Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A területen a III—IX., XII. ágazatok összesen mintegy 2 600,— millió Ft vízügyi építést irányoztak elő (millió Ft). 1 ! Összes 1 Vízig. Társulat Vízmű V. Egyéb ni. Állami védvonal 16,3 16,3 _ __ _ _ Egyéb védvonal 19.7 19,7 — — — Folyószabályozás 17,9 17,9 — — — IV. Belvízvédelem 118,0 38,0 10,0 — 70,0 V. Kisvízfolyás rend. 194,5 100,0 24,0 — 70,0 Vízmosáskötés 5,3 5,3 — — — Lecsapolás 95,3 30,0 35,3 — 30,0 Alagcsövezés 377,0 100,0 150,0 — 227,0 Talajvédelem 729,6 50,0 150,0 — 529,6 VI. Öntözés 184,4 84,0 20,4 — 70,0 VII. Halászat, tározó 150,5 100,0 — — 50,5 VIII. Vízellátás 234,0 — 10,0 60,0 164,0 IX. Csatornázás 375,0 — — 30,0 345,0 XII. Víztározás és halászat 46,7 — — — 46,7 XIII. Ásvány, gyógyvíz 57,1 — — — 57,1 XIV. Üdülés 26,6 — — — 26,6 XVIII. Egyéb 49,5 9,5 — — 40,0 2 697,4 570,5 299,7 90,0 1 737,2 IX. Csatornázás. Zalaegerszeg csatornázása 1962— 70, a nagykanizsai bővítés 1966—70 között nagyrészt megoldódik kisebb hálózatfejlesztéssel fokozatosan. Egyéb települések főleg 1971—80 között. Ipartelepek nagyrészt 1966—75 között. Vízerő csak 1980 után. XII. Tározók: főleg 1971—80 között. VÍZIG főleg az eddigi profiljába vágó feladatokat hajtja végre, nagyobb mértékben fog műtárgyakat, nyomócsöves öntözést, tározókat, drénezési belső- ségi vízrendezési munkákat kivitelezni. A VÍZIG-re hárul még fenti kb. 560 millió Ft feladaton túl az állami kezelési árvédelmi, folyószabályozási, belvízvédelmi öntözés, főművek és az I—II. kát. vízfolyások fenntartása és felújítása, melynek összege a területen 300 mill. Ft-ra tehető. A VÍZIG-re váró feladat tehát 860 millió Ft körül lesz, átlagosan évi 43 mill. Ft. A feladat ellátásához a kiinduló 20—25 mii. Ft- ról 50,0—55,0 mill. Ft kapacitásra kell tehát felfutnia, mely az 1. TVK adatait is figyelembevéve összesen 1000 mill. Ft körül lesz a VÍZIG-nél. Nem volna indokolt a csak időnként jelentkező speciális gépparkot szakmunkás gárdát igénylő feladatokra ráállítani, mert nem volna az egyenletes kihasználás biztosítva. Ugyanis ott például egy nagyon városi, települési vízmű csatornázás vagy szivattyú- telep építésére, vakonddrénezési, speciális talajvédelmi feladatokra. A IV. fejezet munkái közül a Zalától délre eső lápterület vízrendezési munkáit tapasztalás szerint országos vállalatra célszerű bízni. A tervidőnek elején 1961—65 között a VÍZIG (kotró, dóser) föld- munkagép kapacitása, még nem lesz elegendő, ezért a kapacitást meghaladó részt vállalati úton hajtják végre. A kisebb feladatokat a IV—VI. fejezetnél a vízgazdálkodási és talajvédelmi társulatokra terveztük. Ezek 1965-ig a teljes területet lefedik. Eddigi tapasztalatok szerint feladataik lebonyolítására alkalmasak. Ezen belül elsősorban a kézi földmunkát, kisebb műtárgyak építését végzik házilagosan, a többit vállalati úton (építőipar, gépállomás, talajjavító vállalat, VÍZIG, Vízmű. A törpevízművek építésénél a csőfektetést részben házilagosan is el tudják végezni, az építés zömét a megyei tanács víz- és csatornamű, illetve építőipari vállalatok végzik, kivéve a hidroglobu- szos gépészeti berendezéseket. A víz- és csatornamű vállalatok házilagosan a kisebb hálózat fejlesztéseket és a törpe vízmű társulatok profiljukba vágó építési feladatait látják el. 5. ÜZEMELÉS, FENNTARÂS, FELÜJItAS Üzemelési feladatok. A VÍZIG látja el — a saját védelmi telepen — az URH híradástechnikai berendezések üzemelését az illetékes postai szervek szakmai segítségével. A stabil és hordozható belvízszivattyú telep, öntöző főmű a területen nincsen. Az MTSZ az öntözőberendezések vízemeléséhez szaktanácsot és gépszervíz-, illetve javítás-kapaci275
