Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
C) kategóriájú, csak ipari és halászati célra alkalmas vízkészlet. D) kategóriájú, vagyis mindenre alkalmatlan, a területen nincs. A tervidőszak végén szabad vízkészletként jelentkezik : Felszíni vizekből: A) kategóriájú, Q. 85%-os augusztusi 3082 lit/s A+B) kategóriájú Q. 85%-os augusztusi 795 lit/s A+B+C) kategóriájú, Q. 85%-os aug. 343 lit/s Felszínalatti vizekből : 1. partiszűrésű víz: A) kategóriájú 10 lit/s A+B) kategóriájú 10 lit/s A+B+C) kategóriájú 10 lit/s 2. talajvíz: A) kategóriájú 1244 lit/s A+B) kategóriájú 1626 lit/s A+B+C) kategóriájú 1791 lit/s 3. rétegvíz: A) (kategóriájú 4610 lit/s A+B) kategóriájú 4544 lit/s A+B+C) kategóriájú 4544 lit/s A felszínalatti vizekből összesen nyerhető: A) kategóriájú 5864 lit/s A+B) kategóriájú 6180 lit/s A+B+C) kategóriájú 6345 lit/s Felszíni és felszínalatti szabad vízkészlet összege: A) kategóriájú 8946 Mt/s A-j-B) kategóriájú 6975 lit/s A+B+C) kategóriájú 6688 lit/s A felszíni szabad vízkészlet a tervidőszak végére létesítendő tározók kedvező hatásaként jelentkezik. A felszínalatti szabad vízkészlet pedig a lehetőségek fokozottabb feltárása és kihasználása következtében. 2.217 A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok 1. Vízügyi szervezetek a területen A területen a háború előtt két állami vízügyi szerv volt: a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal és a Nagykanizsai Folyammémöki Hivatal. Ezek mellett működött még a Kis-Balaton vízrendező és néhány kisebb lecsapoló társulat is. A társulatok gondoskodtak a Zala torkolati szakaszának részleges árvízvédelméről és a Kógyár— Principális, a Foglár, a Széviz és a Válicka völgyeinek lecsapolásáról. A Kultúrmérnöki Hivatal egyes, esetenként jelentkező vízrendezési igények kielégítését szolgálta, a Folyammémöki Hivatal pedig a Mura szabályozási munkáit irányította. A társulatok államosítása utáni idő átmeneti volt. Megszűntek a társulatok és munkakörüket úgy, ahogy a Kultúrmérnöki Hivatal látta el, a Nagykanizsai Folyammémöki Hivatal pedig beolvadt a pécsibe. Az OVF megszervezése után a terület gazdája teljes egészében a szombathelyi, jelenlegi nevén Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság lett. Az igazgatóság vízügyi államigazgatási, hatósági, szakágazati, műszaki, tervezési, üzemelési és építési feladatokat lát el. Szervezeti felépítése több ízben változott, jelenleg hat központi osztályra, ill, önálló csoportra, három szakaszmérnökségre és egy, két egységből álló gépüzemre tagozódik. Az igazgatóságon kívül részben, vagy teljesen vízgazdálkodási feladatokat látnak el a víz- és csatornamű vállalatok, a tanácsi építési-, közlekedésd- és vízügyi osztályok, a talajjavító vállalatok, az állami gazdaságok és a vízgazdálkodási társulatok. A kerettervben feldolgozott vízgazdálkodási feladatok elvégzése megkívánja a vízgazdálkodási társulatok szaporítását, valamint azt, hogy a törpevízműveket is a víz- és csatornaművek kezelésébe adjuk. 2. Kutatási feladatok A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások első csoportjába a természetes vízháztartás és vízjárás jellemzőinek meghatározása tartozik. Ide kell sorolnunk a csapadékmérő állomások által végzett kutatási tevékenységet, a vízmércék szaporítását. Ezek mellett az eddig eléggé elhanyagolt talajvíz- színtmérő kúthálózat szaporítását is. Igen kevés a hidrológiai adatgyűjtés is. A kutatási feladatok második csoportjába tartoznak azok a kutatások, amelyek a természet mostoha viszonyainak megjavítását célzó módszerek felderítésére és vizsgálatára vonatkoznak. Ezért a fontosabb kutatási követelmények az árvízvédelem, a folyószabályozás, a vízrendezés, a kötött talajú ún. őrségi területek meliorációs munkái is az öntözéssel kapcsolatban merülnek fel. A talajvízkészlet feltárását egyrészt a VITUKI, másrészt a Földtani Intézet végezte. Ez azonban további kutató munkát igényel, mert jelenleg csak tájékoztató jellegű. A rétegvizek és hévizek általános hidrogeológiai adatait a területen végzett és jelenleg is folyamatban lévő sok szénhidrogénkutató fúrásokkal feltárták, de hasznosításiakhoz készletfeltárásra, valamint fizikai és kémiai jellemzőjük meghatározására is szükség van. A vízminőségi adatokat az igazgatóság vízminőségvizsgáló laboratóriumának vizsgálatai nagymértékben szaporítják. Az öntözés vízgazdálkodási feltételeinek tisztázása érdekében szaporítani kell a növény- és talajtani vizsgálatokat, amelyekhez a területileg illetékes OMMI-n kívül az Állami Gazdaságok Igazgatóságának is be kell kapcsolódnia, különösen a csőkutas öntözéssel kapcsolatos vizsgálatok végrehajtásánál. 2Ô5