Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

sági, mint közélelmezési szempontból fontos érdek, egyrészt a belföldi igények kielégítésére, másrészt az export-lehetőségek kihasználására.

1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A 2. sz. TVK területén a Zala, Mura folyók és mellékvízfolyásaik, amik közül legnagyobb a Ker- ka —, sporthorgászat céljaira kiválóan alkalmasak. A sporthorgászat halhozama jelentéktelen a tógazdaságok termelési eredményeihez képest, és így természetes vizeink halászatának elsősorban a sportolás és üdülési lehetőség adja meg a fontosságát.

1.33 A TÓGAZDASÁGOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Kisvízfolyásaink völgyeiben völgyzárógátas megoldással lehet kis és közepes tógazdaságokat létesíteni. A népgazdasági, valamint a közélelmezési igényeket, valamint a mezőgazdaságilag egyébként nem hasznosítható területek gazdaságosan termővé tételét figyelembe véve, feltétlenül szükséges tógazdaságaink mielőbbi fejlesztése.

1.33 JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS

FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

1.331 A tározók járulékos haltenyésztésének szükségessége

Az öntözési igények kielégítése a vízszegény kisvízfolyásokon csak tározással oldható meg. E tározók halasítása, komplex hasznosítása így nagyobb költségek nélkül megoldható, és mivel így még többletjövedelemhez jutnak a termelő szektorok, és a piaci termelés is megnövekszik, a fejlesztés feltétlenül szükséges.

1.332 A rizstelepek járulékos haltenyésztésének szükségessége

Területünkön rizstelepek nincsenek és előreláthatólag nem is lesznek.

1.333 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának szükségessége

A szennyvizek tógazdasági hasznosítására hazai tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A külföldi irodalom rendkívül kedvező eredményekről számol be, és ezért területünkön számon tartjuk azokat a lehetőségeket, melyek a szennyvizek tógazdasági hasznosítását lehetővé teszik.

2. A HALÁSZATI VÍZHASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapja

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

Ilyen irányú tudományos munka területünkön nem volt. Tanulmánytervek nem állnak rendelkezésünkre. Az MTSz-ek kérelmére több helyen készítettünk már a halastavak létesítési lehetőségeire szakvéleményt, melyekben globálisan az elvégzendő munkákat és költségkihatásokat is vizsgáltuk. Ilyen lehetőségeknél már több esetben a tervezést is befejeztük és a kiviteli munkák is rövidesen megindulnak.

Ez a felderítő munka a kérelmektől függetlenül is folyik, hogy azokon a helyeken, ahol erre lehetőséget látunk, a termelő figyelmét e lehetőségek kihasználására tudjuk irányítani.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A fejlesztés lehetősége a területen minimális, mivel a halastóra alkalmas helyeket már a múltban beépítették.

— Mezőgazdaságilag nem hasznosítható, szikes területeink nincsenek. Holtágas lehetőségeink nincsenek. Halasításra alkalmas rizstelepeink nincsenek.

— Váltógazdálkodásra alkalmas területeink nincsenek.

— A tervezett lehetőségek mindenütt völgyzárógátasak, a vízellátás és vízelvezetés körülményei jók.

— Az öntözés céljára tervezett tározók költségeit teljes egészében az öntözésnél vettük be, mivel a járulékos haltenyésztésre csak minimális összeg ju- tott. A tározók halasításával elérhető többletjövedelmet is az öntözésnél állítottuk be.

— A tervezett halastavak megtérülési ideje 7,5—

10,5 év között változik.

2.2 A halászati vízhasznosítás keretterve

2.21 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSI KERETTERVE

Az 1.31 pontban említettek szerint a Zala, Mura és mellékvízfolyásain sporthorgászat folytatható. A folyók és vízfolyások szabályozása ill. rendezése során csökkennek a szaporításra alkalmas helyek, ezért a tógazdaságok útján megfelelő ivadék utánpótlásról kell gondoskodni. Természetes vizeink halászata beruházást nem igényel, ezzel szemben a várható hozam is elhanyagolhatóan kicsi.

2.22 A TÓGAZDASÁGOK HALTENYÉSZTÉSI KERETTERVE

A vizsgált területen nagyobb tógazdaságok kialakítására nincs lehetőség, és csak kisebb völgyzárógátas tavakat lehet a zalai dombvidék még szabad kisebb völgyeibe tervezni. Ezenkívül a már meglévő halastavakat bővítettük egy-egy kisebb egységgel.

179