Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

77%-a Tata térségében (1/1) jelentkezik. A Concó patakra és a Bakony-érre (1/e) települt tógazdasá­gokon kívül a terület más vidékein ez a s.zakágazat csak kis mértékben terheli a vízkészleteket. A halastavak vízellátása általában kielégítő. Az ipari szennyvizek káros hatása csak helyenként és elenyésző mértékben érzékelhető. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre Az 1. TVK-egység a nemzetközi jelentőségű Duna folyamon kívül is meglehetősen nagy felszíni víz­készlettel rendelkezik. A vízkészlet területi megoszlása előnyös. Az or­szágos, ill. területi szempontból kiemelkedő jelentő­ségű Rába, továbbá Rábca—Repce és Marcal mel­lett számottevő a területet behálózó „helyi” vízfo­lyások vízkészlete is. Ez a helyi vízkészlet ugyanis a terület (Duna nélküli) teljes alapkészletének több mint fele — augusztusban kereken 14,5 m3/s, szep­temberben kereken 9 m3/s értékkel. Vízben gazdag a Rába (1/c) és a Mosoni-Dunaág (1/a) részvízgyűj­tője, míg igen szegény a Cuhai Bakony-ér és a Concó részvízgyűjtője (1/e). Kedvező a vízkészlet minőségi megoszlása is. A Rába és a Marcal vize, továbbá a helyi vízkész­letként kezeit kisebb vízfolyások készletének 3/4 része általában minden, hasznosítási célra alkalmas. Az öntözővízszolgáltatást azonban a Rábca—Repce és vízgyűjtőjük (Fertő—Hanság főcsatorna!) rossz­minőségű vize károsan befolyásolja. A hasznosításra alkalmatlan vizek részesedése elenyésző. A felszíni vízkészlet túlnyomó része külföldről érkezik az országba. Ezért a terület vízbősége és a vizek minőségi megoszlása nagymértékben függ az ausztriai mesterséges beavatkozásoktól. A területen a felszíni vizekből történő vízkivétel elterjedt, de még mindig az országos átlag alatt ma­radt. A kihasználtság augusztus, ill. szeptember hó­napban a Rábán 8, ill. 48%, az egyéb vízfolyások­nál átlagosan 41, ill. 21%. A területen belül a ki­használtság mértéke igen változó. Augusztusban a legkisebb az 1/c (5°/o) és az 1/a (8%) részterületen, legmagasabb a Rábca—Répce mentén (16%), ahol kiterjedt öntözések vannak. (A terület északi részén elhelyezkedő nagyobb ipartelepek jelentős hányada a Dunából elégíti ki vízigényét. Ezek értékeit ezért a B) táblázaton, a Duna I. szakaszánál tüntettük fel. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az igé­nyek minőség szerinti megoszlása nem követi az azonos minőségű vzkészletek mennyiségi megosz­lását. Ezért pl. az 1/b részterületen és a Rábca— Répce mentén a csak öntözésre alkalmas minőségű vizek kihasználtsága annyira meghaladja a 100%- ot .hogy már nem is értelmezhető. A jelenleg állapotot áttekintve megállapítható te­hát, hogy a) a Rábca—Répce folyókra és vízrendszerükre máris a kívánatosnál több öntözővíz-használat te­lepült; b) Az 1/a, 1/c részvízgyűjtőkön és a Rábán jelen­tős mennyiségű és jó minőségű (augusztusiban ke­reken 14 m3/s, szeptemberben több mint 3 m3/s) szabad vízkészlet áll a fejlesztési igények kielégí­tésére. 2.232 Vízmérleg a felszínalatti vizenre 2.2321 PARTISZURESU VIZEK MERLEGE A terület jelentős mértékű partiszűrésű vízkész­lettel rendelkezik. Ennek a vízkészletnek a meg­oszlása nagyon egyenlőtlen. Kimagaslóan nagy a Duna-menti terület vízkészlete (26 m3/s) és nagy a Rába melléki sáv készlete (4,2 ms/s) is. Nem hanya­golható el a Marcal és a Rábca—Répce menti parti­szűrésű készlet sem, — de másutt jelentősebb víz- mennyiségre nem számíthatunk. Művel a felsorolt készletek jelenleg gyakorlatilag teljesen kihasználatlanok, bennük nagymérvű fej­lesztés lehetősége rejlik. 2.2322 TALAJVlZMERLEG A terület talajvízkészlete országos viszonylatban kimagasló, kereken 14 m3/s-re becsülhető. A készlet területi megoszlása nem egyenletes: az 1/a és 1/ß részterületeken van a talajvízkincs 77%-a, míg a teljes területnek több, mint 60%-át kitevő többi részterületre a készletnek alig 23%-a jut. A talajvíz minőség szerinti megoszlása átlagos; a teljes vízkészletnek 67%-a „A” minőségű, azaz mindenre alkalmas és további 25%-a is alkalmas mezőgazdasági és ipari hasznosítási célokra („B” minőség). A talajvízkészletet elsősorban kommunális, má­sodsorban öntözésié élokra használják. A kommuná ­lis felhasználás kb. 20-szorosa az öntözési felhaszná­lásnak. Érdekes módon a talajvízben gazdagabb te­rületeken nagyabb a talajvízigény is. Így részterü­letként nem nagy kilengésekkel átlag 2—5% kö­zötti a talajvíz kihasználtsága. A legkisebb a fel- használás az 1/e részterületen, ahol nem éri el a vízkészletnek 0,1%-át sem. Legnagyobb a kihasz­náltság az 1/jj részterületen, ahol a mindenre alkal­mas vízfajtából 11%-os a kihasználtság. Jelenlegi állapotban a talajvízkincs miniden részterületen és azon belül még minőségi megoszlásiban is ki tudja elégíteni az igényt. Hiány seholsem jelentkezik. A fejlesztés szempontjából elsősorban az 1/a és az 1/ß részterületnek, van jelentősége, kereken 5—5 m3/s szabad vízkészlettel. Másodsorban az l/ö és 1/ részterületeket kell figyelembe venni, ahon­nan egyébként további 1—2 m3/s vízkészlet volna hasznosítható. 2.2323 RÉTEGVIZEK MERLEGE A terület rétegyízkészlete igen számottevő. A készlet megoszlása nem egyenletes. Legnagyobb az 1/A és 1/B részterületen, ahol a teljes kitermel­hető rétegvízkészletnek (kereken 5 m3/s-nak) össze­sen fele megtalálható. A többi 11 részterület oszto­zik a készlet másik felén. Rétegvízben legszegé­458

Next

/
Oldalképek
Tartalom