Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
ben összesen 33 millió Ft költséget irányoztunk elő. 1980 utáni időszakra a meglévő létesítmények továbbfejlesztését vettük tervbe, 24,125 millió Ft költséggel. A tervezett összes ráfordítás 57,125 millió Ft. Ebből 34,8 ezer m3 földmunkát, 12,1 ezer m3 betonmunkát, 3,1 ezer m3 kőmunkát és 2,2 to acélszer- kezet beépítését terveztük. A nyerhető összes víz- mennyiség 1960 m3/nap. Fajlagos költség 80,3 Ft/ m3. Amennyiben fűtés, mezőgazdasági hasznosítás (melegház, fűtés, stb.) ásványi alkatrész nyerése is lehetővé válik, ezek költséged természetesen külön fognak jelentkezni. 3.213 Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem A területen vízparti üdülést a nagyobb vízhozamú és aránylag szélesebb medrű vízfolyások mentén a múltban is gyakoroltak a mederben való szabad fürdés formájában. A jövőben ezt azzal kell elősegíteni, hogy a mederrendezési munkákat úgy kell végrehajtani, hogy erre egyes alkalmas mederszakaszokon lehetőség maradjon. A medrekben nem volt és nincs is szükség kiépített fürdők létesítésére. Vízparti üdülés céljára fontosabb központi helyeken 4 db 200 főre alkalmas sátortábor és 2 db ugyancsak 200 főre alkalmas camping létesítését vettük tervbe. Ezek 3 ezer m3 földmunkát, 120 m3 betonmunkát és 140 m3 terméskövet igényelnek és 3,87 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költség 3225,— Ft/fő. Fürdés céljára olyan fontosabb települési központokban, ahol jelenleg még nincs medencés srand 4 db-ot irányoztunk elő, egyenként 17 500 m3 térfogattal. Ezek létesítéséhez 11,6 ezer m3 földmunka, 3,28 ezer m3 betonmunka, 800 m3 terméskő szükséges és 15,06 millió Ft-ba kerülnek, összes befogadóképességük 4X340=1360 fő. Fajlagos költség 11 074 Ft/fő. Vízisport űzésére a Mura folyón és a Zala torkolati szakaszán van lehetőség. A Mura mellett 2 helyen, a Zala mellett 1 helyen, összesen 3 helyen horgásztanya létesítését irányoztuk elő, 30—30, ösz- szesen 90 fő részére. Ezek 1,26 ezer m3 földmunkát, 78 m3 betonmunkát és 48 m3 terméskövet igényelnek és 2,2 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költségük 24 444 Ft/fő. A természetvédelem jelenleg egyedül a kis-bala- toni rezervátumra szorítkozik. Emellett védett terület még a homokkomáromi arborétum is. A terület többi részén fel kell kutatni az erre alkalmas vízparti területeket és védetté kell nyilvánítani azokat. Ezek közül legsürgősebben a Vas megyei Szalafő községben lévő Fekete-tó védelmét keli megvalósítani. A természetvédelem vízügyi vonatkozású munkái a területen 486,5 ha területtel kapcsolatban 15 ezer m3 földmunkát, 10 m3 betonmunkát és 1 ezer m3 kőmunkát, valamint 0,01 to acélszerkezetet igényelnek és 1,5 millió Ft-ba kerülnek. Fajlagos költség 3083 Ft/ha, 2.214 Vízgazdálkodási nagylétesítmények Vízgazdálkodási nagylétesítmények a területen nincsenek és a más területen lévő nagylétesítményekből is csak a Kis-Balaton területére hathat ki a Balaton vízszínének tervezett szabályozása. 2.215 A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai A terület Nyugaton és Délen Jugoszláviával határos. Nyugaton a Kerka és jobboldali mellékvízfolyásai erednek. A Mura is onnét lép át magyar területre, hogy Délen, mint határfolyó, természetes országhatárt alkosson. Az előbbi vízfolyások rendezési munkáit a határmenti szakaszokon csak a szomszéd Jugoszlávia vízügyi közegeivel folytatott tárgyalások alapján lehet végrehajtani. Fokozottabban áll ez a tétel a határon folyó Murára, melynek egész hossza közös magyar—jugoszláv érdekű. 2.216 Területi vízmérleg E téren számba kell venni, mind a felszíni, mind a felszínalatti vízkészleteket. A felszíni vízkészletnél igen jelentős készletnövekedést jelent az öntözés és egyéb vízgazdálkodási célból létesítendő tározók által összegyűjtött víz mennyisége. A terület vízkészletének térbeli megoszlására hatással lehet a külföldről érkező vízfolyásoknál az ottani vízfelhasználás mértéke is. A fejlődés következtében megnövekedett kommunális és ipari vízszükséglet egyelőre minden ne- hézség nélkül helyi vízből biztosítható. Csupán Nagykanizsán és Zalaegerszegen kell ezt távolabbról odavezetett vízből megoldani. Az öntözés nagyarányú fejlesztése következtében előálló fokozottabb vízigényeket, mind a Mura, mind a Zala vízgyűjtőjében csak tározókkal és kisebb mértékben rétegvízből lehet biztosítani. A Mura vízgyűjtő, a Zala és Zala vízgyűjtő felszíni vízkészlete teljes mértékben felhasználásra kerül, sőt ezeken kívül öntözésre összesen 3210 lit/sec vízsugarat biztosító tározókat kell létesíteni. Magának a Mura folyónak a kihasználási foka csupán 4%-os lesz. Tározók építésével a felszíni vízfelhasználás még tovább fokozható. A Mura meglévő vízfeleslegét is jobban ki lehet használni. Mindemellett a fejlesztést nemcsak a Murára kell irányítani. Jelentős szabad vízkészlet van még a partiszűrésű vízben (10 lit/sec), a talajvízben (1791 lit/sec) és rétegvízben (4544 lit/sec) is. A fejlesztésnél főleg a meglévő készletek kihasználására kell törekedni. Felszíni vízkészlet szempontjából a Mura melléke vízben gazdag terület, de balparti mellékvízfolyásai, csakúgy, mint maga a Zala és annak teljes vízgyűjtője, vízszegény. Ezért van leginkább szükség a vízgyűjtőkben a tározásra. A területen háromféle minőségű vízkészlet fordul elő: A) kategóriájú, vagyis mindenre alkalmas, B) kategóriájú, öntözésre alkalmas és 294
