Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

A kisebb vízfolyások vízienergiáját régebben malmokkal hasznosították. Ezeknek a duzzasztóművei sok esetben akadályozták a víz levezetését és a völgyek lecsapolását. A vízimalmok legnagyobb része 1944 év után megszűnt, újjáépítésük nem kívánatos. A területen nyilvántartott vízimalmok, mint a mellékelt kimutatásából is kitűnik, 121 db volt. A 121 db vízimalom közül 95 db végleg megszűnt, jelenleg már csak 26 db üzemel. Ezek közül 20 db, mint malom, 6 db pedig mint daráló van üzemben.

A 2. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv területén levő vízfolyásokon nyilvántartott malmok kimutatása.

Üzemelő

Sorszám

Ví

zfolyás neve

Összesei volt db

ma

lom

daráló

:3

N

fh

4>

2

í.

Alsó Válicka

4

1

.

3

2.

Bakónaki patak

3

—

1

2

3.

Beleznai patak

2

—

—

2

4.

Béci patak

2

—

—

2

5.

Békástói patak

1

—

—

1

6.

Borsfái patak

3

—

—

3

7.

Cserta patak

4

—

1

3

8.

Esztergályi patak

3

—

—

3

9.

Szentgyörgyvölgyi

patak

8

8

10.

Görbőföldi patak

1

—

—

1

11.

Kebele patak

3

—

—

3

12.

Kerka patak

18

4

—

14

13.

Kiskomáromi

határcsat.

1

1

14.

Kiskomáromi

nagyfolyás

5

5

15.

Kógyár—Principális 2

—

1

1

16.

Kürtös patak

3

2

—

1

17.

Merenyei

v. Garabonci vízf. 4

2

2

18.

Miháldi patak

1

—

—

1

19.

Murába folyó •határcsat.

1

1

20.

Nádas patak

3

—

—

3

21.

Radai patak

1

—

—

1

22.

Sandi vízfolyás

1

—

—

1

23.

Surdi patak

2

—

—

2

24.

Szentadorjáni patak 1

—

—

1

25.

Szentmihályi patak

1

—

—

1

26.

Szévíz csatorna

1

—

—

1

27.

Tilaji patak

1

—

—

1

28.

Szompácsi patak

1

—

—

1

29.

Zala folyó

40

10

3

27

összesen:

121

20

6

95

1.21 KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE

A terület vízfolyásain — a Mura folyó kivételével — közepes és kisesésű vízerőművek létesítésére nincs lehetőség, mert a vízfolyások vízhozam és esésviszonyai vízerőhasznosítás szempontjából kedvezőtlenek. Ezért vízerőmű ez ideig a területen nem létesült.

1.22 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE

A területen az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat (ÉDÁSZ) a közelmúltban egy törpe vízerőművel kísérletezett. A vízimalmok államosítása után átvette a Zalán létesült pakodi malom víziműveit és törpevízművé alakította át. Kísérlete nem járt sikerrel. A vízfolyás kis esése, valamint szélsőséges vízjárási viszonyai, — a gyakori és huzamos ideig tartó kis vízállások — a gazdaságos üzemeltetést nem tették lehetővé. Emiatt néhány évi sikertelen üzemelés után felhagytak vele.

1.3 A fejlesztés szükségessége

A területen a Mura folyót kivéve, számbavehető vízienergia hasznosítási lehetőségről nem lehet szó. A vízrendezés érdekében a területen elsősorban a vizek gyors levezetését kell megoldani.

Igen száraz időszakban — az altalaj vízszintjének szabályozása érdekében — egyes vízfolyások medrében (Zala, Kerka) — szükség van bizonyos mértékű vízszint tartásra, de sem a víz csekély mennyisége, sem az aránylag kis hasznosítható esés miatt nem lehet szó gazdaságos vízienergia hasznosításról. A rendkívül szélsőséges időjárás miatt, különösen a gyakori csapadékszegény időszakban, a rendelkezésre álló csekély vízmennyiséget egyrészt ipari célra (olajbányászat stb.) másrészt öntözésre kell teljes egészében felhasználni.

A terület hasznos energiafogyasztása jelenleg 86 millió kWó. Az energia felhasználás a 20 éves távlati időszak végére előreláthatólag 825 millió kWó-ra növekszik.

A területen, szén- és gazdaságosan hasznosítható vízerőhasznosítási lehetőség hiánya miatt, ez- ideig sem, de a 20 éves távlati terv időszakán belül nem kerülhet sor hő- vagy vízerőmű építésére. A terület kőolajban és földgázban gazdag, ezek más célra való hasznosítása gazdaságosabb. Ennek következtében e vízgazdálkodási terület csak energia- fogyasztóként értékelhető.

Vízerőhasznosítás tekintetében csak a Mura folyó az, melyből számottevő mennyiségű energia nyerhető. A folyó bal oldalán, magyar területen, a jugoszlávokkal közösen létesítendő erőművel kell majd a vízerő hasznosítást fejleszteni.

1.31 KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az előzőkben már részletesen kifejtett területi és vízrajzi adottságok miatt a murai vízerőműve212