Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

XVIII. FEJEZET

Vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

í. vízügyi szervezetek a területen

A 2. sz. TVK területe a hazánk nyugati részén fekvő Vas megye kisebb, Zala megyével érintkező szegélyrészére, és a hazánk délnyugati felében elterülő Zala megye egészére, kis részben pedig még Somogy megye nyugati részére terjed ki.

A TVK területe hegyes, dombos, völgyes, kiválóan alkalmas emberi településre.

A felszabadulás előtt a TVK területén elsősorban az állami vízügyi szervek irányították a vízgazdálkodási munkálatokat, elsősorban a szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal és a nagykanizsai Folyam- mérnöki Hivatal. Ezeken kívül csak kisebb víz- rendezési feladat ellátására alakult vízitársulatok működtek a TVK területén (Válickavölgyi, Szévíz, Principális, Foglárvölgyi Lecsapoló Társulatok, Kis-Balaton Lecsapoló Társulat, stb.)

A vízitársulatok államosítása után kialakult helyzetben elsősorban a volt állami vízügyi szervek képezték az egységes vízgazdálkodási szervezet magját.

A TVK területén 1960-ban az alábbi vízügyi szervek tevékenykedtek (bázisszervezet):

Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathely,

Zalaegerszegi Szakaszmérnökség Zalaegerszeg,

Nagykanizsai Szakaszmérnökség Nagykanizsa,

Gépészeti Üzem Szombathely Fenékpuszta.

A TVK területén más vízügyi szervnek telephelye a felvételezés időszakában nem volt.

A TVK területén lévő vízügyi igazgatóság feladata részletesen:

— közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban;

— feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás);

— végzi a vizek minőségi vizsgálatát;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvíz- bevezetési díjat;

— ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az első fokú hatósági teendőket;

— résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel;

— szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés stb.);

— meghatározza a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását;

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket;

— megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodásd, folyószabályozási, kisvízfolyás-rendezési, öntözési, stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja;

— résztvesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében;

— résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezésben, építésében;

— vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést;

— közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában;

— műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkár elhárítási feladatok elvégzéséhez;

— kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, stb.);

— üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyú- telepek, stb.);

— irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat;

A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket.

Az Alkotmány 6 §-ában foglalt rendelkezés szerint a vizek az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdonában vannak. Az állam vízügyi szervei érvényesítik a vízgazdálkodás követelményeit. Ez elsősorban a vízügyi igazgatóság első fokú államigazgatási hatósági tevékenységében jelentkezik. A vízügyi államigazgatási hatósági teendők zömét a vízjogi engedélyezési ügyek alkotják.

A 2/1952. (I. 8) M. T. számú rendelet 1. §-a szerint vízjogi engedély szükséges minden olyan vízimunkálathoz, amely a víz természetes lefolyását megakadályozza, megváltoztatja, vagy amely a fennálló és gyakorlott vízhasználatot érint, illetve amely már engedélyezett vízimunkálat, vízhasználat módosítására irányul. Vízjogi engedély kell továbbá az olyan vízi-munkálathoz és vízhasználathoz is, amely a víz természetes összetételét megváltoztatja. Ennek alapján a vízügyi igazgatóság

— engedélyezi a vízimunkák végzését, létesítmények építését, átépítését és lebontását;

— felülvizsgálja az elvégzett (megépített, átépített, elbontott) vízimunkákat;

— engedélyezi a létesítmények üzembehelyezését;

267