Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

Fejlődést jelent a csőkútépítések gépi verő- és fúróberendezéssel végrehajtott elvégzése. A kivitelezési munkák műszaki fejlesztését szolgálják az utóbbi években beszerzett és egyre növekvő számú földmunkagépek, közúti és víziúti szállítóeszközök, valamint egyéb építőipari gépek. Megoldandó feladat viszont a különböző rendeltetésű kisteljesítményű földmunka- és egyéb vízépítőipari gépek beszerzése és munkábaállítása. Területünkön nagy fontosságú lenne a vízépítési terméskő be- és kirakása, továbbá szállítása gépesítésének megoldása.

A vízügyi igazgatóságok végzik a területünkön lévő és állagukba tartozó valamennyi vízilétesít- móny és berendezés üzemelését, fenntartását és felújítását.

A munkaerőgazdálkodás és szakoktatás területén az a jövőbeni várható feladat, hogy a munkás- létszám a kiviteli munkák gépesítésének a fokozásával csökkenni fog, de ezzel szemben fokozotab- ban előtérbe kerül a magasabb képesítésű szakmunkások alkalmazása. Ennek a törvényszerű fejlődésnek a megvalósíthatósága érdekében számos feladat vár megoldásra a munkásállományú munkaerőszükséglet biztosításától kezdve a legmagasabb képesítésű műszakiak továbbképzéséig. A különböző szintű és célú továbbképző tanfolyamok és oktatások számát bővíteni és nívóját emelni kell, de emellett legfontosabb a záróvizsgák következetes megtartása.

Végül, de nem utolsó sorban nagyon időszerű lenne — összhangban a vízgazdálkodás mai követelményeivel és a népgazdaságban betöltött egyre bővülő szerepével — új vízjogi törvény megalkotása.

2.3 A vízgazdálkodási feladatok megvalósítási sorrendje

A TVK egyes fejezeteinek fejlesztési részében javasolt feladatok megvalósítási sorrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Külön tárgyaljuk az 1961— 1965-ig tartó II. ötéves tervet, valamint 1966—1980- ig a 20 éves tervidőszak még hátralévő három ötéves tervét, és végül az 1980. utáni időszakot.

A megvalósítandó feladatokat résziidőszakokra való bontással külön-külön soroljuk fel szakágazatonként, de úgy, hogy minden, beruházás a terület összes vízgazdálkodási és népgazdasági feladatainak az összefüggésében — a szakágazati hovatartozástól függetlenül — folytatólagos sorrendszámot kap. Az egyes fejezeteken belül feltüntetett sorszám pedig egyúttal az illető szakágazat feladatainak a megvalósítási sorrendjét jelenti.

Az összes megvalósítandó vízgazdálkodási feladat sorrendiségének a megállapítását az alábbi szempontok szerint végeztük el. Kiindulási alapként az egyes szakágazati feladatokon belül megállapított sorrend szolgált. Ennek ismeretében általános irányelveként alkalmaztuk, hogy a közel egyidőben megvalósuló feladatoknak azonos sorrendszámot adjunk. Illetve ezen alapelv figyelembevétele mellett előbbre soroltuk az ivó- és ipari vízellátás, valamint a települések és ipartelepek csatornázása és az öntözés fejlesztési feladatait, mert az e téren jelentkező elmaradásunkat kell a lehető leggyorsabban behozni. A lakosságnak egészségügyileg kifogástalan ivóvízzel való ellátás, valamint az ipari vízellátás és a szennyvizek korszerű elvezetése, ill. tisztítása az egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladat.

A fejezetek közül a fontossági sorrend második csoportjába a mezőgazdasági termelés nagyobb biztonsága érdekében, a kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezését, a belvízgazdálkodást a belvízvédelmet, továbbá az árvízmentesítést soroltuk. Végül harmadsorban a folyók, tavak szabályozásával kezdve a többi szakfeladatot foglaltuk egy csoportba. Ha azonban valamelyik beruházást az azonos időszakú csoportokon belül bármely más szempontból előbb javasoljuk megvalósítani, akkor a létesítményt előbbre soroltuk.

A vázolt általános irányelveiken kívül megemlítünk néhány egyéb szempontot, adottságot és tényt, melyeket a sorrendiség megállapításánál figyelembe vettünk, ill. figyelembe kell vennünk. A sorrend természetesen azokkal a beruházásokkal kezdődik, amelyek az 1961. és 1962. évben már be is fejeződtek, majd folytatódik a II. ötéves tervnek első két évében elkezdett beruházásaival, ill. az 1965-ig még hátralévő évekre tervezett feladatokkal. A II. ötéves tervre javasolt munkák sorrendjét megfelelő konkrétsággal meg lehetett határozni, mert úgy a vízügyi igazgatóságok, mint egyéb szervek által elvégzendő feladatok ismertek.

A sorrend megállapítása a III. ötéves tervtől kezdve 1980-ig már lazább keretek között mozog. A feladatok rangsorolását általában csak az elkövetkezendő ötéves tervekre való lebontás alapulvételével lehetett elvégezni. Nyilvánvalóan tehát a beruházások tényleges megvalósítása során a megállapított sorrendtől több-kevesébb eltérés fog adódni, mert a népgazdaság teherbíróképességétől függően rendelkezésre bocsátott hitelkeretek módosítani fogják a javasolt megvalósítási sorrendet. Külön megemlítjük, hogy a Duna komplex hasznosítása keretében előirányzott Felsődunai és Nagymarosi Vízierőművet az 1966—1980-ig terjedő megvalósítási időszak sorrend szerinti legelső beruházásának állítottuk be.

A szakágazati feladatokon belül a megvalósítási részidőszakok globális pénzügyi ütemezése meglehetősen, nagy változatosságot ill. látszólagos aránytalanságot mutat. A VI—IX. és a XIII. fejezet fejlesztési feladatait teljes egészében 1980-ig, irányoztuk elő. Ennek oka, hogy az ivó- és ipari vízellátás, valamint a települések és ipartelepek csatornázása ill. a vizek tisztaságának védelme érdekében javasolt beruházásokat feltétlenül indokolt az ismert okok miatt minél előbb kivitelezni, a viszonylag jelentős, több mint 4,6 milliárd beruházási költség ellenére. Egyébként az ivó- és ipari vízellátásra 1965-ig előirányzott beruházásokból már több, mint 300 millió megvalósult, azonkívül 400 millió forinton felüli beruházás kivitelezése az 1961. és 1962. évben megkezdődött.

Az öntözéses gazdálkodás gyomsütemű megvaló516