Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

— módosítja, eltiltja az üzemelést;

— engedélyezi, megváltoztatja, eltiltja a vízihasználatokat (öntözővízhasználat, ipari, halastó, fürdő, stb.);

— elrendeli a szükséges vízimunkák végzését (vízgazdálkodási szempontból káros művek átépítését és elbontását);

— megállapítja, módosítja és megszünteti a vízügyi szolgalmakat;

— megállapítja a vízimunka költségviselőit;

— kötelezi az érdekelteket az elrendelt, vagy engedélyezett vízimunkák elvégzésére;

— kötelezi az érdekelteket a vízhasználatok gyakorlásával okozott károk megtérítésére;

— engedélyezi a homok- és kavicskotrásokat;

— megállapítja a közcélú vízellátásra szolgáló víznyerő helyek, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő célját szolgáló források védőterületét;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvízbevezetési díjat;

— dönt a vitás államigazgatási ügyekben;

— ellenőrzi a vízügyi hatósági határozatok végrehajtását;

— felügyeletet gyakorol, hogy az engedélyesek betartják-e a rendelkezéseket;

— vezeti a vízikönyvet.

A TVK területén a vízépítési beruházási, felújítási és karbantartási munkálatokat, valamint a létesítmények üzemelését (operatív feladatok) a vízügyi igazgatóságok szakaszmérnökségei végzik.

A szakaszmérnökségek feladata:

a) részt vesznek, illetve végzik a tényleges árvíz- védelmi és belvízvédelmi munkálatokat;

b) műszaki segítséget nyújtanak a tanácsi hatáskörbe utalt helyi vízkárelhárítási munkálatokhoz;

c) közreműködnek a vízimunkálatok műszaki tervei előkészítésében, külső felvételezésekben, esetenként a teljes tervdokumentáció elkészítésében;

d) végrehajtják a szakágazatok irányításával a feladatkörébe utalt építési és üzemelési feladatokat, fenntartják a vízgazdálkodási létesítményeket;

e) közreműködnek az államigazgatási feladatok elvégzésében (helykijelölés, öntözőtelepek kijelölése, helyszíni eljárásokon való részvétel, stb.);

f) kapcsolatot tartanak a helyi tanácsi szervekkel, azokat segítik a helyi feladatok elvégzésében;

g) elősegítik a területükön lévő vízgazdálkodási társulatok működését.

A Gépészeti Üzem végzi az igazgatóság egységei részére a gépészeti munkákat, részletesebben feladata: a földmunkagépek, építőgépek, szállítóeszközök (közúti, vízi- és építési), gépészeti berendezések üzemben tartása, javítása.

A 2. sz. TVK (Nyugat-dunántúli) területén 1960- ban az alább felsorolt vízügyi szolgálaton kívüli szervek végeztek vízgazdálkodási tevékenységet:

Vas megyei Tanács VB. Szakigazgatási szervei,

Zala megyei Tanács VB. Szakigazgatási szervei,

Somogy megyei Tanács VB. Szakigazgatási szervei,

Víz- és Csatornamű Vállalatok (városi, községi),

Vízgazdálkodási Társulatok:

1. Felső-Principálismenti Vízrendező Társulat, Gelse.

2. Sárvízmenti Vízgazdálkodási Társulat, Zala- szentiván.

A megyei tanácsok vb. szakigazgatási szervei (osztályai) a tanácsi hatáskörbe utalt helyi jellegű vízügyi feladatok végzését irányítják. Ezek a feladatok:

Víz- és csatornamű vállalatok (Nagykanizsa, Zalaegerszeg) feladata a lakosság ivóvízzel való ellátása (szolgáltatás), és ezenkívül a csatornázási munkálatok ellátása.

Vízgazdálkodási Társulatok a helyi jellegű vízügyi feladatok ellátására alakultak a termelő szervek és a lakosság összefogásával. Feladatuk a helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítási ügyek rendezése.

A vízgazdálkodási társulatok szakfelügyeletét a vízügyi igazgatóság látja el, működésük fölött mezőgazdasági tervezési szempontból a megyei tanácsok vb. mezőgazdasági osztálya gyakorol felügyeletet. Főfelügyeleti hatóságuk az OVF.

A fejlődés és az átszervezés irányelvei:

A TVK kijelöli a terület vízgazdálkodási fejlesztésének irányvonalát és konkrét célkitűzéseit. A 2. sz. TVK területén a mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesztése érdekében kell az arra alkalmas területeken halastavakat létesíteni, az öntözést fejleszteni, a Marcal és a Kerka vízfolyásait rendezni és a Kis-Balaton területén a belvízgazdálkodás prob- máit megoldani. Véglegesen meg kell oldani a Zala szabályozását, a Mura szabályozást és ezzel együtt az érdekelt területek árvíztől való mentesítését. Szerteágazóak a TVK. területén a vízgazdálkodási feladatok, s éppen ezért szükséges olyan víz gazdálkodási központot kialakítani, amely képes a sokrétű feladatot összefogni és a vízgazdálkodásban érdekelt szervek munkájában érvényesíteni az egységes állami vízgazdálkodási érdekeket. Ennek érdekében :

1. meg kell teremteni a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás alapjait;

2. ki kell alakítani a TVK területén a vízgazdálkodási központot;

3. meg kell határozni a fejlődés ütemét, nagyságát és összefüggéseit figyelembe véve az állami víz- gazdálkodás szerveinek és a tanácsok tervszerű együttműködésének alapjait;

4. ki kell alakítani a vízügyi igazgatóság üzemi, (építő és üzemelő) szervezetét;

5. elő kell készíteni a vízgazdálkodási társulatokat a vízgazdálkodási építő és üzemelő munkálatok hatékonyabb ellátására;

6. a szakaszmérnökségeket hatékonyabban be kell vonni az államigazgatási feladatok ellátásába (a felügyelet ellátásában való közreműködés stb.);

A fenti irányelvek megvalósítása teszi lehetővé, hogy olyan, a vízkészletgazdálkodás alapján álló vízgazdálkodási központ alakuljon ki, amelynek főfeladata a vízgazdálkodás tervezése, a gazdálkodás lebonyolítása, a hatósági feladatok ellátása, az építési és üzemelési munkálatok meghatározása és azok felügyelete és ellenőrzése, a tényleges ár- és belvízvédekezés irányítása.

268