséget. A megalakult szocialista községek fejlődése, életszínvonalának emelése, a központi majorok kialakítása, mind új energia- igénnyel lép fel. Ilyen körülmények mellett feltétlenül érdemes és gazdaságosnak mutatkozik a meglévő törpe vízerőműveket villamosenergia előállítására átalakítani, a leállított műveket újra felújítani, miután egy-egy törpe vízerőmű egy-két község energiaszükségletét is fedezni tudja. Ilyen átalakításra alkalmas erőmű van a Balatonvidék területén. 1.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A TVK területén hidraulikus energiatározó létesítésére nincs lehetőség. 2. A VlZERÖHASZNOSlTÄS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízienergia felhasználása alapos kutató, adatgyűjtő munka nélkül nem képzelhető el. Az első ilyen — európai viszonylatban is úttörő munka volt Viczián Ede „Magyarország vízierői” című munkája, mely 1905-ben készült és az egész Kárpát-medence területére kiterjedően, annak minden jelentősebb vízfolyására megadja az elméleti víz- erőkészletet. Ez a hatalmas munka ma már főként az azóta összegyűjtött észlelési adathalmaz miatt elavultnak tekinthető. Éppen ezért a kutatás már 1949-ben megindult, hogy az egész ország területére kiterjedő helyszínelés alapján megállapíthatók legyenek a tározás, vízerőhasznosítás lehetőségei. Ez az átfogó komplex vizsgálat sok olyan lehetőséget tárt fel, amely a későbbiekben a tervezés alapja lehet. így az 1954-ben elkészült Országos Vízgazdálkodási Keretterv már a kutatási eredmények felhasználásával adott útmutatást a vízgazdálkodás fejlesztésére. Ezt követően 1957-ben a törpe vízerőművek (malmok) kataszterének felvételét készítették el. Ez a munka igen jó alapot szolgáltatott a Kerettervnek s adatainak nagy részét fel is használtuk. Az adatok azonban csak abban az esetben használhatók, ha azok megbízható vízállás és vízhozam adatok. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet megalakulásától kezdve folyamatosan végzi ilyen irányú munkáját és fejleszti is azt. Az utóbbi években a VITUKI, a VÍZ- IG-ekkekl megkezdte a vízhozammérő műtárgyak létesítését. Az ilyen műtárgyak vízállás rajzoló műszerekkel vannak ellátva. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A területen kizárólag csak a törpe vízerőművek fejlesztésére van lehetőség. Csúcsenergia előállítására nincs mód. 2.13 ELMÉLETI VÍZERÖKÉSZLET A Balatonvidék területén csak egy olyan vízfolyás van, amelynek fajlagos vízkészlete a 10 KW/km értékét meghaladja. Ez a vízfolyás az Egervíz. A többi kisvízfolyás jelentéktelen a vízerőhasznosítás szempontjából. 223
