Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

6. Szajki, 7. Nagyhorváti, 8. Sávolyi, 9. Mikesszéplaki. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÄK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A járulékos haltenyésztésre felhasznált tározók öntözővíz biztosítására készültek, így azok építési sorrendjét az öntözéseknél ütemeztük és ugyanazt a sorrendet vettük át. 1. Pölöskei tározó, 2. Szepetneki tározó, 3. Pórszombati tározó I., 4. Pórszombati tározó II., 5. Iborfai tározó, 6. Becsehelyi tározó I., 7. Becsehelyi tározó II., 8. Kozmadomjai tározó, 9. Petőmihályfai tározó, 10. Tótszentmártoni tározó, 11. Neszelei tározó, 12. Bődéi tározó, 13. Barlahidai tározó, 14. Babosdöbréti tározó, 15. Mikekarácsonyfai tározó, 16. Egeraracsai tározó, 17. Semjénházai tározó, 18. Budafai tározó. A Délnyugatdunántúli TVK területén mutatkozó vízhiányra való tekintettel valamennyi tározó 1980- ig épül meg. A szennyvizes tógazdaságok kiépíté­sére a csatornahálózat üzembehelyezésétől függően 1980 után kerül sor. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése 3.11 A TERMÉSZETES VIZEK HALÄSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 3.12 A TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE Bár a fejlesztés mértéke kicsi, mégis jelentős olyan szempontból, hogy a lakosság ellátását se­gíti elő, ugyanis a területen lévő nagy tógazdasá­gok a Halgazdasági Tröszt kezelésében vannak, és a halhúshozamot Budapestre és exportra szállítja, így a lakosság szükségleteit csak a kis halastavak hozamából lehet kielégíteni. 3.13 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS Értékelése 3.131 A tározók járulékos haltenyésztésének értékelése Az öntözővíz biztosítására készített tározók költ­sége elég magas, és a járulékos haltenyésztés amel­lett, hogy elősegíti a lakosság jobb ellátását halhús­sal, a tározók gazdaságosságát is megnöveli. 3.132 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének értékelése 3.133 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának értékelése A szennyvizek tógazdasági hasznosítására hazai tapasztalatok még nincsenek. Terv már készült Nagykőrös és Tata szennyvizeinek halastavi fel- használására, különböző okokból építésükre sor még nem kerülhetett. A nagykanizsai és zalaeger­szegi szennyvizes tógazdaságok létesítésére csak rendkívül kedvező hazai tapasztalatok után kerül­het sor, mert mindkét város mellett rendkívül ne­hezen biztosítható terület a halastavak részére. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vizsgált területen a továbbfejlesztésnek lehe­tőségei nincsenek, a továbbiakban csak a meglévő halastavak hozamának növelését lehet célul ki­tűzni. Ezért olyan kutatásra és szakember képzésre van szükség, mely azt a célkitűzést hivatott elő­mozdítani. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom