Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
előforduló vízhozamra kell elvégezni. Helyszínrajzi vonalazása megfelelő, egy-két kisebb átvágás szükséges. Biztosítani kell az 1,5 m-es terepszint alatti mélységet. A keresztszelvényt 1:2 rézsűhajlással kell kialakítani. A vízsebessóg 1—1,5 m/s, mely mellett kimosások nem keletkeznek. Fenéklépcső létesítése az esés csökknetése érdekében (cca. 2 m) szükséges. A 4-f-991 km szelvényben lévő 2 db 10 m hosszú 1,5 m-es békaszájú csőáteresz helyett 5 m nyílású vasbeton hidat kell építeni, mert azok káros víziműveknek minősülnek. Szévíz-csatorna (32) A Szévíz csatorna rendezésének célja egyrészt a mértékadó, nagyvízhozam levezetéséhez megfelelő szelvény biztosítása, másrészt a völgy lecsapolha- tóságához a feltételek megteremtése. A mezőgazdaság az alábbi követelményeket támasztja a vízrendezéssel szemben: a nyári hónapokban lehetőleg kiöntések ne keletkezzenek és a talajvízszint tartósan ne emelkedjen a talajfelszínt alatti átlagoson 60—80 cm mélységű optimális szint fölé. A tőzeges területen csak pár napos talajvízszint emelkedés engedhető meg. Elérendő, hogy az állatok takarmányszükségletét a megjavított réteken termeljék meg, mert jelenleg ezt a szántóföldeken kell megtermelni. A vizenyős területen tenyészik a májmétely, mely a szarvasmarhaállományt lerontja. A csatornaszelvényt a tenyészidő alatt mértékadó 10%-os valószínű vízhozamra kell kiépíteni, ami 7,1—20,2 km közötti szakaszra átlag 6,7 m3/s a 20,2—30 km közti szakaszon pedig átlag 3,6 m3/s Helyszínrajzi vonalazáshoz változtatás nem szükséges. A tervezett fenékszint a középső szakaszon a 17 -j- 600 km feletti medence lecsapolhatósága érdekében lett alacsonyabban megállapítva az en- gedélyokiratosnál. A mederszelvényt 1:2 rézsűhajlással kell kialakítani. A folyóra hajlamos finom homok talajrétegben haladó csatornaszakasznál leterhelő — illetve szűrőrétegenként 50 cm vastag homokos — kavicsréteg beépítése szükséges. Ezen szakaszok a következők: 7,1—12,1 km, 12,3—12,8 km, 15,4—15,9 km és 16,4—16,7 km közötti szakaszok. A végleges hidak vízügyi szempontból megfelelőek, de a hídprovizóriumokat megfelelő nyílású végleges hidakká kell átépíteni. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. Szévíz-csatorna mellékvizei A Hahóti, (33) Fuss, (35) Szenttamási, (36) Alsóapáti, (37) Lándzsás patakok torrens jellegű, nagyesésű patakok. Rendezésükkel az alsó szakaszon a teljesen feltöltődött függőmeder helyett új meder létesítése és ezáltal a kiöntések gyakoriságának csökkentése, a felső szakaszon a vonalerózió megszüntetése. Az utóbbinak a költségei a vízgyűjtőterületek rendezésénél lettek előirányozva. A mederrendezést 10 évenkénti vízhozamra kell elvégezni. Helyszínrajzi vonalvezetésük jó. Fenékesésük a felső szakaszon nagy, ezért vízmosáskötőgát építése szükséges. Partbiztosításra csak kis mértékben van szükség. A belsőségi szakaszokon a medret burkolni kell. A műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek. A vízgyűjtőterület erózió elleni védelmét megfelelő agronómiái módszerrel, helyes vetésforgó, művelési ág változtatás, teraszí- rozás, sáncolás alkalmazásával biztosítani kell. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. Foglár-csatorna (39) Feliszapolódásra igen erősen hajlamos vízfolyás, mivel a domboldalakról a torrens jellegű mellékágak sok hordalékot hoznak le. Ebből következik, hogy a Foglár-csatorna rendezése csak akkor lesz eredményes, ha egyidejűleg a torrensek is rendezve lesznek. A kiöntések gyakoriságát csökkenteni és a völgy lecsapolhatóságát biztosítani kell. A medret 10 éves gyakoriságú vízhozamra kell kiépíteni. helyszínrajzi vonalvezetése általában megfelelő, csupán a betorkolló szakaszát kell megváltoztatni a Zala folyó új vonalvezetésének megfelelően. Jelenlegi fenék magassági vonalvezetése nem megfelelő, a rendezéssel 1,3—2,0 m terepszint alatti mélységet biztosítani kell. Misefa és Nagykapornak községek határában folyik belsőségi szakaszon, ahol mederburkolat építése szükséges. Ezen a szakaszon a meder 2%-os valószínűségű vízhozamra épül ki. A laza talajú szakaszokon a rézsűlábat gyeptéglával biztosítani kell. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. A vízfolyás rendezése a vízgyűjtő terület rendezésének csak egy része, eredmény csak az összes munka elvégzése után várható. Műtárgyak vízügyi szempontból megfelelőek, átépítésük nem szükséges. Foglár-csatorna mellékvizei A Küllői, (40) Padár (41) Orbányosfai, (42) Sár (43) és Gyűrűs patakok (44). A rendezésnek célja az erózió elleni védelem, az alsó szakasz feltöl- tődésének megakadályozása, és ezáltal a kiöntések gyakoriságának csökkentése. Az Orbányosfai, Sár és Gyűrűs patakok felső szakaszán kialakult vonalerózió megkötését és annak költségeit a 2.22 „Vízgyűjtő területek rendezése” pontban tárgyaltuk és irányoztuk elő. A Küllői és Orbányosfai patakok belsőségen is átmennek. Helyszínrajzi vonalvezetésük általában megfelelő. Függőleges vonalvezetésben az esés csökkentése érdekében fenéklépcsőket kell építeni terméskőből. A laza talajú szakaszon a rézsűlábat gyeptéglával biztosítani kell. A kikerült földanyagot el kell teregetni és a rézsűkkel együtt füvesíteni kell. A Küllői és Padár patak rövid szakaszon belsőségen halad keresztül. Ezt a szakaszt burkolni kell. A területerózió csökkentése érdekében a talaj- védelmi munkát a vízrendezés előtt, de legalább azzal egyidőben el kell végezni. 146
