Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
mértékű fejlesztéshez szükséges rétegvízkészlet ugyancsak rendelkezésre áll. Karsztvízmérleg A 2. sz. TVK-egység területén karsztvízkészlet csak nagy mélységben fordul elő, s termálvíz jellegű. Ezért a következő pontban vettük figyelembe. Ásvány,- hév- és gyógyvízmérleg A 2. sz. TVK-egység területén lényegében a Be- csehely—Tikos vonaltól északra s a Murakeresztúr —Miháld—Nagyarászi vonaltól délre van lehetőség hévizek, s ezen belül ásványvizek feltárására. A Hegyhátsál—Németfalu—Pusztaszentlászló — Fűzvölgy — Nagykanizsa — Murakeresztúr — Miháld —Nagyarászi vonaltól nyugatra, illetve délre a felső és alsó pannon határán fakasztott hévizek lehetnek gyógyvíz jellegűek. A Becsehely—Tikos vonaltól északra a triász alaphegységből általában csak egyszerű hévíz ill. ásványvíz nyerhető. Gyógyha- tását — ha egy-egy feltárásban ilyen lesz — elsősorban radioaktivitásának köszönheti majd. A jelenlegi feltártság mellett részletesebb ásvány-, hév- és gyógyvizmérleget készíteni nem lehet. Tájékoztatásul mégis közöljük az alábbi táblázatot, mely a víz minőségének figyelmen kívül hagyásával a 35° C feletti hőfokú hévizek mérlegére ad némi tájékoztatást. A hévvíztartó réteg megnevezése Vízkészlete lit/s Eddigi felhasználás m/s Szabad készlet lit/s N Cfi ed *5 & ismeismeTriász 1 200 rétién 1 100 rétién határa Alsó-felső pannon 1 600 ” 1 500 »? összesen 2 800 2 600 Megjegyezzük, hogy a triász hévízkészletében a langyos (35 C° alatti) vizek nem szerepelnek. Ezeket a hidegvízmérlegnél vettük figyelembe. A jelenleg feltárt hévizeket a budafai kúton kívül — ahol ivóvízhálózatba táplálják —, kizárólag strand, fürdő ill. gyógyfürdő céljaira hasznosítják. A 2. TVK-egység figyelemre méltó hévízkészlettel rendelkezik. A különböző jellegű víztartó kőzetek előfordulása az ásvány- és gyógyvíz minőségek változatosságát is valószínűsíti. Erre azonban még elegendő adat híján biztosat mondani nem lehet. 2.233 A terület fejlesztési lehetősége a vízmérleg szempontjából összefoglalva megállapítható, hogy a TVK-egység területén az 1960. évi vízmérleg szerint, felszíni és felszínalatti vízfajtákból egyaránt, elsősorban a Mura mellékén mutatkoznak számottevő szabad vízkészletek. Ennek a területnek egy részén kedvező hévízfeltárási lehetőségek is vannak. A TVK- egység egyéb részén a rendelkezésre álló vízkészleteket helyes a természetesen fejlődő helyi igények kielégítésére fenntartani. A Zala folyó további számottevő terheléséről a Balaton táplálásában elfoglalt fontos szerepe miatt le kell mondani. 2.3 Távlati vízmérlegek A vízgazdálkodás és az általa kiszolgált népgazdasági ágazatok fejlesztési lehetőségeinek felméréséhez tájékozódnunk kell az egyes tájak távlati vízmérlegéről, vagyis a vízkészletek és a vízihasználatok várható alakulásáról is. A 20 éves előretekintést nyújtó 1980. évi helyzet felmérésében bizonyos: mértékig támaszkodni lehet az utóbbi években ill. évtizedben tapasztalt változások irányzatára és ütemére, továbbá egyes konkrét tervekre és fejlesztési előirányzatokra. A mintegy 50 évre előretekintő nagytávlati vízmérleg felvázolása során — különösképpen a vízminőségi kérdések és a vízhasználatok alakulása tekintetében — többé-kevésbé önkényes feltevésekhez kell kötni a számszerű értékelést, mert az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének hosszú távlatát számos, ma még ismeretlen tényező is befolyásolni fogja. A fentiek alapján a távlati vízmérlegek összeállításában bizonyos területi és szerkezeti összevonásokat, illetve egyszerűsítéseket célszerű bevezetni. 2.31 VÍZKÉSZLET 1980-BAN A vízgazdálkodási célokra hasznosítható felszíni és felszínalatti vízkészletek időbeli alakulását lényegében csak az emberi beavatkozások (víztározás, erdőgazdálkodás, talajművelés, bányaművelés stb.) befolyásolják, mert a természeti tényezők (éghajlat, geohidrológiai viszonyok) csak geológiai idő-méretben változnak. A vízkészletek mennyiségi változása részben az ilyen célból végzett beavatkozások (tározók építése, az erdőgazdálkodási módok megváltoztatása, párolgáscsökkentő vegyszerek alkalmazása, stb.) eredménye, részben más célú munkálatok (talaj- művelésben, a mezőgazdasági termelési viszonyokban, a bányaművelésben beálló változások stb.) járulékos következménye. Ezek a hatások általában előzetesen felmérhetők, és a közelítő átlag- ill. szélsőértékek alapján számszerűen is értékelhetők. Lényegesen nehezebb a vízkészletek minőségi változásainak előzetes értékelése, mert ez a rendkívül gyorsan változó ipartechnológiai folyamatok függvénye, és alakulását nagymértékben befolyásolja az is, hogy milyen mértékben sikerül érvény- i’e juttatni a vízkészletek minőségének megóvására vonatkozó előírásokat. A vízkészletek nagyságának és minőségének előzetes értékelésében előnyt jelent, hogy a Délnyugat-Dunántúli TVK-egység területén levő vízfolyások legtöbbje — a vízmérleg szempontjából különválasztva tárgyalt országos jelentőségű Murától és Drávától eltekintve — az országhatáron belül ered, illetőleg legfeljebb csak a forrásvidék van idegen területen, olyan szakasz tehát, ahol jelentős vízfelhasználásra, és így a vízmennyiség és a vízminőség változására előreláthatólag nem kerül sor. . 262
