Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
járási fiókok mindjobban megismerik a vízgazdálkodási összefüggéseket és szerepük mindinkább fontosabbá válik a vízgazdálkodási társulatok hitelgazdálkodásainak összehangolása kapcsán. Arra kell törekedni, hogy az MNB is támogassa azt a törekvést, hogy a lakótelepeknél egységes közművek létesüljenek. Népgazdasági érdek az, hogy már a parcellázás előtt egységes közműhálózat létesüljön a későbbi sok kis vízellátó és csatornázási egység helyett. 2. A DÉLNYUGAT-DUNÂNTÜL TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 Bevezetés A területet északról a Rába folyó vízgyűjtőjét határoló vízválasztó, keletről a Marcal, a Zala folyó vízgyűjtőjének Veszprém megyébe eső Balaton melléki területrésze és a Zala Somogy megyei vízgyűjtőjének keleti határa, délről a magyar—jugoszláv országhatáron vonuló Mura folyó, nyugatról pedig a magyar—jugoszláv országhatár veszik körül. A tervezett vízgazdálkodási feladatok megvalósítása a területen a következő változásokat fogja eredményezni: A Zala torkolati szakasza menti, árvizek által eddig veszélyeztetett és jelenleg gyenge védvonallal ellátott 5629 ha terület árvízvédelmének kérdése megoldódik. A Mura folyón megteremtik az előfeltételeit egy évi 95,8 millió kWó energiát termelő vízerőmű építésének. A kis-balatoni belvízrendszernek a Zala-jobb parti részén tervezett belvízrendezési munkálatok az eddig csak külterjesen hasznosított 14 618 ha területen megteremtik a belterjes gazdálkodás feltételeit és jobb terméshozamok elérését eredményezik. A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezésével 78 109 ha területen biztonságossá válik a termelés. Az öntözéses területek a kezdeti időszak kereken 608 ha nagyságú területével szemben a 20 éves tervidőszak végére 10 710 ha, utána még 8310 ha-val növekszenek. Ez a termelés biztonságának növelése mellett, a terméshozam átlagának jelentős emelkedését is eredményezi. Az öntözés kapcsán bevezetendő kulturáltabb termelési módok következtében előálló munkaerőszükséglet csökkenteni fogja a lakosság elvándorlásának mértékét is. A területen az öntözés és egyéb vízgazdálkodási érdekből létesítendő 38 db tározó és 5 emeltszintű halastó 53 230 millió m3 vizet lesz képes tározni, amiből már a tervidőszak végére 19 tározó és 5 emeltszintű halastó 35,730 millió m3 tározótérrel meg is valósul. E tározókba halivadékokat telepítve, hozamukkal és az újonnan létesítendő mesterséges tógazdaságok hozamával a tervidőszak végére 1880 q halhús-hozam növekedést eredményeznek. A terület ivó- és ipari vízellátás tekintetében jelenleg az ország egyik legrosszabban ellátott része. A tervezett létesítményekkel, mind a városokban, mind a nagyobb körzeti székhelyeken megoldódik a vízellátás. Az 54 db törpevízmű megépítése után minden fontosabb település el lesz látva egészséges, jó ivóvízzel, az üzemek pedig elegendő ipari vízhez jutnak. A rendkívül elhanyagolt állapotban levő csatornázás következtében a főbb vízfolyások nagyrésze szinte teljes mértékben szennyezetté vált. A tervezett létesítmények megvalósításával elsősorban a városok és nagyobb települések csatornázási viszonyai javulnak meg, másodsorban az ipari szennyvizek tisztítása fogja elérni a várható maximális hatásfokot. A fejlesztési terv megvalósítása esetén a tervidőszak végére a vizek szennyezettsége legalább egy fokkal meg fog javulni. A vízerőhasznosítási terv megvalósítása a tervidőszak végére nem várható, mert gazdaságossági mutatói egyelőre felette vannak a jelenleg elfogadható mutatóknak, ezért csak a 20 éves tervidőszakot követő időben várható megvalósítása. Elkészülte majd kedvezőbb helyzetbe hozza a terület jelenleg teljesen negatív energiagazdálkodási mérlegét. 1980-ra már 1270 millió kWó lesz a várható energia-igény. A létesítendő vízerőmű ennek majd 8%- át biztosítani tudja. A tervezett 38 tározó és 5 emeltszintű halastó összesen 53,230 millió m3 vízmennyiségével, szinte minden vízgazdálkodási ág terén kedvező hatást fog gyakorolni. Az árvizek nagy részének felfogásával csökkentik az elöntés veszélyét, öntözési, ipari és szükség esetén ivóvíz ellátási célokra pedig jelentős mennyiségű vizet fognak tartalékolni. Járulékosan halasítva és víziszámyasok telepítésével javítani fogják a terület húsellátását. A területen előforduló és gyógyvizekkel orvosolható megbetegedések gyógyítása eddig csak a területen kívül levő gyógyfürdőkben volt korlátolt mértékben elérhető. Amennyiben a tervezett feltárások kedvező eredménnyel fognak járni, ezt az igényt teljes egészében magán a területen lehet majd kielégíteni. Az üdülés, fürdés, a vízisportok és a természet- védelem terén tervezett munkálatok végrehajtása elő fogja segíteni a lakosság szebb, kultúráltabb és egészségesebb életét. A terület nyugaton és délen Jugoszláviával határos. Ezért a határon folyó Mura és vízgyűjtőjében levő mellékvízfolyásainak határmenti szakaszán tervezett vízgazdálkodási létesítmények megvalósításához nemzetközi tárgyalások útján létrehozandó egyezségek szükségesek. A terület vízmérlege szempontjából kedvezően fognak hatni a tervezett tározók és a felszínalatti vízkészlet fokozottabb igénybevétele. Ezekkel a tervidőszak végére biztosítottnak látszik nemcsak a vízmérleg egyensúlya, sőt a tervidőszak végére a 288
