Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
elsősorban a közeli Balaton környékének tej- és húsellátásában. Az ipari növények nagyobb terméshozama új helyi üzemek létesítését hozza magával. Jelenleg gyakorlatilag terméketlen területek kerülnek rendszeres és belterjes mezőgazdasági művelés alá. A tervezett belvízrendezés 14 618 ha területet érint. Itt 401,8 km új csatornát kell létesíteni és 166,4 km régi csatornát bővíteni. A főcsatornákat 21,73 m3/sec-ra tervezzük. A tervezett munkálat során 1 908,1 ezer m3 földmozgósításra, 4,3 ezer m3 betonmunkára és 1,2 ezer m3 terméskőre lesz szükség. Az összes munkálatok 118,8 millió Ft költséget igényelnek, a fajlagos beruházási költség pedig 7 900 Ft/ha. A belvízrendezés fajlagos költsége magas, de a tőzegtalaj miatt igen sűrű csatornahálózatra van szükség. Ezzel szemben a belterjes mezőgazdasági műveléssel elérhető magas terméseredmények viszont átlagon felüliek, és a jelenlegi helyzethez viszonyítva, gyakorlatilag a teljes terméseredmény többletként jelentkezik. Ezért a fejlesztés gazdaságosnak tekinthető. 2.204 Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése A múltban a kisvízfolyások rendezése általában csak pontszerűen, közvetlenül az alkalomszerűen fellépő helyi igényeknek megfelelően történt. Egyidejűleg nem rendezték a teljes vízgyűjtő területet, ezért a végzett munka sem hozta meg a várt eredményt. Amellett a meder feliszapolódás vagy karbantartás hiányában hamar tönkrement. A tervezet a területet egységesnek tekinti, és azon az ösz- szes elvégzendő feladattal foglalkozik, (vízfolyásrendezés, lecsapolás, talajvédelem és alagcsövezés.) A témakörbe tartozó munkák elhanyagolása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a terület terméseredményei messze elmaradtak más országok hasonló jellegű területeinek hozamaitól. A tervezett munkálatok végrehajtásával megteremtjük a szocialista mezőgazdaság biztonságos termelésének alapjait, és országunkban eddig példa nélkül való terméseredményeket érhetünk el. A tervezett munkálatok 78 109 ha területet érintenek, és 1 429 km hosszú vízfolyásrendezés kapcsán 8,7 millió m3 földmozgósítással, 23 000 m3 beton, 12 200 m3 terméskőmunkával járnak, és 196,6 millió Ft költséget igényelnek. Fajlagos költség 2 491 Ft/ha. Lecsapolásokat egyrészt nyílt árokhálózattal, másrészt alagcsövezéssel terveztünk. A lecsapolni szánt 122 600 ha területből: Nyílt árokhálózattal 78 300 ha területre vonatkozó munkákat terveztünk meg 95,3 millió Ft költséggel. Fajlagos költség 1 221 Ft/ha. Alagcsövezéssel 44 300 ha területet kívánunk lecsapolni 376,96 millió Ft költséggel. A fajlagos költség 8 509 Ft/ha. 59 db vízmosáskötést terveztünk meg. Ezek munkálatai 30 ezer m3 földmozgósítást, 280 m3 betonmunkát és 4 ezer m3 terméskőfelhasználást igényelnek 5,28 millió Ft összköltséggel. Egy vízmosáskötő gátra eső fajlagos költség 89 153,— Ft. Talajvédelmi munkákat 352 827 ha területen tervezünk végrehajtani 785,007 millió Ft költséggel. Fajlagos költség 2 230 Ft/ha. A tervezett feladatokat csak a munkálatok legmagasabb fokú gépesítésével lehet végrehajtani. A gépesítési szükségleteket a XVIII. fejezetben tárgyaljuk részletesen. A beruházások gazdaságossága a mutatószámok tanúsága szerint kielégítő. A fajlagos mutatók általában csak a más területekkel kapcsolatos beruházásoknál nagyok, de ezeknél éppen a másirányú nagyobb haszon miatt nagyobbak a költségkihatások is. (alagcsövezések, vízmosás-megkötések, mederbiztosítások, stb.). 2.205 Öntözés A terület az ország legcsapadékosabb vidéké. Jellegét tekintve, erősen tagolt. Nagyüzemi gazdaságok a múltban alig voltak, emiatt nagyobb öntözések sem alakultak ki. De a kielégítő csapadék miatt a felszabadulás után is nehezen szánták rá magukat az öntözésre. A szocialista nagyüzemű gazdaságok azonban nem tehetik ki magukat a szélsőséges időjárás szeszélyeinek, és hamar ráébredtek arra, hogy az öntözéses gazdálkodás fokozza a termelés biztonságát. A legelső öntözéses gazdálkodások a gyümölcsös öntözések voltak, ezeket követték a rét-, és mindjobban terjednek a szántóföldi öntözések is. A topográfiai jelleg és a vízfolyások nagy részének csekély hozama következtében nagyobb öntő-' zőrendszerek kialakítására a területen nincs mód. Nagyobb öntözési lehetőség csak a Mura, a Kerka és a Principális mellett van. Egyébként az öntözővízszükségletet az általában könnyen létesíthető völgyzárógátas tározókból kell biztosítani. A területen lévő nagyüzemű gazdaságok általában állattenyésztő gazdaságok, de a dombhátakon nagy jövője van a gyümölcstermelésnek is. Jó lehetőségei vannak a zöldségkertészetek létesítésének is. i Az előbb említett igényeknek megfelelően a fejlesztést úgy terveztük meg, hogy elsősorban az erősen fejlődő állattenyésztés takarmányszükségletét biztosítsák, szántóföldi takarmánynövények és jó- mmőségű rétek öntözésével. A továbbiakban egyre szaporodó és növekvő igényű lakosság zöldségellátásának biztosítása érdekében az öntözött kertészetek fejlesztését és a mind több és több gyümölcsös öntözését és permetlével való ellátását tűztük célul. A terület erősen tagolt jellegére való tekintettel főleg csak az esőztető berendezések jöhetnek szóba. Ebből kell megfelelő típusú és számú berendezést biztosítani. A fejlesztés megvalósítása után meggyorsul az állattenyésztés fejlődésének üteme, nagy termés- eredményeket elérő kertészetek és gyümölcsösök létesítésére nyűik mód. Ezek eredményeként javúl a lakosság ellátása, emelkedik az életszínvonal, sőt még jelentős mennyiségű áru exportjára is lehetőség nyílik. 290