Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

eredményezné, hogy a hasznosítható augusztusi 85%-os felszíni vízkészlet folyamtos vízsugarat fi­gyelembe véve 1,6 m3/sec-al megnövekedne a mező- gazdasági igények kielégítésére. Az ipari célú táro­zók többlet-vízmennyisége pedig 1,6 m3/sec lenne Az emeltszintű halastavakban elérhető tározás 2,02 millió m3 vízmennyiséget jelenthet. A partiszűrésű víz, a talajvíz, a rétegvíz és karszt­víz készletek 1960. évre meghatározott értékeit vál­tozatlanul hagytuk, mivel az esetleges változások hatását lehetetlen előre felbecsülni. Az 1980-bani vízfelhasználások közül az ivóvíz- felhasználásra a magas közművesítés miatt 2,0 m3/sec. vízmennyiség szükséges. Ennek megoszlása nagyon változatos olyan szempontból, hogy a fel­színi vizektől kezdve egészen a karsztvizekig mind­egyik féle vízkincs hozzájárul az igények kielégíté­séhez. A hatalmas mértékben megnövekvő iparivíz biztosítása 38,5 m3/siec. mennyiségben zömmel a fel­színi vizekre van tervezve, elsősorban a Nagy-Du­nára, a Mosoni-Dunára és Rábára. Ehhez hasonló­an a mezőgazdasági öntözővízfelhasználás túlnyomó részét (19,5 m3/sec.) felszíni vizekből biztosítjuk. Elég jelentős azonban a talajvizekre támaszkodó csőkutas öntözések 2,9 m3/sec. vízfelhasználása is. A halastavak vízigénye 0,3 m3/sec. A vízmérleg 1980-bani alakulása a felszíni vizek tekintetében úgy mennyiségi, mint minőségi szem­pontból továbbra is kedvező marad, bár a Rába— Rébce és a Kis-Rába vízrendszerben a megnöveke­dett igényeket az említett módon a Rábából kell fe­dezni. Másik tervezett megoldás a felszíni vizek idő­ben a Rábából a Fertő tóba juttatnának 12 m3/sec vizet, hogy aztán a Hanság-főcsatornába és Rábcá­ba szükség szerint vízpótlást lehessen adni. A Concó patak és a Cuhai Bakony-ér vízgyűjtőjében az igé­nyeket csak tározással lehet kielégíteni. E területek és a Marcal kivételével a felszíni vizek 1980. évi víz­mérlegében aug. és szeptember hóban vízfelesleg mutatkozik. A felszínalatti vizek 1980. évi vízmérlegében nagymennyiségű partiszűrésű vízkészlet változat­lanul kihasználatlan marad. A talajvízkészlet ki­használtsága elsősorban öntözési célokra jelentős mértékben (2,9 m3/sec.) megnövekszik, de továbbra is nagy mennyiségű felesleges vízkészlet marad. A rétegvízkészletnek a tervezett kihasználtsági foka 10 % átlagosan. A részterületenkénti egyenlőtlen készlet és vízigény miatt 1980-ban egyes területeken nagyobb vízkészletek fognak még rendelkezésre áll­ni, másutt a további fejlesztési lehetőség megszű­nik. A karsztvíz vízmérlege 1960-ban azt mutatta, hogy nagyobb a felhasználás a vízkészletnél, 1980- ban a kommunális karsztvíz igény még biztosítha­tó lesz. összefoglalva megállapítható tehát, hogy 1980- ban a vízkészletek még nem lesznek a megenged­hető határig kihasználva, azaz további fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. A felszíni vizek nagytávlati vízmérlege szerint az augusztusi 85 %- os tartósságú 28.4 m3/sec. hasznosítható vízkészlet­tel szemben a nagytávlati vízigény 16,1 m3/sec., te­hát a még rendelkezésre álló készlet 1980. után 12,3 ma/sec. 2.21" A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok Eszak-Dunántúlnak a TVK-hoz tartozó területe négy vízügyi igazgatóság működési hatáskörébe esik. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mű­ködési területe — Győr székhellyel —• teljes egé­szében, a másik három igazgatóságé csak résziben esik erre a területre. Az igazgatóságok szerteágazó feladatokat látnak el a vízgazdálkodás szervezésé­nek és irányításának, tervezésének és kivitelezésé­nek valamennyi szakterületén. E mellett vízjogi en­gedélyezési ügyekben mint elsőfokú államigazga­tási hatóságok járnak el. A vízügyi szolgálaton kívül az igazgatóságokkal együttműködve a vízgazdálkodási kérdések megol­dásával foglalkoznak még a megyei tanácsok, ille­tékes osztályai, a víz- és csatornaművek, a vízgaz­dálkodási társulatok, továbbá az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és erdő­gazdaságok és halgazdaságok, valamint az állami közegészségügyi felügyelőségek és bányaműszaki felügyelőségek is. A vízügyi igazgatóságok szervezetét az elmúlt 1961. évben akként módosították, hogy a megnöve­kedett vízgazdálkodási feladatokat a komplex szem­léletnek megfelelően és a vízgazdálkodós népgazda­sági súlyához mérten jobban el lehessen látni. A belső szervezeti felépítés megjavításán kívül első­sorban a tanácsi szervekkel lett szorosabb a kap­csolatunk, valamint a vízgazdálkodási társulatok­kal. A kutatása feladatokat a területen zömmel a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Mély­építési Tervező Vállalat végezte és végzi. A legfon­tosabb kutatási témák voltak; a Fertő tó vízállás­változásai, a Hanság; talajvízszint változásai, az ön­tözésre felhasználható vízfolyások minőségvizsgá­lata, több kisvízfolyás hidrológiai tanulmányozása és az árvízvédelmi töltések alatti átszivárgás mér­tékének a megállapítása a vízáteresztő altalajoknál. A jövőre tervezett főbb kutatási feladatok: a víz­folyások vízhozamának meghatározása, irányelvek kidolgozása a vízgyűjtőterületek komplex rendezési tervéhez, a vegyszeres gyomirtás kikísérletezésére, a hidraulikus kavicsszállítás megoldása hosszú távon, a csőkutas; permetező rendszerű öntözések üzeme­lésének és hatásának vizsgálata, és végül a vízgaz­dálkodás közgazdasági kérdései. A műszaki tervezés jelenlegi helyzete az, hogy a feladatok nagyobbik felét nem a vízügyi igazgató­ságok végzik el. Elsősorban a vízellátási, csatorná­zási és tározási tervezéseket, de sok öntözési és bel­vízrendezési tervet is más tervező szerv készít. A fejlődés helyes; iránya az lenne, hogy a kimondottan nagy tervfela diátok kivételével az összes többi ter­vezést az igazgatóságok végezzék el. Ehhez azonban a műszaki tervezési osztályokat létszámálag és szakmailag meg kell erősíteni. A vízi építkezéseknek hosszú időn keresztül a kubikos kézi földmunkája volt a jellemzője. A ki­vitelezések műszaki fejlesztése terén csak az utóbbi évtized hozott jelentősebb változást. A töltésépíté­si munkák és a vízfolyások mederrendezése egyre nagyobb mértékben gépi kivitelezéssel történik. 515

Next

/
Oldalképek
Tartalom