Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
2.311 A vízkészlet nagysága 1980-ban A TVK-egység kisvízfolyásaiból biztosítható vízkészlet tározómedencék létesítésével növelhető. A vízfolyásokból és a talajvízből kitermelhető vízkészlet alakulását kismértékben az erdőgazdálkodási viszonyok és a mezőgazdasági terméshozamok növelésében elért eredmények- is befolyásolhatják. Húsz évi távlatban említést kívánnak még a vízfelületek és a természetes térszín párolgásának vegyszerekkel való csökkentésére irányuló kutatások. A víztározással elérhető készletnövelés A dombvidéki víztározással foglalkozó XII. fejezet összefoglalja a Délnyugat-dunántúli TVK-egy- ség területén létesíthető tározók adatait. Mezőgazdasági vízigény fedezésére szolgáló tározók teljesítőképességét úgy vettük figyelembe, hogy éves tározás esetében a tárolt térfogatot osztottuk az öntözési idény (5 hónap) másodperceinek a számával. Ennél hosszabb idejű tározók hasznos kuba- túráját két évi igény fedezésére vettük alkalmasnak, tehát kétszer 5 hónappal osztottuk. Az egyéb tározók teljesítőképességét a tározási fejezetben megadott vízsugárral jellemeztük, azaz a teljes ku- batúrát egy évre megosztva számítottuk át vízsugárra. Az emelt szintű halastavakat is fágyelembe- véve a készletnövekedés összege 0,76 m3/sec. A halastavak esetében hasznos térfogatként a felső 50 cm-es réteget vettük számításba. Az élővíz (alapvíz) szükséglet 1980-ban A felszíni vizek hasznosítható készletét a teljes kisvízi vízkészlet és a mederben hagyandó élővíz (alapvíz) különbségeként állapították meg. Az 1960. évi vízmérleg esetében élővízként a kérdéses hónapban előforduló minimális vízhozam 75%-a szerepel. Feltételezhető, hogy hosszabb távlatban az élővízigény viszonylagos nagysága a szennyvizek tisztítására és elhelyezésére vonatkozó előírások fokozottabb érvényre jutásával csökkenni fog. Az 1980. évi felszíni vízkészlet megállapításában — az ország egész területére érvényes előírás szerint — ezért az élővízigényt a havi minimális vízhozam 25%-ában vesszük figyelembe, vagyis az 1960. évi állapothoz képest lényegesen nagyobb hasznosítható vízkészletékkel számolunk. A felszínalatti vízkészlet 1980-ban Az 1960. évi állapotra becsült talajvízkészlet csökkenését vagy növekedését számos körülmény okozhatja. Csökkentheti a talajvízkészletet a belvízlevezető, illetve lecsapoló hálózat fejlesztése, a kisvízfolyások medrének rendezése, a mezőgazdasági terméshozamok növelése, stb. Növelheti a talajvízkészletet a nagyobb arányú öntözés, halastavak és tározómedencék létesítése, a folyók csatornázása, a felszínalatti víztározás (talajvízdúsítás), stb. A helyi adottságoktól függően csökkentőén vagy növelőén hathat a talajvízkészletre az erdőgazdálkodás módjában beállott változás. Minthogy a fenti tényezőknek a TVK-egység területén való fejlődését és összhatásukat szinte lehetetlen előzetesen felmérni, figyelembevéve továbbá, hogy az 1960. évi készlet maga is közelítő, becsült érték, az 1980. évi vízmérlegben változatlanul megtartottuk az ez idő szerinti állapotra becsült 2 000 lit/s talajvízkészletet. A rétegvízkészlet változásában egyedüli jelentős tényező az olajbányászathoz kapcsolódó vízkitermelés. Minthogy ez a vízmennyiség részben hasznosításra kerül, részben növeli a felszíni készletet, a teljes mérlegben hatását figyelembe vennünk nem kell. Ez a közelítés legfeljebb annyi bizonytalanságot jelent, hogy a készletek egyes csoportján belül változik a kihasználás aránya. Az erre vonatkozó adatok még bizonytalanok, ez az elhanyagolás tehát nem ad nagyobb hibát, mint ha a várható vízkiemelésének mértékét is figyelembe kívánnánk venni. A készletek alakulását befolyásolható egyéb tényezők hatása a készletbecslés bizonytalanságai mellett szintén elhanyagolhatónak látszik. így az 1980. évi rétegvízkészletet is az 1960. évi állapotra megállapított 4 910 lit/s értékkel vettük figyelembe. 2.312 A vízkészletek minősége 1980-ban A vízkészletek minőségének várható alakulását — mint elöljáróban említettük — rendkívül nehéz előzetesen értékelni, mert az ipari-technológiai eljárások és ezzel kapcsolatban az elhelyezendő ipari szennyvizek mennyisége és minősége az idők folyamán igen nagymértékben változhat. Országunkban a vízkészlet minőségének védelméről — számos nyugati országban bekövetkezett katasztrofáI|is helyset tapasztalataiból okulva — külön kormányrendelet intézkedik (1/1961 sz. MT rendelet). Ha a rendeletben foglalt előírásoknak az elkövetkező évek során sikerül következetesen érvényt szerezni, az ország területéről származó vízkészletek ez idő szerinti minőségének megóvása biztosítottnak tekinthető, sőt számottevő javulás várható. Az 1980. évi vízmérleg összeállításában a TVK- egység területén — a rendeletekben foglaltak érvényre juttatását és szükség szerinti folyamatos kiegészítését feltételezve — az ez idő szerinti vízminőségi állapotot vettük alapul. Figyelembe vettük azt is, hogy az egyes vízfolyásokban lebocsátott tisztított szennyvíznek milyen mértékű hígulása várható, és a minőségi csoportosítást a hígulás figyelembevételével állapítottuk meg. 2.32 VÍZFELHASZNÁLÁS 1980-BAN A vízhasználatok fejlesztésének főbb számait és területi bontását már a rendelkezésre álló, illetve a jövőben biztosítható vízkészletek részletes átte263
