Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE a vízeröhasznosítAsban Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nehézipari Minisztériumnak van szerepe a vízerő- hasznosítás tervezésében és építésében. A Főigazgatóság a felügyelete alá tartozó szervek útján az országos, illetve helyi igényeknek megfelelően előkészíti és irányítja a tervezők munkáját, az ahhoz szükséges hidrológiai kutatásokat és a tudományos munkát. A Nehézipari Minisztérium Igazgatóságainak szerepe az erőművek gépészeti és elektromos berendezéseinek tervezési, kutatási, gyártási munkáiban domborodik ki. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerepe a vízerőhasznosítás hidrológiai kutatásaiban és a megfelelő észlelési anyag feldolgozásában, valamint értékelésében jelentkezik. 2.2 A vízhasznosítás keretterve 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Ilyen erőművek létesítésére a Balatonvidék területén nincs mód.A siófoki kamarazsilip, illetve leeresztőzsilip mellett ugyan egy elképzelt kisesésű erőmű részére a hely biztosítva van, azonban építése a 20 éves fejlesztési tervben sem szerepel, megvalósítása csak ezt követő időszakra javasolható. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A Balatonvidék területén csak egy olyan vízfolyás van, ahol gazdaságosan létesíthető törpe vízerőmű. Ez a vízfolyás az Egervíz, illetve annak malomcsatomája. Ez a csatorna 11 km hosszú és jelenleg három kiépített törpe erőmű működik. Ezek közül egy a legalsó, a Szigliget község határában lévő villamosenergiát termel. Ezen a malomcsatornán átalakítással létesíthető egy újabb villamosenergiát termelő törpe vízerőmű. Ez a „Grosz”-malom néven ismert, a csatorna 9+945 km szelvényében meglévő és jelenleg is üzemben álló malom 3x5 m-es vízlépcsőjével 23,1 kW teljesítmény leadására tehető alkalmassá, 1 m3/s kiépítési vízhozam mellett. Az üzemvízcsatorna jelenleg is üzemben van, így duzzasztóműről gondoskodni nem kell, a törpe vízerőmű jelenleg is rendelkezik árapasztó művel. A 123,90 m (N) duz- zasztási szint mellett az üzem vízcsatorna melletti területek nem szenvednek vízkárt. A felvízesatorna fenékszintje 122,70 m (N), míg az alvízcsatorna fenékszintje 119,20 m. Tekintetbe véve, hogy az alvíz-, illetve felvízcsatorna esése és szelvénymérete csaknem azonos, a hasznos esést a kialakuló vizszint nem befolyásolja, így az gyakorlatilag a két küszöb magasságából adódó 3,5 m. A kihasználási óraszámot teljesítménygörbe szerkesztéshez * szükséges adatok hiányában 3500 óra/év nagysá- gúakra becsültük. így az évi teljesítmény 8100 kWó. Miután az adott turbina legjobb hatásfokkal 2,4 m3/s víznyelésnél dolgozik, a beépített teljesítmény növelhető, mert az üzemvízcsatorna vízszállító képessége 1,5 m3/s. A választás azért esett erre a turbinatípusra, mert ez képes alkalmazkodni a legnagyobb határok között az érkező vízhozamokhoz. A törpevízerőmű átalakítását gazdaságosnak nevezhetjük, mert fajlagos beruházási költsége 3200 Ft/kW, míg üzemelési költsége 66 fillér/kWó. Tekintettel arra, hogy az üzemvízcsatomát öntözési célokra is felhasználják, a fenntartási költség a számítottnál kedvezőbben is alakulhat. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZÓK KERETTERVE Hidraulikus energiatározó létesítésére a TVK területén nincs lehetőség. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Ilyen erőmű építését a 3. sz. Balatonvidék területére nem terveztünk. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az Egervíz 9+945 km szelvényébe tervezett törpe erőmű építését az 1980 utáni időszakra javasoljuk. 2.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZÓK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Hidraulikus energiatározót nem terveztünk. 224
