Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A hálózat bővítése 32 millió Ft Átemelő és nyomcsővezeték 1 millió Ft Szennyvíztisztító telep 70 millió Ft Összesen: 103 millió Ft Csapadékvíz csatornázás: A hálózat bővítésének költsége 17 millió Ft 10 000 m3-es csapadékvíztározó építési költsége 1 millió Ft összesen: 18 millió Ft Csapadék- és szerűnyvíelvezetés : 121 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 13 darab. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 14 200 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 12 900 m3/nap, a többi szennyezetlen. Közcsatoroaihálózatba jut 7 900 m3/nap. Ipari, szennyvíztisztító berendezésekben 5000 m3/nap mennyiség teljes tisztítás alá kerül. A nem szennyezett vízkibocsátásból 1300m3/nap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 3 600 m3/,nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Principális csatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 33 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 3 000 fő. A távlati iparfejlesztés során Nagykanizsán új könnyűipari üzemegységek létesülnek. Az új gyárakat a város lakott területétől távolabb kell telepíteni. Az új gyárak szennyvizeit a kommunális hálózattól független, különálló ipari szennyvízcsatorna hálózaton keresztül kell vezetni, és különálló tisztítótelepeken kell megtisztítani. Nagykanizsa teljes csatornázásának és szennyvíz- tisztításának beruházási költsége: A város csatornázása 121 millió Ft Ipartelepek csatornázása 33 millió Ft Összesen : 154 millió Ft Megvizsgálandó, hogy az ipari szennyvizek tisztítása gazdaságosan megoldható-e a városi szennyvíztisztító telepen a káros szennyvizek előzetes tisztítása mellett. A tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának ütemezése csak 1980 utánra történt, amikor is a teljes kommunális szennyvíz mennyiséget tógazdaságokban fogják hasznosítani. Zalaegerszeg A város belterületéből 350 ha csatornázandó. A város lakóinak száma 1960-ban 23 738 fő volt, s ez a szám 1980-ig előreláthatóan 50 700 főre emelkedik. Ebből a lélekszámból a csatornázandó 350 ha területen előreláthatólag 35 000 fő lakik majd. A város iparosodása jelentékeny. Jelentékeny meny- nyiségű szennyvizet termel az olajfinomító, a ruA szennyvízelvezetés és tisztítás beruházásának költségei (1980-ig): hagyár, a tejüzem, stb. Ezeknél az üzemeknél jelenleg is van szennyvízcsatorna hálózat és tisztító- berendezés, amelyek nagy részét a városi hálózat megépítésével párhuzamosan meg kell szüntetni; egyedül az olajfinomító ipari szennyvíztisztítását kell önállóan tovább működtetni. A városnak szennyvízcsatorna hálózata most épül. A meglevő szennyvíztisztító telep nem megfelelő. A csapadék-vízcsatorna hálózat viszont már jelentős hosszban megépült. A szennyvízcsatornázást elválasztó rendszerrel kell létesíteni. A város 1000 ha nagyságú belterületéből 350 ha-t kell csatornázni, összesen mintegy 9 000 m3/nap elvezetésére alkalmas hálózattal. A szennyvízcsatorna főgyűjtője a Zala folyóval párhuzamosan létesítendő, 50/75 cm legnagyobb szelvénnyel és 3 500 m hosszal. A mellékgyűjtőcsatornák 6,5 km hosszban, a mellékcsatomák pedig 32,0 km hosszban építendők meg. A teljes szennyvízcsatorna-hálózat terhelése 40 000 fő után 6 000 m3/nap, az ipari üzemek után 2 200 m3/nap. A meglevő olajipari üzem önállósága megtartandó és a létesítendő konzervgyár szennyvízelvezetését és tisztítását is a kommunális hálózattól és teleptől függetlenül kell megoldani. A központi szennyvíztisztító telepet a város lakott területétől ÉK-re a Zala folyó mellé, a Cell- dömölk felé vezető vasútvonal kereszteződésénél kell létesíteni. Befogadó a Zala, amely mintegy 70 km-es folyás után a Balatonba torkollik. A Zalába vezetett szennyvizek tehát mintegy 2 nap múlva, csak kismértékű öntisztítás után kerülnek a Balatonba, ezért azokat teljes biológiai tisztítási technológiával kell tisztítani. A szennyvíztisztító telepet 3x3000 m3/nap tisztítási kapacitású egységekből kell kialakítani. A város csapadékvízhálózata már nagymértékben megépült. Fejlesztése mintegy 10 km hosszban szükséges. Az egyes csapadékvíz gyűjtők legnagyobb szelvénye 0 130 cm. A szennyvíztisztítás fejlesztésének előirányzata csatornahálózat 35 millió Ft tisztítótelep 27 miihó Ft összesen: 62 millió Ft A csapadékvíz csatornázás fejlesztése 33 millió Ft Összes beruházás költsége 95 miihó Ft A város belterületén működő ipari üzemeknél termelődő 2 200 m3/nap ipari és fekáhás szennyvizet be kell vezetni a városi hálózatba és a központi szennyvíztisztító telepen kerül tisztítás alá. A város- új, ill. bővített ipartelepeinek száma 12 darab. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 21 900 m3/nap: ebből ipari és fekáhás szennyeződésű 8 650 m3/nap, a többi szennyezetlen. Közcsatorna-hálózatba jut 2 200 m3/nap: ipari szennyvíztisztító berendezésekben 6800 m3/nap mennyiség teljes tisztítás alá kerül. A nem szennyezett vízkifoocsátásból pedig 12 900 m3/nap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező 204
