Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,7 kcal/cm2 hó) a legkisebb, a júliusi (15,4 kcal/cm2 hó) a legnagyobb. A havi összegekről részletesen a 2. táblázat tájékoztat a területünk közvetlen szomszédságában fekvő Keszthely adataival. A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 kcal/cm2/min. felső határt. 2.222 Napfénytartam A napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1750—1950 között van. Ez az átlagos összeg — amint a 7. ábra is mutatja — a besugárzás átlagösszegéhez hasonlóan nyugat felé haladva rohamosan csökken. Ennek a viszonylag bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április—szeptember) esik. Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 49 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 285 óra jut, tehát ez átlagosan 15,5 órás nappal idején 9 óra hosszat van napsütés. Területünk havi átlagos napfény tartamairól jó tájékoztatást nyújtanak Keszthely adatai, melyeket a 3. táblázatban közlünk. Az ennek második sorában közölt sokévi átlagokon kívül a mezőgazdasági termelés szempontjából igen fontos a napsütési időtartamok szélsőséges értékeinek ismerete is, melyeket ugyanebben a táblázatban közlünk. A táblázatból kitűnik, hogy a legnaposabb hónap napfényóráinak száma szélsőséges esetben megközelítheti a sokévi átlagérték másfélszeresét, míg a legborultabb hónapban, decemberben, a napfényórák száma az átlagérték egynegyedére is lecsökkenhet. 2.223 Derült, borult, és ködös napok A derült és borult napok havonkénti átlagos számát és a borultságnak a felhőzet évi járását jól jellemző havi és évi átlagértékeit a 4. táblázatban mutatjuk be, Zalaegerszeg és Nagykanizsa adatainak középértékeivel. A ködös napok havi és évi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük Pécs és Szombathely adataiból nyert középértékekkel. A derült és borult napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték. 2. táblázat A besugárzás havi összegei Keszthelyen kcal/cm2 hó-ban (sokévi számított átlag) II. ni. IV. VI. VII. VIII. IX. XI. XII. Év 3,0 4,8 8,7 10,4 13,5 14,8 15,4 13,0 9,2 5,5 2,9 1,7 102,9 3. táblázat A legnaposabb (1), az átlagos (2) és a legborultabb (3) hónapok és évek napsütéstartamának összegei Keszthely (1901—50) I. II. III. 1 V. VI. VII. 1 VUI. IX. X. XI. XII. Év (1) 125 165 248 303 325 334 358 328 272 204 125 98 2280 (2) 62 93 144 183 243 162 285 266 197 130 71 49 1985 (3) 11 12 71 108 156 193 210 209 162 76 33 12 1796 A derült (1) és borult (2) a Zalanapok átlagos száma és -Mura vízgyűjtőterületén a %-os borultság 4. táblázat II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év (1) 3,6 4,0 4,8 4,3 5,6 5,1 7,4 8,9 8,1 5,4 3,0 1,9 62,1 (2) 14,2 10,2 9,3 8,5 5,5 5,2 4,5 3,8 6,4 9,4 13,3 16,1 106,4 (3) 68 61 59 58 50 52 48 41 48 56 69 74 57 51
