Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
A Mura vízhozamai a következők: LKQ = 50 m3/seCr KÖQ = 195 m3/sec; LNQ = 1250 m3/sec. A folyón üzemvízcsatomás erőmű építése szükséges, hogy a rendelkezésre álló (km-ként 34 cm) esést egy helyre koncentrálva hasznosíthassuk. Az erőmű duzzasztóművét a murarátkai kanyar átvágásában (40—41 fkm) a magyar oldalon lehet legcélszerűbb elhelyezni. A duzzasztómű összesen 168 m szabadnyílással van tervezve. A duzzasztás szintje 145,00 m. A duzzasztó felett a balparton ágazik ki 186 m3/ sec. vízvezetőképességű üzemvízcsatoma. Az üzem- vízcsatorna a Murarátka—Letenye közti közút mellett haladva Letenyét délről megkerüli, majd keleti irányban haladva Tótszerdahely—Tótszent- márton, továbbá Molnári—Semjénháza között halad. Maga az erőmű Molnári községtől északkeletre kb. 1 km távolságra lesz. A felvízcsatoma hossza 17 km, az alvízcsatoma 1 km. Az üzemvízcsatoma teljes hossza 18 km. Az erőtelep jellemző adatai: közepes esés 9,9 m; kiépítési vízhozam: 186,0 m3/see; Beépített max. turbina teljesítmény: 14 400 kW. Évi átlagos energiatermelés: 95,8. millió kWó. Az erőtelepbe két, egyenként 9 800 LE teljesítményű Kaplan turbina gépegység kerülhet beépítésre. A létesítmények főbb munkamennyiségei: Földmunka Vasbeton Terméskő Vasszerkezet Gépészeti berendezés A teljes beruházás költsége Fajlagos beruházási költség 5,04 millió m3 72 ezer m3 8,4 ezer m3 1,5 ezer t 0,6 ezer t 570 millió Ft. 39 600 Ft/kW Az egy kWó évi átlagos energiamennyiségre vonatkozó beruházási költség 5,94 Ft/kWó. Ezen értékek lényegesen rosszabbak, mint a jelenlegi körülmények között még gazdaságosnak ítélt hasonló teljesítményű vízerőművek 25 000 Ft/ kW fajlagos beruházási költsége és a 2,50 Ft/kWc fajlagos költsége. A részletes tervezés és a vízerőmű beruházási költségeinek komplex vizsgálata kedvezőbb gazdasági értékelést eredményezhet, ezért a vízerőmű további vizsgálatára a módot meg kell adni. A Molnári község és Mura torkolat között mintegy 13 km hosszú szakasz vízerőhasznosításától el kell tekinteni, mert a topográfiai és települési adottságok ezt nem teszik lehetővé. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A területen, ahol erre csak lehetőség volt, régebben elég nagyszámú vízimalom működött. A vízfolyásoknak azonban nincs olyan vízhozamuk, amellyel a törpe vízerőművek gazdaságosan üzemelhetnének, vagyis még 20 kW teljesítményt sem lehet elérni. Ezért a területen törpe vízerőművek tervezésétől el kell tekinteni. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÖK KERETTERVE A területen hidraulikus energia tározók létesítésére nincs lehetőség. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Mura-folyó Modnár-i vízerőművét a 20 éves távlati időszak után kell megvalósítani, valószínűleg addigra az energiaszükséglet várható növekedése gazdaságos megépítését indokolttá teszi. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A területen törpe vízerőművek létesítése nincsen tervbe véve. 2.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÖK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A területen hidraulikus energiatározók létesítésére nincs mód. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A területen létesíteni javasolt Molnári vízerőmű, vei igen komoly, 14 400 kW teljesítmény mellett évente 95,8 millió kWó energia termelésre nyílik mód. A magyar—jugoszláv közös érdekeltség miatt ennek csak a fele, vagyis 7 200 kW és évi 47,9 millió kWó esik magyar részre. Ennyivel kevesebb energiát kell külföldről importálni. E tény annál inkább jelentős, mert a területen jelenleg nincs energiatermelő üzem, és minden szükségletét egy' részt távoli hőerőművekből, másrészt a szomszé' dós Jugoszláviából történő importból fedezi. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízerőhasznosítás továbbfejlesztése érdekében feltétlen szükség van arra, hogy a Murán újabb hidrológiai, hidrogeológiai és topográfiai kutatások történjenek. A Mura Molnári erőmű terveinek kidolgozásához a munkálatokat minél előbb meg kell indítani, hogy megfelelő alapadatok álljanak rendelkezésre a nemzetközi tárgyalásokhoz. 214
