Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
felszíni vízkészletből 343 lit/sec., a felszínalatti vízkészletből még 6345 lit/sec. szabad vízkészlet marad. A tervezett feladatok elhelyezési vonatkozásban szükségessé teszik az igazgatási létesítmények növelését. Emellett kutatásokra, valamint a műszaki berendezések jelentős mértékű fejlesztésére van szükség. A gépesítés mértékét is jelentős mértékben fokozni kell. Biztosítani kell a vízgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges műszaki létszámot. Emellett nagyszámú gépészt, valamint kellő számú gát- és csatomaőröket kell kiképezni. 2.2 A Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve 2.201 Természeti adottságok. Területi vízkészlet A terület legnagyobb része erősen tagolt. Általános jellemzője az aránylag kis magasságú dombhátak sokasága. A dombhátakon sokhelyütt erdőségek vannak. Lejtőiken pedig szántóföldek helyezkednek el. A folyók völgye rétség és legelő. De sok a vizenyős, lápi terület is, ahol jelenleg gyakorlatilag semmi művelés nincs. Az évi csapadék mennyisége átlagosan 700—900 mm között váltakozik, de igen szélsőségesen oszlik meg. A vízkészlet tekintetében általában kétféle eredetű vizet különböztetünk meg: felszíni és felszín- alatti vízkészletet. A felszíni vízkészlet értékelésében előnyt jelent a területen az, hogy vízfolyásainak legnagyobb része — a vízmérleg tekintetében egyébként is külön tárgyalt Murától eltekintve — az országhatáron belül ered. E felszíni vízkészlet tározók létesítésével növelhető. Ezeket a fejlesztés során be is terveztük. A vízfolyásokból és a talajvízből nyerhető vízkészlet nagyságát némileg befolyásolják az erdőgazdasági és mezőgazdasági termelési módok is, A terület felszínalatti vízkészlete egyrészt partiszűrésű vízből — a Mura mentén —, másrészt talajvízből és rétegvízből nyerhető. A területen karsztvíz nyerésére nincs lehetőség, de igen jelentős mennyiségű, nagyrészt meleg és forró, ásvány-, gyógy- és hévízkészlettel rendelkezik. A fejlesztés során figyelembe vettük a felszín- alatti vízkészlet fokozatos kihasználását. A vízkészlet minőségének védelmére hozott 1/1961. sz. Korm. rendelet végrehajtása a tervidőszak végére már éreztetni fogja hatását abban, hogy a felszíni vizek minőségi jellemzői megjavulnak. 2.202 Arvízmentesítés. árvízvédelem. Folyók és tavak szabályozása A Zala menti fővédelmi vonal tervezett fejlesztése során 5 629 ha területen szűnnek meg a gyakori elöntések, és 52,6 km hosszú töltés javul meg. E munkálatok 258 ezer m3 földmozgósítást igényelnek, és 16,3 millió Ft-ba kerülnek. Biztonságossá válik a termelés, és végre lehet hajtani az öblöze- tek belvízmentesítését is. Egy ha ármentesítése 2 896,— Ft-ba kerül. A Mura folyó jelenleg nyári gátként szereplő töltéseinek fejlesztése és az új öblözetek töltéssel való körülvétele megteremti a mezőgazdasági termelés biztonságát, és a községi belsőségek védelmét is szolgálja. A kerkaszentkirályi körtöltés pedig mezőgazdasági területek védelmét biztosítja. A nyári gátak és körgátak 1 008 ha területet védenek 24,6 km hosszban, amelyből 18,2 km új töltés, 6,4 km magaspart 124,2 m3 földmozgósítást, 0,1 ezer m3 betonmunkát igényelnek, és 5,9 millió Ft- ba kerülnek. 1 ha-ra 5 853,— Ft esik. A védvonalak kiépítéséhez szükséges nagymeny- nyiségű földmozgósítást a munka gazdaságossága érdekében a lehető legnagyobb gépesítéssel kell megoldani megfelelő földmunkagépekből kialakított géplánc formájában. A Zala menti védvonalaknál a földfejtő és tömörítő gépeken kívül szállító- eszközökre is szükség van, mert a töltés építéséhez szükséges földanyagot átlagosan 1—2 km távolságról kell odaszállítani. A Zala medrének biztosítása is elsőrendű érdek, mert ez által válik lehetővé a töltésezett szakaszon kívüleső szakasz rendezése is. Itt 1980-ig 1,4 km hosszban 2 ezer m3 terméskövet és 1 000 m3 rozsét használunk fel 1 millió Ft értékben. 1980 után pedig 0,2 km hosszban 0,4 ezer m3 terméskövet és 0,2 ezer m3 rozsét fogunk beépíteni 0,2 millió Ft értékben. A Mura folyó jugoszláv oldalon máris folyamatba tett töltésezése miatt megemelkedik ennek árvízszintje, és a jelenlegi öblözeteken kívül eső területeket is veszélyezteti. Ezért szabályozni kell a folyót, ami régebbi 4,2 km partvédőmű fejlesztésén kívül 6,8 km új partvédőmű építésével jár. Ezekhez 25 ezer m3 betonműkövet, 6 ezer m3 terméskövet és 15,6 ezer m3 rozsét terveztünk be, 16,7 millió Ft összköltséggel. 1 fcm-re átlagban 145 454,— Ft esik. A Mura szabályozásához szükséges betonműkövet a helyszínen termelt kavicsból könnyen elő lehet állítani. 2.203 Síkvidéki területek vízrendezése A Kis-Balaton belvízrendszer Zala-jobbpartjára eső részén a belvízvédelmi munkák alapjában meg fogják változtatni a terület jellegét. Az eddig nagyrészt csak rét-legelőként hasznosított öblözeteken lehetővé teszik a belterjesebb művelési módok bevezetését. Az elégtelen csatornahálózat képtelen volt a belvizeket kellő időben elvezetni. A talajvíz- magasan állt, és emiatt a szénatermés rossz minőségű, savanyú fűből tevődött össze, a terep pedig az év nagyrészén vizenyőssége miatt, járhatatlan volt. A tervezett vízrendezési munkák a belvizek azonnali levezetését biztosítják, és lehetővé teszik a terület nagyrészén a lápi talajművelés által megkövetelt talajvízszint szabályozását. A tőzeges talajban különösen a takarmánynövények és egyes ipari növények (kender, stb.) átlagon felüli termés- eredményeket hoznak majd. A jóminőségű rét-legelő területeken termelendő takarmány igen komoly bázisa lesz a területen lévő állattenyésztő gazdaságoknak, és fontos szerepe lesz 37 a TVK 289
