Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
5. táblázat A ködös napok átlagos száma a Zala—Mura vízgyűjtőterületén I- 1 II. III. 1 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. j Év 5,2 3,5 1,6 0,6 0,8 0,6 0,4 0,7 1,4 2,9 6,0 7,6 31,3 2.23 légnyomás, szél 2.231 Légnyomás 6. táblázat Szélirányok %-os eloszlása Nagykanizsán (1931—40.) É j ÉK j K | DK | D [ DNY | NY | ÉNY | Szélcsend 10 29 4 14 15 21 2 5 4 A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos. 2.24 HŐMÉRSÉKLET A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,8—763,0 Hgmm közötti. Értéke nyugat felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti. A légnyomás értékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- 'és egy novemberi másodminimumoit mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig tifelonális, csapadékos időjárással jár együtt. A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő. 2.232 Szelek A Dévényi kapun belépő légáramlás a „csatornahatástól” megszabadulva szétterül, egy része nyugati határmegyéinkben egyenest délnek veszi útját s csak később fordul délnyugatra. Ennek megfelelően területünkön Zalaegerszeg még 23%-ban északi szelet kap (a közeli Keszthelyhez hasonlóan), ezzel szemben Nagykanizsán már az északkeleti szélirány az uralkodó. Különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja az említett orog- ráfiai adottság eltérítő hatása. Mivel Zalaegerszeg adatai irodalmilag még nincsenek közreadva, területünk szélviszonyait csak részben tudjuk jellemezni Nagykanizsa adataival, melyeket az alábbi 6. táblázatban közlünk s „Csapadék, hőmérséklet és szélviszonyok meteorológiai állomáshálózat” c. 1:500 000 méretarányú térképünkön szemléltetünk. 2.241 Talajhőmérséklet Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század Celsius-fok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kfo. 5 C°/100 m, A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Sopron 15 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit. A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra természetesen csak tájékoztató jellegű lehet. A nyári szélsőségek jellemzésére Sopronhorpács (11. ábra), a téliekére Sopron (12. ábra) geoizotermiát közöljük. Az ábrák szerint 1950 forró nyarán a 22 C°-os 10. ábra. A talajhőmérséklet geoizotermái C° Sopron (1927—1941) 52
