Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.427 A talajvíz vegyi összetétele A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az O2 fogyasztási érteket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott 02-tartaIma elenyészően csekély, (lásd II. fejezet 2.361). A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik: Keménység: kategória nk° használhatóság I 0— 15 minden esetben alkalmas II 15— 25 minden esetben alkalmas III 25— 45 csak esetenként alkalmas IV 45— Szulfáttartalom : mindenre alkalmatlan kategória mg/1 használhatóság I vagy 0— 60 SO3 0— 72 SO4 minden esetben alkalmas II 60— 300 SO3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 SO1 minden esetben alkalmas III vagy 300—1000 SO3 360—1200 SÜ4 csak esetenként alkalmas IV vagy 1000—2000 SO3 1200—2400 SO4 mindenre alkalmatlan V vagy 2000— SO3 2400— SO4 mindenre alkalmatlan Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kalcium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát-anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/1 SO3 vagy 3600 mg/1 SO4 és pH értéke nem kisebb mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* A területen majdnem egyenlő arányban oszlik meg a 15—25 nk°-os és 25—45 nk°-os víz; 45 nk°- nál magasabb érték csak nagyon ritkán található. Szulfát szempontjából uralkodó jellegű a 0—60 mg/1 tartalmú víz; 60—300 mg/1 szulfáttartalmú víz csak elszórt foltokban mutatkozik. Típus szempontjából domináns a kalcium-magnézium kation klorid-szulfát és hidrokarbonát anio* Magyarország első vízadó rétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel. Felszínalatti vizek (Első vízadó réteg)” 1961-ben megjelent kiadványa. nők variálódásával. Kisebb elszórt foltokban nátrium-kalcium, tiszta nátrium és nátrium-magnézium típusú vizeket találhatunk. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK-egy- ségünk talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talaj vízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. Mivel azonban a talajvízkészlet további terhelhetőségét nem csak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nem csak a TVK-egységünk egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint, minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ 1 A területen karsztvíz nincs. 2.44 MÉLYSÉGI VÍZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptivumok- ban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) 90
