Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának és a vizek tisztasági védelmének keretterve 2.21 A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK KERETTERVE A 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban Délnyu- gat-Dunántúl lakóslétszáma előreláthatólag 313 152 fő lesz. Csatornahálózattal ellátott lakosok száma 99 400 fő, tehát az ellátottság a jelenlegi 7%-ról 31,8%-ra fog növekedni. A csatornaművek által elvezetett összes szennyvízmennyiség 41 500 m3/nap, ebből 10 100 m3/nap ipari eredetű. A teljes szennyvízmennyiség megfelelő mértékű tisztításra kerül. A csatornahálózat összhossza (az üzemi lakótelepekével együtt) a jelenlegi 68,6 km-ről 1980-ra 209 km-re növekedik, melyből 154 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna. A települések csatornázása és szennyvíztisztítása előirányzott fejlesztésének beruházási költsége 290 millió forint. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása a jelenlegi 0,3 m3/sec-ről 1980-ra 0,5 m3/sec mennyiségűre fog növekedni: ennek 63%-a ipari és feká- liás szennyeződésű, a többi szennyezetlan (hűtővizek stb.). Az összes vízkibocsátás 24%-a kommunális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 41%-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 35%i-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek 0,1 m3/sec (8660 m3/nap) mennyisége teljes egészében hatástalanítva lesz. A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő új, ill. bővített ipartelepek száma előreláthatólag 26 db lesz. Az új és a meglevő, de szennyvíz- tisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására fordítandó beruházási költség összesen 95 millió Ft. A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a jelenlegi 0,3 m3/s-ről 1980-ra 0,5 m3/s mennyi- rint 11 000 fő lakosszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 19 millió Ft. A 20 éves tervidőszak keretén belül Zalaegerszeg és Nagykanizsa városok jelenlegi csatornahálózat fának bővítésével és csatornázással eddig el nem látott járási székhely, Lenti központjának csatornázásával jelentős lépés történik a zalai nagyobb községek és városok közművesítésére. 2.211 Központi csatornaművel ellátott települések Nagykanizsa A város belterülete két részből, a városias jellegű nagykanizsai és a falusias kiskanizsai városrészből áll. Lakosainak száma 1960-ban 35 222 fő volt, melynek növekedését 1980-ra 68 800 főre irányozták elő. A jelenlegi csatornahálózat nem kielégítő s emellett az új lakótelepet s a még nem csatornázott területeket, összesen mintegy 220 ha területet kell ellátni szennyvíz és csapadékvíz csatornahálózattal. A már meglevő és a 42 km hosszú új csatornahálózatot előreláthatóan 40 000 fő fogja használni (a belterületi lakosság 58%-a). A keleti, városias jellegű városrész egyesített rendszerű csatornahálózattal van ellátva, mely a szennyvizet oldómedencékből álló szennyvíztisztító telepre juttatja. A meglevő oldómedencék kapacitása oly kicsi, hogy zápor esetén a telepre érkező és a szárazidei szennyvíznek jelenleg 3—4-szere- sét kitevő szennyvizet tisztítás nélkül engedik a eDncsár csatornába, ahonnan az a Principálisba kerül. Az egyesített rendszerű csatornahálózatból a szárazidei szennyvíz négyszeres mennyiségét meghaladó csapadékvíz az alkalmazott vészkiömlők bukóin felülemelkedve a hálózatból kikerül és a Den- csár csatornába folyik be. A meglevő egyesített rendszerű csatornahálózat átépítése igen költséges volna. Ezt a meglevő csatornahálózatot mintegy 15 600 fő használja. Jelenleg a lakásépítési program szerint az új 90 ha beépítendő területre 5000 fő fejlődés várható. Ezeknek az új településeknek, valamint az ipartelepeknek a csatornahálózatát elválasztó rendszerrel kell megépíteni. Az ipartelepeknek olajos, esetleg fluort tartalmazó vizeit a csatornahálózatba való vezetés előtt helyi tisztítóberendezésben kell hatástalanítani. Az ipartelepek szennyvizét átemelővel kell a meglevő főgyűjtőbe juttatni. A Néphadsereg út- jától délre fekvő, mintegy 50 ha terület csatornázása a honvédségi laktanyák szennyvízelvezetésével együtt oldandó meg, elválasztó rendszerű hálózattal. Átemelésre itt is szükség van. Az új szennyvízcsatorna hálózat 40/60 tojásszelvényű, 0 40 és 0 30 körszelvényű betoncsövekkel csatlakozik a meglevő hálózathoz. Az új csapadékvíz csatornák vízelvezetése a meglevő főgyűjtőn keresztül — annak kis kapacitása miatt — úgy oldható meg, hogy záportárolót kell létesíteni, amely az új lakóterületről lefolyásra kerülő záporvizeket addig tárolja, míg az eső elmúltával a meglevő csatorna képessé nem válik a tárolt víz fokozatos levezetésére. Az iparfejlesztés során létesítendő textilgyárak a várostól távol telepítendők és szennyvizeik tisztítását önállóan, a városi szennyvizektől függetlenül kell megoldani. A keletkező fekáliás szennyvizek 6000 m3/napra tehetők, az ipartelepekről pedig mintegy 7900 m3/nap szennyvízre lehet számítani. A meglevő egyesített rendszerű csatornahálózatból jövő záporvízzei együtt kereken 30 000 m3/nap szennyvíz befogadására és tisztítására kell az új szemnyvíztiszttíó telepet megépíteni. A tisztítótelepet az eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. Befogadóul a Dencsár-csatorna szolgál. Nagykanizsa város általános rendezési tervéhez a MÉLYÉPTERV készített csatornázási szaktanácsot. 203
