Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
kém kívül más vízerőmű létesítésére a területen nincs lehetőség. A 20 éves távlati terv időszakán belül ennek megépítése energia termelés szempontjából szükséges lenne, de gazdaságossága azt nem teszi lehetővé. 1.32 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az előzőekben már kifejtett elégtelen hidrológiai és terepadottságok miatt a területen törpe vízerőművek építésére nincs lehetőség. 1.33 HIDRAULIKUS ENERGIATAROZÓK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Hidraulikus energiatározásra, bár annak szükségessége fennáll, a területen nincs lehetőség. Főbb vízfolyások mellékvölgyei keskenyek, a völgyvonulatok aránylag alacsonyan fekszenek, így megfelelő esés kialakítására nincs mód. 2. VlZERÖHASZNOSlTAS fejlesztése 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A vízerőhasznosítás tervezéshez a következő kiemelkedő művek szolgáltattak alapadatot: Viczián Ede: Magyarország vízerői, Bogdánffy: A vízerő, Benedek Pál: Hegyvidéki nagyobb vízerőink, Mosonyi Emil: Vízerőhasznosítás, Vízügyi Közlemények és Hidrológiai Közlöny egyes számaiban található tanulmányok. Felhasználták a Vízügyi igazgatóság régebbi adatgyűjtéseinek eredményeit is. A terület vízerőhasznosítási kérdéseinek rendszeres tanulmányozására csak legutóbbi időkben került sor. Régebben, mintegy ötletszerűen, vízimalmok útján hasznosították a rendelkezésre álló több-kevesebb vízenergiát. Űjabban, 1961-ben készült el a Mura—Dráva vízerőhasznosítás tanulmányterve. A terület fejlesztési tervei alapján jelentkező évi energiaigény a 20 éves távlati időszak végén 825 millió kWó lesz. Ebből, a fejlesztési tervben feltüntetett vízerőhasznosítási művel évi 95,8 millió kWó biztosítható, ami a szükségletnek 11,6%-a. Adatgyűjtési és kutatási hiány az egész területen jelentkezik. Ezért elsősorban a Zalán és a Kerkán van szükség hidrológiai és hidrogeológiai kutatásokra. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A Mura folyó molnári erőmű üzemvízcsatorná- jának kedvező elhelyezése következtében csúcserőműként építendő ki, és meg kell állapítani a tervezett erőmű csúcsenergia termelési lehetőségét. — A fent javasolt vízerőmű az eddigi vizsgálatok alapján 14 400 W teljesítmény mellett évi 95,8 millió kWó energiát képes termelni. , — A vizsgálatokat tovább kell folytatni a csúcsenergia termelés növelése érdekében. 2.13 ELMÉLETI VÍZERÖKÉSZLET A terület elméleti vízerőkészietét az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A vízeröhasznosítAsban A Mura vízerőhasznosítását nemzetközi tárgyalásokon kell előkészíteni, és jugoszláv—magyar egyezmény szükséges a megvalósításhoz. Az egyezményt a két ország kormányának ratifikálni kell. A terület törpe vízerőhasznosítási lehetőségeit az OVF elvi irányítása mellett a vízügyi igazgatóság tervezteti meg. A VITUKI hidrológiai és hidrogeológiai kutatásokat végez, és kidolgozza a főbb szempontok alapján a létesítés feltételeit. Ezek alapján a Vízügyi Igazgatóság tárgyalásokat kezd a NIM helyi szerveivel, és ezekkel együtt javaslatot tesz a vízerőművek megvalósítására. A javaslat alapján a NIM gondoskodik a tervezés végrehajtásáról, és a tervek alapján a kivitel hitelösszegének biztosításáról. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Kiesésű vízerőmű létesítésére a területen egyedül a Mura folyón van lehetőség. A Mura a magyar— jugoszláv országhatáron folyik, ezért az itt létesítendő vízerőmű tervezéséhez, kivitelezéséhez előzetes nemzetközi megállapodás szükséges. Az építendő vízerőművet közös, magyar—jugoszláv érdekű erőműnek kell tekinteni. Előzetes tanulmányok alapján a vízerőhasznosítás magyar részesedése a teljes vízerőkészlet mintegy 50%-ra tehető. 213
