Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

nozás elvégzéséhez az alábbi betonkeverőkre van szükség állományi db számban. (A helyszíni előre- gyártás gépei is itt szerepelnek.) 170 1-es betonkeverő 4 4 4 4 16 275 1-es betonkeverő 4 4 4 4 16 A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel és a helyesebb üte­mezésével emelni kell. c) Előregyártás A területen szükséges előregyártott elemek egy- részét a Mura és Kerka menti munkáknál hely­színi előregyártás útján lehet biztosítani, míg a többit a győri Vizig előregyártó üzeméből kell be­szerezni. , B) Hírközlés műszaki fejlesztése A területen idáig csak távbeszélő hálózat épült ki az árvédelmi hírközlés céljára. A jövőben itt is be kell vezetni a korszerűbb ultrarövidhullámú rá­dió adó-vevő berendezést, mellyel néhány személy- gépkocsit is fel kell szerelni. Ezáltal biztosabbá és mozgékonyabbá lehet tenni nemcsak az árvédelmi hírközlést és ezen keresztül az árvédelmi bizton­ságot, hanem a berendezés célszerűen használható a szivattyútelepeken és az építéshelyeken is. C) A vízépítés és árvédelmi létesítmények építési technológiai fejlesztése Az építési technológiai fejlesztés elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket külföl­dön már széles körben alkalmaznak, de hazai vi­szonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az injek­tált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása. Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módszer) ta­lajvízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics altalajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készíté­se, melyen belül az alapozás gyakorlatilag száraz­ban elvégezhető. A teknő fenekét agyagos bentonit cement keverék, injektálásával teszik vízzáróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljárással, vagy réselő géppel készített vízzáró függönnyel. Régi problémája a vízépítésnék a kiáros szivár­gások elleni védekezés és különösen a műtárgyak alatti nagymélységig való vízzárás biztosítása. Ed­dig ezeket csak költséges import anyag (Larssen palló) beszerzése útján szádfalazással lehetett el­végezni. Külföldön már évek óta üzemszerűen al­kalmazott új technológiát vezettek be a vízzáró függönyök készítésére. Különféle új gépet szer­kesztettek erre a célra (Salzgitter, Titánia, Icos Veder stb.) Hazai viszonyok között legalkalmasabb­nak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Ro­tary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az előállítható rés szélessége 0,30—0,80 m és mélysége sok m lehet finom szemcsés talajban. A gépet cél­szerűen a VIZÉP Vállalatnál kellene biztosítani és az központilag végezné el az ilyen munkákat. Hazai viszonylatban, de lényegileg külföldön is megoldatlan kérdés, a kőrakodás és kőmunka gépesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Töre­kedni kell a megfelelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézi munka szabadulna fel és a termelékenység erősen emelkedne a kőmunkánál. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükséges­sé teszi, az előregyártott elemek felszabadításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. A nagymértékű gépesítés szükséges­sé teszi, az előregyártott elemek felszakításának, fejlesztését és modern gépekkel való felszerelését, valamint géptelep létesítését. A gépműhelyt el kell látni 2—3 db terepjáró mozgó műhelygépkocsival is. Gondoskodni kell megfelelő számú mozgatható munkásszállások és lakókocsik beszerzéséről. Meg kell oldani a vegyszeres gyomirtás gépesítését. A folyós homokos talajban kotort csatorna rézsűjé­nek állékonyságát, valószínűleg 25—30 cm-es ka­vicsréteggel lehet biztosítani. Megoldandó kérdés a kavicsréteg gépesített beépítése. D) Gyártmányfejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi ti­pizált hordozható szivattyúk és meghajtó gépek ti­pizált egységének beszerzéséről, igyekezni kell azo­nos típusú esőztető öntözéses szórófejeket, hordoz­ható csővezetékeket és kapcsolóberendezéseket biz­tosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezeték­hez a műanyagcső használatát. A kivitelezési szervek fő bontását a táblázat mu­tatja. Az „egyéb” tartalmazza a VIÉP és a többi or­szágos valamint tanácsi építőipari, vállalatokat, az V. fejezetnél a talajjavítást vakonddrénezést vég­rehajtó gépállomásokat, talajjavító vállalatot. A végrehajtás üteme: III. Az állami védvonal 1971—80, az egyéb na­gyobb részt 1961—70. között. A folyószabályozás (Mura) 1964—75. között. IV. Belvízvédelem zömben 1970—80. között. V. Kisvízfolyások rendezése, vízmosáskötés le- csapolás háromötöde az első évtizedre jut. Alagcsö- vezésből a vakonddrénezés nagy részt 1964—1972 között, a rendes drén pedig 1970—80 között. A ta­lajvédelem egyharmada 1961—70, kétharmada 1971—80 között. VI. Öntöző művek létesítése egyenletesen fog megoszlani. VII. Halászat. Zömben 1965—80 között, a táro­zóval kapcsolatosak, főleg 1971—80-as időszakban. VIII. Vízellátás. Zalaegerszegi, nagykanizsai víz­művek 1963—72 között. Törpe vízművek elosztva, de fokozatosan növekedő számban. Közkutak főleg 1961—70 között. Ipari vízellátás zömben 1965—80 között. 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom