Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
A tervezett, tavak vízellátása és vízelvezetési lehetőségei jók, a völgyek esése 1—3% között változik, A Délnyugatdunántúli TVK területén a múltban 777 ha halastó létesült. Fejlesztésre 294 ha-t irányoztunk elő. A Zala vízgyűjtőjében igen jó eredménnyel járt a gyümölcsösök öntözése. Ezek vízszükségletét völgyzárógátas tározókból biztosítottuk. Így azok a helyek, melyek tógazdasági hasznosításra szóba jöhettek volna, más célt szolgálnak, és csökkentették a halastó építési lehetőségeket. A tervezett új kilenc darab halastóból négy az, amelyik kizárólag tógazdasági célokat szolgál, öt pedig emelt szintű halastó. Ez utóbbiak öntözővizet is tárolnak. A tározók járulékos halászatától abban különböznek, hogy ezekben intenzív haltenyésztést folytatnak, s csak az öntözés számára betárolt víz vehető ki belőlük, a halastó által igényelt vízmeny- nyiség mindenkor bent hagyandó. 1. Zalalövői halastó a Szőcei patak felhasználásával létesül. A völgyzárógátas rendszerű halastó 18 ha kiterjedésű. Az emelt vízszint következtében öntözővíz tározását is biztosítja. 2. Zalavégi halastó a Kánya- ill. Széplaki patakon 40 ha-os emeltszintű völgyzárógátas rendszerű halastó. 3. Mikesszéplaki halastó kizárólag tógazdasági célokat szolgál. Területe 20 ha, völgyzárógátas rendszerű, a Széplaki patakon létesül. 4. Nagyhorváti halastó az Esztergályi patakon völgyzárógátas rendszerű, emeltszintű, területe 34 ha. 5. Tófeji halastó a Görbeföldi vízfolyáson létesül völgyzárógátas rendszerrel. Emeltszintű, területe 13 ha. 6. Sávolyi halastó a Délnyugatdunántúli TVK legjelentősebb halastava. Területe 130 ha; vizét a Cölömpös árokból nyeri. Kizárólag tógazdasági célokat szolgál, rendszere völgyzárógátas. 7. Szajki halastó a Csörgető-árkon létesül, 11 ha- os; völgyzárógátas rendszerű, kizárólag tógazdasági célokat szolgál. 8. Zalaszentgróti halastó a meglévő tavak bővítéseként készül. Területe 18 ha, vizét a Nádas patak szolgáltatja. A tó rendszere völgyzárógátas. 9. Nagyrécsei halastó kizárólag tógazdasági célokat szolgál. Területe 10 ha, völgyzárógátas rendszerű, a Bakónaki patak völgyében létesül. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE 2.231 A tározók járulékos haltenyésztési keretterve Az öntözővíz biztosítására a Mura és Zala vízgyűjtő területén 18 tározót terveztünk létesíteni. E tározók vízmélysége 5—7 m között változik, így ha-ként csak átlagosan 1,0 q járulékos halhozammal tudtunk tervezni, ami gyakorlatilag oly kis értékeket jelent, hogy a tározók költségeit csak az öntözésnél szerepeltetjük, és az öntözés többlethozamában hozzuk a járulékos haltenyésztés többlet- jövedelmét is. 2.232 Rizstelepek járulékos haltenyésztési keretterve Rizstelepeink nincsenek. 2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának keretterve A Délnyugatdunántúli TVK területén két olyan nagyobb város van, amelyeknek a szennyvizei tógazdasági hasznosításra szóba jöhetnek, ez Nagykanizsa és Zalaegerszeg. Mindkét esetben szükséges, hogy az ipari és kommunális szennyvizek külön választhatók legyenek, mert a halastavak kizárólag a kommunális szennyvizek értékesítésére alkalmasak. A szennyvíztisztító berendezések; megépítése egyik helyen sem hagyható el, mert a halastavak csak a tenyészidőben alkalmasak a szennyvíz befogadására. Ezek után a szennyvízi tógazdaság haszna a szennyvíztisztítás tenyészidőben megtakarított üzemköltségeiből és a tógazdaság magasabb hozamaiból áll. A nagykanizsai szennyvizes tógazdaság az 1980- ig kiépülő csatornahálózat által szállított napi 30000 m3-t hasznosítja (lásd IX. fejezet). A szennyvizek befogadója a Dencsár-árok. A megfelelő hígítás figyelembe vételével 200 ha halastó-területre van szükség. A tógazdaság létesítését 1980 utánra irányoztuk elő. A zalaegerszegi szennyvizes tógazdaságnál hasonló elvekből és forrásokból kiindulva napi 8 200 m3 szennyvíz tisztítására 55 ha-os halastavat tervezünk. A tó megépítésére 1980 után kerül sor. 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT A tervezett tavak hatékonyságát a megadott mutatószámokkal, illetve képletekkel számoltuk, a tavak megtérülési ideje 7,5—10,5 év között változik. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA 2.32 A TÓGAZDASÁGOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tervezett halastavak közül a zalalövői, a nagyrécsei és tófeji halastavakat az 1960—1965 közötti időszakra ütemeztük, tekintettel arra, hogy azoknak kész tervdokumentációik vannak, és a munkák elő vannak készítve. A további tavakat az 1965— 1980 időszakra ütemeztük a megtérülési idő figyelembevételével. A megvalósítás sorrendje: 1. Nagyrécsei, 2. Zalalövői, 3. Tófeji, 4. Zalaszentgróti, 5. Zalavégi, 180
