Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Miháldi nagyfolyás (67) A patak erősen benőtt és feliszapolódott, helyen­ként függőmedrű. A vízgyűjtőről érkező vizet le­vezetni nem tudja. A környező réteken savanyú fű terem. A gyakori kiöntések elkerülése és a környe­ző rétek lecsapolhatóságának biztosítása indokolja a patak jókarba helyezését. Az érdekelt mezőgazda- sági terület 310 ha. A patak kiépítését figyelembe véve a külterjes mezőgazdaságot 20%-os vízho­zamra kell elvégezni, ami megfelel a tenyészidőben levonuló 10%-os vízhozamnak. A 6,2—7,4 km szel­vények között tározó építésére van lehetőség. Hely­színrajzi vonalozás megfelelő, átvágással új meder kiépítése a 6 + 250 — 7 -f- 400 km szelvények kö­zött indokolt. Ezen a szakaszon a függőmedret fel kell hagyni és az új medret a mélyponton kell vezetni. A tervezett fenékesés 1,4% és 4,9% között változik. A fenék a terepszint alatt 1,3—1,8 m-el kerül kivitelezésre a lec^apolási lehetőség biztosí­tása végett. Rézsűhajlás 1:2. Partbiztosításra nincs szükség. Műtárgyak vízügyi szempontból megfele­lőek. A befogadó és a lecsapoló árkok kiépítése után 500—600 Ft/ha tiszta jövedelemtöbblet vár­ható, ha a szükséges agronómiái feladatokat is el­végzik. Galamboki patak (68) A patak rendezése a leromlott rét-legelő terüle­tek víztelenítése, valamint a felső szakaszon a vo­nalerózió csökkentése miatt szükséges. A patak ki­építését a 10 évenként előforduló vízhozamra kell kiépíteni, amely 6,0 m3/s vízhozamot jelent. Hely­színrajzi vonalazása nagyrészt megfelelő, átmet­szés a 3 + 534 — 3 + 749 km szelvények között szükséges. Űj nyomvonal szükséges még az 5 + 700 — 6 + 650 km szelvények között, mivel ezen a szakaszon olyan függőmeder alakult ki, melynek kiépítése nem gazdaságos, inkább mintegy 20 m-re balra kell eltolni az új nyomvonalat. A meder 1:2 rézsüve] épüljön ki. A belsőségi szakaszon (3+ 200 — 4 + 250) terméskővel burkolni kell a med­ret. Fenéklépcső építése szükséges a 0 + 092 km szelvényben 1,80 m szintkülönbséggel. A 4 km fe­letti szakaszon meglévő 2 db 1,20 m-es és 1 db 0,80 m-es híd megfelelő. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. A szőlőhegyen a talajvédelmi mun­kát el kell végezni a vízfolyás rendezése előtt, mert csak így lehet megakadályozni a meder gyors fel- iszapolódását. Harcföldi vízfolyás (70) A rendezés célja, hogy a befogadó jókarba he­lyezésével a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és a völgyfenék lecsapolhatóságát biztosítsuk. A 10%- os gyakoriságú vízhozamra kell a medret kiépíteni, ami 6,3 m3/s. Vízszintes és függőleges vonalve­zetésben változtatásra nincs szükség. A kialakított keresztszelvény 1:2 rézsüjű legyen. A kikerült föld­anyagot a tervezett partéi magasságában el kell te­regetni és füvesíteni kell. Az eddigi feltöltődését az Orosztony községből kivezető — már vízmosássá fajult — földút hordaléka idézte elő. Ezt az esés­irányú földutat fel kell hagyni, vagy makadám úttá kell építeni. Zála-somogyi határárok (71) A vízfolyás alsó szakasza a kis-balatoni belvízöb- lözet külvízcsatornája. A meder rendezetlen, igen rossz állapotban van. A kiöntések gyakoriak, a völgyben lévő rétterületek elvizenyősödtek, a be­fogadó rossz állapota miatt jelenleg le sem csapol­hatok. E káros helyzet megszüntetése érdekében kell a vízfolyás rendezését elvégezni. Figyelembe véve a külterjes mezőgazdasági vi­szonyokat a meder kiépítését 20%-os valószínű víz­hozamra kell elvégezni. Ez a tenyészidőben levonu­ló 10%-os vízhozamnak felel meg. Helyszínrajzi vonalvezetése jó, csak az élesebb kanyarokat kell levágni. A fenékvonalat úgy kell megtervezni, hogy az a terep alatt 1,5—2,0 m mélyen legyen. Az or- mándpusztai malom duzzasztását felül kell vizsgál­ni és csak olyan mértékben engedélyezni, amíg az a mezőgazdasági területekre nem káros. A kereszt- szelvényt lapos rézsüvei 1:2 kell kialakítani. A ki­került földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A laza talajú szakaszon a részülábat gyeptég­lával biztosítani kell. A műtárgyak vízügyi szem­pontból megfelelőek az ormándpusztai malom vízi­művei kivételével, amelyeket megfelelően át kell alakítani. A vízfolyáson a meglévő halastavakon kí­vül további halastavak nem létesíthetők. Zala-somogyi határárok mellékvízfolyásai Az Inkei patak, (72) Pádi (73) víz, Miháldi víz­folyás, (74) Vörös-folyás, (75) Nemesdédi (76) és Kompolosi (77) patak rendezésének célja a kiönté­sek gyakoriságának csökkentése és a terület lecsa­polhatóságának biztosítása. A vízfolyások kiépíté­sét a 10 éves gyakoriságú vízhozamra kell elvégezni. Helyszínrajzi vonalvezetésük megfelelő, a meder­mélyítésük szükséges, lépcsőzni nem kell. A laza homokos talajú szakaszokon a rézsülábat gyeptég­lával biztosítani kell. A Nemesdédi patakon halastó építésére van lehetőség. Műtárgyak vízügyi szem­pontból megfelelőek. A kialakított keresztszelvényt 1:2 rézsüvei kell kialakítani. A kikerült földanya­got el kell teregetni és füvesíteni kell. Marótvölgyi-csatorna (78) és mellékágai A vízfolyás menti völgyfenéki terület a magas ta­lajvíz következtében elsavanyodott, mezőgaz­daságilag alig hasznosítható. Főnyed, Sávoly, So- mogysámson, Somogyzsitva, Nemesvid község ha­tárában előfordult, hogy a mélyfekvésű területen pangó vizek voltak és ezt levezetni a Marótvölgyi- csatorna feliszapolódása miatt nem is lehetett. A mellékágak Nagyszakácsi (80) patak, Mályvölgyi (81) patak és a Folyásvíz völgyei is hasonló állapot­ban vannak. A rendezés célja a káros helyzet meg­szüntetése, és a kiöntések gyakoriságának csökken­tése. A medret 10%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni. Vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. Függőleges vonalveze­148

Next

/
Oldalképek
Tartalom