Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Alibánfai, (31) Dötki, (45) Nagytilaji, (46) Széplaki, (47) Kánya, (48) Csörge, (49) Berek, (50) és Nádas patak (51) A vízfolyások rendezésének célja, hogy a 10%- os valószínűségű vizek levezetéséhez megfelelő szelvényt biztosítsunk, valamint a völgyfenék lecsapol- hatóságának a lehetőségét megteremtsük. A Széplaki patak alsó szakaszát új nyomvonalra — a völgy mélypontjára — kell helyezni, a többi vízfolyásnál helyszínrajzi vonalozásban változtatásra nincs szükség. A Széplaki patak és Dötki patak felső szakaszán eséscsökkentő fenéklépcsőt kell építeni. A keretszelvény 1:2 rézsűjű legyen. A Nádas patak Zalaszentgróton keresztül haladó szakaszát 2%-os vízhozamra kell kiépíteni és burkolni kell. A műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A kikerült földanyagot el kell teregetni a tervezett partéi magasságában és füvesíteni kell. A Ti- laji patakon Pakod, Kónya és Széplaki patakon Za- lavég község határában tározó építésére van lehetőség. A rendezés után, ha a lecsapoló csatornák is elkészülnek és a rétek a megfelelő agronómiái kezelést megkapják 500—600 Ft/ha jövedelemtöbbletet hoznak. Csájordi patak (52) A vízfolyás felső szakasza teraszos, vizmosásos jellegű. A vízmosás megkötésére már épültek gátak. A vízgyűjtőterülete meredek lösz domb, amelyen főleg szőlőművelés folyik, így a területerózióból sok hordalék jut a mederbe, amely az alsó szakaszon rakódott le. A rendezés célja, hogy a kis emésztésű függőmeder helyett olyan meder épüljön ki, amely a 10 %-os valószínűségű vizet kiöntés nélkül levezeti. Helyszínrajzi vonalazásban változtatásra nincs szükség. Az országút fölé 1 m magas fenéklépcső beépítése szükséges. A keresztszelvény 1:2 rézsüjű legyen. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságába el kell teregetni és füvesíteni kell. A vízrendezés előtt a vízgyűjtő területen a talajvédelmi munkát el kell végezni, mert csak így lehet megelőzni a meder rendszeres feliszapolódását. III. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve A területen 155,8 km hosszú III. kategóriájú vízfolyás van, amelyből 66,0 km-t kell rendezni. A rendezés célja, hogy a 10%-os valószínűségű víz levezetésére alkalmas meder épüljön ki, ezáltal csökkentsük a kiöntések gyakoriságát, és biztosítsuk a terület lecsapolhatóságát. A vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. A Felső- Válicka, Sárvíz patakok felső szakaszán eséscsökkentő fenéklépcső építése szükséges. A Szentiváni patak és Foglár csatorna belsőségen keresztül haladó szakaszát 2%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni és a medret burkolni kell. A rossz állapotban lévő csőátereszeket 2,0 m-es fedlapos átereszekké kell átépíteni. A keresztszelvény 1:2 rézsűvel készüljön. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A Dötki és Csörgető patakon tározó létesítésére van lehetőség. Zala a Zálaszentgróti patak torkolatától a Balatonig II. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve Kanizsa, (53) Szentlászlói, (54) örvényes, (57) Za- lacsányi, (58) Esztergályi patakok (62) Ezek a vízfolyások torrens jellegűek. Az alsó szakaszok kerülnek rendezésre, a felső szakaszukon pedig vízmosáskötő gátakat kell építeni a vonalerózió megakadályozására. Ezt a 2.22 alatt tárgyaljuk. A rendezés célja, hogy a feltöltődött meder helyett 10%-os víz levezetésére alkalmas medret építsünk ki és ezáltal a kiöntések gyakoriságát csökkentsük. Vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. A Szentlászlói patak a Zalába közvetlenül becsatlakoztatható a Bögötei- árok helyett. Ezt a Zala rendezése lehetővé teszi. Függőleges értelemben a fenékszintet süllyeszteni kell. Ahol a vízfolyások kiérnek a Zala völgyébe, — mivel itt hirtelen esésváltozás van — a kikerült földanyagból összefüggő depóniát kell készíteni. Ez nem hosszú szakasz, — általában 200—400 m — mivel a vízfolyás esése nagyobb, mint a Zala völgyfenék keresztirányú esése, így ez a szakasz elegendő ahhoz, hogy a vízfolyás fenékszintje a terep alá kerüljön 1,50 m-rel. A vízfolyások rendezését csak a vízmosás kötőgátak megépítése és a talajvédelmi munkák elvégzése után gazdaságos elvégezni. Az Esztergályi patakon Nagyhorváti község határában és a már rendezett Bárándi patakon Egeraracsa határában tározó építésére van lehetőség. Kiskomáromi-csatorna (64) Az alsó ár- és belvizes szakasz kiépítése jelenleg folyamatban van és rövidesen befejezést nyer. Szükséges a kultúrmérnöki kezelésben lévő 9,8— 15,8 km szaksz kiépítése, annál is inkább, mivel a felső betorkolló vízfolyások Berdói-, Galamboki-, Miháldi nagyfolyás — végleges rendezésének igénye is egyre inkább előtérbe kerül. A kiskomáromi csatorna menti rétek, szántók a magas talajvíz miatt igen gyenge termést hoznak. A rendezéssel biztosítani kell a területek lecsapolhatóságát és a talajvíz megfelelő mélységben tartásának a lehetőségét. A medret 10%-os vízhozamra kell kiépíteni. Ez a 9,8—15,8 km-ek közötti szakasznál 21 m3/s Helyszínrajzi vonalvezetés jó, csak a Komárvárosi volt vízimalom környékén új nyomvonalra kell helyezni a medret. A tervezett fenékesés: 1—3,3% között változik. A 13 + 860 km szelvényben 1,40 m-es bukógát építése szükséges. Belsőséget Komár- városnál mintegy 200 fm hosszban érinti. A provizórikus hidakat végleges hidakká kell átépíteni. A mederszelvényt 1:2 rézsüvei kell kialakítani. Káros vízsebességek nem keletkeznek, kimosásra nem kell számítani. Helyenként homoklencsében áthaladó szakaszon a rézsülábat gyeptéglával biztosítani kell. 147
