Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
lyónak van számottevő vízhozama és jelentős víz- erőkészlete. A többi vízfolyás hozama igen csekély. Egyedül csak a Zalának és Kerkának van elméletileg hasznosítható vízerőkészlete, ezeket azonban más vízrendezési érdekből nem lehet hasznosítani. Ezek vízenergiáját régebben a ma már gazdaságtalanná vált vízimalmokkal hasznosították. Ezek duzzasztói gyakran a vízfolyás menti területek elmo- csarasodását okozták. A vízfolyások mentén elsődleges cél a lecsapolás. Ennek lehetővé tétele érdekében a még működő néhány vízimalmot is meg kell szüntetni. Ettől függetlenül a területen törpevízerőművek létesítése nem is volna gazdaságos, mert teljesítményük a még gazdaságosnak tekinthető 20 kW-ot sem érné el a szélsőséges vízjárási viszonyok miatt. A Mura folyó évi 250 millió kWó elméletileg hasznosítható vízerőkészletéből a helyi adottságok és gazdaságossági szempontok csak évi 95,8 millió kWó évi vízerőkészlet hasznosítását teszik lehetővé. A területen a Mura vízienergiájának hasznosítására a Mura—molnári üzemvízcsatomázás csúcsei'ő- mű létesítésével van lehetőség. E közös magyar— jugoszláv érdekű erőmű duzzasztója Murarátkán épülne. Az erőtelep 14,4 MW teljesítményű lesz. Az erőmű üzemvízcsatomájának elhelyezése kedvező lehetőséget teremt a Mura menti területek öntözéséhez is. A tervezett vízerőmű létesítése 5 040 ezer m3 földmozgósítást, 72 ezer m3 betonmunkát, 8,4 ezer m3 terméskövet, 1500 to acélszerkezet és 600 to gépi berendezés beépítését igényli, összes költsége 570 millió Ft. Fajlagos költség 39 600 Ft/kW, 5,39 Ft/kWó. Magyar részre a költségek fele esik, vagyis 285 millió Ft. A Mura—Molnári vízerőmű létesítését a távlati időszakra terveztük be, mert fajlagos beruházási költsége jelentős mértékben meghaladja a jelenlegi gazdaságos kiépítési határt jelentő 25 000 Ft/kW ösz- szeget. 2.210 Víziutak és kikötők A területen hajózási lehetőség nem volt és jelenleg sincs erre mód. 2.211 Víztározás és annak többcélú hasznosítása A víztározás célja a vízkészletnek a fogyasztás igényeihez történő kiigazítása. A terület dombvidéki jellegéből adódóan völgyzárógátas tározók építése lehetséges. A viszonylag nagyesésű, szűk völgyekben lehulló csapadék nagyrésze lefolyik, hirtelen árvizeket okoz, ugyanakkor aszályos időben a vízfolyások nem szállítanak hasznosítható vízmennyiséget. A belterjesebb nagyüzemi mező- gazdaság termelésének biztonsága megköveteli az árvíz okozta károk minimumra való csökkentését és az öntözéses gazdálkodás bevezetését. Tározók építésével mindkét probléma megoldása biztosítható. A terület kedvező adottságai ellenére csak 1953—54 években kezdték meg a tározók építését. Állami gazdaságok nagyüzemi gyümölcsöseinek permetlével való ellátására, ill. öntözővízzel való ellátásának biztosítása érdekében. Az 1960. december 31-ig létesített tározók abszolút telj esítőképes- sége 17 lit/sec. A tervezett tározók hasznosítása a terület mező- gazdasági jellegéből kifolyóan, elsősorban mezőgazdasági célra, öntözésre lesz igénybevéve. Sportolási, üdülési célra nem terveztünk tározókat, de a megépült tározók helyi viszonylatban ilyen igényeket is kielégítenek majd. Az öntözési célra épült tározók járulékos hasznosítása — haltenyésztés, víziszárnyas nevelés, — várható, azonban a tervezés jelenlegi fázisában a gazdaságossági számításoknál nem vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy az üzemeléshez szükséges feltételek a közeljövőben még nem biztosíthatók. Az 1980-ig terjedő időszakban 19 db tározó és 5 db emeltszintű halastó létesítését terveztük be. Ezek 707,8 ezer m3 földmozgósítást és 14,9 ezer m3 betonmunkát igényelnek és létesítésük 175,8 millió Ft-ba kerül. Tározóképességük 35,7 millió m3. Fajlagos költség 5,36 Ft/m3. A tervidőszak után 19 tározó létesítését terveztük be. Ezekhez 836,2 ezer m3 földmunka, 10,1 ezer m3 betonmunka szükséges és 180,1 millió Ft-ba keimnek. Tározóképességük 17 500 ezer m3. Fajlagos költség 9,68 Ft/m3. A területen tervezett 38 db tározó és 5 emeltszintű halastó létesítéséhez 1 543 ezer m3 földmunka, 25 ezer m3 betonmunka szükséges és 356 millió Ft-ba kerülnek. Az összes tározótér 53,2 millió m3. Fajlagos költség átlaga 6,69 tF/m3. A tározók abszolút teljesítőképessége 2205 lit/sec. Ebből a Mura vízgyűjtőjébe 1175 lit/sec., a Zala vízgyűjtőjére pedig 1030 Mt/sec. esik. Öntözhető terület összesen 30 608 ha, 1980-ig 19 930 ha. A tározási lehetőségek továbbfejlesztése érdekében szükség van a terület részletesebb geológiai feltárására és a kisvízfolyások részletes hidrológiai megfigyelésére. A tározók árvízvisszatartó hatásának megfigyelésére célszerű volna mintatározót építeni. 2.212 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A területen eddig ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás nem volt. A meddőnek bizonyult szénhidrogén kutató fúrások számos esetben derítettek fel különböző hőfokú hévizeket. A fúrásokat azonban, mert általában a településektől távol fekszenek és nehezen közelíthetők meg, nem hasznosították. Ezért a kutakat eltömték anélkül, hogy azok részletes fizikai és kémiai vizsgálatát elvégezték volna. A területen egyre fokozódik az ásvány-, gyógy- és hévíz iránti igény. Ezt a területen kívüleső gyógyfürdőkbe való beutalással csak részben tudják kielégíteni. Kézenfekvő, hogy a területen eddig felderített, egyrészt a jelentősebb települési helyekről könnyebben megközelíthető, másrészt a jelentősebbnek ítélt meddő kutakat újra megnyissák. A fizikai és kémiai vizsgálatokat ezeknél elvégeztessék és amennyiben a vizsgálatok eredménye alapján hasznosításra érdemesek, hasznosítsák is. A tervidőszakban a fúrások újbóli megnyitását irányoztuk elő és a fürdések lehetővé tétele érdeké293
