Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
eredményezné, hogy a hasznosítható augusztusi 85%-os felszíni vízkészlet folyamtos vízsugarat figyelembe véve 1,6 m3/sec-al megnövekedne a mező- gazdasági igények kielégítésére. Az ipari célú tározók többlet-vízmennyisége pedig 1,6 m3/sec lenne Az emeltszintű halastavakban elérhető tározás 2,02 millió m3 vízmennyiséget jelenthet. A partiszűrésű víz, a talajvíz, a rétegvíz és karsztvíz készletek 1960. évre meghatározott értékeit változatlanul hagytuk, mivel az esetleges változások hatását lehetetlen előre felbecsülni. Az 1980-bani vízfelhasználások közül az ivóvíz- felhasználásra a magas közművesítés miatt 2,0 m3/sec. vízmennyiség szükséges. Ennek megoszlása nagyon változatos olyan szempontból, hogy a felszíni vizektől kezdve egészen a karsztvizekig mindegyik féle vízkincs hozzájárul az igények kielégítéséhez. A hatalmas mértékben megnövekvő iparivíz biztosítása 38,5 m3/siec. mennyiségben zömmel a felszíni vizekre van tervezve, elsősorban a Nagy-Dunára, a Mosoni-Dunára és Rábára. Ehhez hasonlóan a mezőgazdasági öntözővízfelhasználás túlnyomó részét (19,5 m3/sec.) felszíni vizekből biztosítjuk. Elég jelentős azonban a talajvizekre támaszkodó csőkutas öntözések 2,9 m3/sec. vízfelhasználása is. A halastavak vízigénye 0,3 m3/sec. A vízmérleg 1980-bani alakulása a felszíni vizek tekintetében úgy mennyiségi, mint minőségi szempontból továbbra is kedvező marad, bár a Rába— Rébce és a Kis-Rába vízrendszerben a megnövekedett igényeket az említett módon a Rábából kell fedezni. Másik tervezett megoldás a felszíni vizek időben a Rábából a Fertő tóba juttatnának 12 m3/sec vizet, hogy aztán a Hanság-főcsatornába és Rábcába szükség szerint vízpótlást lehessen adni. A Concó patak és a Cuhai Bakony-ér vízgyűjtőjében az igényeket csak tározással lehet kielégíteni. E területek és a Marcal kivételével a felszíni vizek 1980. évi vízmérlegében aug. és szeptember hóban vízfelesleg mutatkozik. A felszínalatti vizek 1980. évi vízmérlegében nagymennyiségű partiszűrésű vízkészlet változatlanul kihasználatlan marad. A talajvízkészlet kihasználtsága elsősorban öntözési célokra jelentős mértékben (2,9 m3/sec.) megnövekszik, de továbbra is nagy mennyiségű felesleges vízkészlet marad. A rétegvízkészletnek a tervezett kihasználtsági foka 10 % átlagosan. A részterületenkénti egyenlőtlen készlet és vízigény miatt 1980-ban egyes területeken nagyobb vízkészletek fognak még rendelkezésre állni, másutt a további fejlesztési lehetőség megszűnik. A karsztvíz vízmérlege 1960-ban azt mutatta, hogy nagyobb a felhasználás a vízkészletnél, 1980- ban a kommunális karsztvíz igény még biztosítható lesz. összefoglalva megállapítható tehát, hogy 1980- ban a vízkészletek még nem lesznek a megengedhető határig kihasználva, azaz további fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. A felszíni vizek nagytávlati vízmérlege szerint az augusztusi 85 %- os tartósságú 28.4 m3/sec. hasznosítható vízkészlettel szemben a nagytávlati vízigény 16,1 m3/sec., tehát a még rendelkezésre álló készlet 1980. után 12,3 ma/sec. 2.21" A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok Eszak-Dunántúlnak a TVK-hoz tartozó területe négy vízügyi igazgatóság működési hatáskörébe esik. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe — Győr székhellyel —• teljes egészében, a másik három igazgatóságé csak résziben esik erre a területre. Az igazgatóságok szerteágazó feladatokat látnak el a vízgazdálkodás szervezésének és irányításának, tervezésének és kivitelezésének valamennyi szakterületén. E mellett vízjogi engedélyezési ügyekben mint elsőfokú államigazgatási hatóságok járnak el. A vízügyi szolgálaton kívül az igazgatóságokkal együttműködve a vízgazdálkodási kérdések megoldásával foglalkoznak még a megyei tanácsok, illetékes osztályai, a víz- és csatornaművek, a vízgazdálkodási társulatok, továbbá az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és erdőgazdaságok és halgazdaságok, valamint az állami közegészségügyi felügyelőségek és bányaműszaki felügyelőségek is. A vízügyi igazgatóságok szervezetét az elmúlt 1961. évben akként módosították, hogy a megnövekedett vízgazdálkodási feladatokat a komplex szemléletnek megfelelően és a vízgazdálkodós népgazdasági súlyához mérten jobban el lehessen látni. A belső szervezeti felépítés megjavításán kívül elsősorban a tanácsi szervekkel lett szorosabb a kapcsolatunk, valamint a vízgazdálkodási társulatokkal. A kutatása feladatokat a területen zömmel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Mélyépítési Tervező Vállalat végezte és végzi. A legfontosabb kutatási témák voltak; a Fertő tó vízállásváltozásai, a Hanság; talajvízszint változásai, az öntözésre felhasználható vízfolyások minőségvizsgálata, több kisvízfolyás hidrológiai tanulmányozása és az árvízvédelmi töltések alatti átszivárgás mértékének a megállapítása a vízáteresztő altalajoknál. A jövőre tervezett főbb kutatási feladatok: a vízfolyások vízhozamának meghatározása, irányelvek kidolgozása a vízgyűjtőterületek komplex rendezési tervéhez, a vegyszeres gyomirtás kikísérletezésére, a hidraulikus kavicsszállítás megoldása hosszú távon, a csőkutas; permetező rendszerű öntözések üzemelésének és hatásának vizsgálata, és végül a vízgazdálkodás közgazdasági kérdései. A műszaki tervezés jelenlegi helyzete az, hogy a feladatok nagyobbik felét nem a vízügyi igazgatóságok végzik el. Elsősorban a vízellátási, csatornázási és tározási tervezéseket, de sok öntözési és belvízrendezési tervet is más tervező szerv készít. A fejlődés helyes; iránya az lenne, hogy a kimondottan nagy tervfela diátok kivételével az összes többi tervezést az igazgatóságok végezzék el. Ehhez azonban a műszaki tervezési osztályokat létszámálag és szakmailag meg kell erősíteni. A vízi építkezéseknek hosszú időn keresztül a kubikos kézi földmunkája volt a jellemzője. A kivitelezések műszaki fejlesztése terén csak az utóbbi évtized hozott jelentősebb változást. A töltésépítési munkák és a vízfolyások mederrendezése egyre nagyobb mértékben gépi kivitelezéssel történik. 515
