Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
nyebb az 1/M részerület, amelynek részesedése a 0,01%-ot sem éri el. A rétegvizeknél minőség szerinti megoszlást nem vettünk fel, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet van olyan érték, amelyet — ha szükséges — kezeléssel aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas minőségűvé tenni. A rétegvízigény a területen meglehetősen magas, a készlet 8%-a. A rétegvizet elsősorban kommunális és ipari célokra használják; öntözésre való hasznosítása kismértékű. Az igények nagysága nincsen összhangban a részterületek vízkészletével, ezért a kihasználtság foka 2 és 51% között változik. Legkisebb a kihasználtság — 5% alatt — az 1/B, 1/D és 1/E részterületen. 5—25% közötti kihasználtság van a többi részterületen, kivéve a 1/L (30%) és az 1/K (51%) részterületet. A terület rétegvízkészlete még nagymértékben szabad. Különösen az 1/A és 1/B részterület összesen kereken 5 m3/s-ra. továbbá az 1/E és 1/H részterület, több, mint 2 m3/s-ra becsült vízhozama volna még felhasználható. Az egyéb részterületeken nagyobb mérvű fejlesztéshez rétegvízkészlet gyakorlatilag nincs. 2.2324 KARSZTVIZEK MERI,EGE A terület 6 rétegvíz tái egységnél karsztos hegységek, ill. karsztvíz is található. A karsztvíz mennyisége a rétegvízkészlet 1/3-ára tehető. Leg- ielentősebb az 1/E részterületé, amelven a teljes karsztvízkészletnek 41%-a található. Jelentősebb karsztvízkészlettel rendelkezik még az 1/K (32%) és az 1/L (21%) részterület is. A karsztvizeket általában, a gvakorlattal megegyezően. mindenre alkalmas minőségűnek vettük fel. Kivételt képez: a kiemelt karszt-bánya- víz, amelyet a kiemelés körülményeinék megfelelően ,.B” vagy .,C” kategóriában levőnek állapítottunk meg. így a teljes karsztvíz-mennyiségnek 37%-át soroltuk alacsonyabb kategóriába. A területen a karsztvizet főleg ioari (86%). kisebb részben kommunális (14%) célra használják. A terület karsztvíz-készlete átlagosan 91%-ra van kihasználva. Ez az igen magas átlagérték azf jelenti, hogy számos helyen hiány mutatkozik. Különösen, éles ez a 'különböző vízminőségek szerinti csoportosítás szerint mutatkozó kihasználtságóknál. Az 1/F és 1/K területen az ipari célra használható karsztvizek kihasználtsága olyan magas, hogy már nem is értelmezhető. De még az 1/L részterületnél is 209% a „C” minőségű karsztvíz kihasználtsága. A területegység karsztvízkészlete tehát gyakorlatilag teüesen lekötött, sőt egyes helyeken nagymértékű hiányt tapasztalunk. Ezért a karsztvizekre támaszkodó vízigényes fejlesztésekről le kell mondani. A TVK-egység területén lényegében mindenütt van lehetőség hévizek, s ezen belül ásványvizek feltárására. A Győr—Celldömölk—Körmend vonaltól ÉNy-ra eső területen, a felső és alsó pannon határán fakasztott hátvizek lehetnek elsősorban gyógyvíz-jellegűek. Az említett vonaltól DK-re, a Bakony—Vértes—Gerecse—Pilis hegységektől É-ra eső medence-részeken, a triász alaphegységből általában csak egyszerű hévíz, esetleg ásványvíz nyerhető. Gyógyhatásút — ha egy-egy feltárásban ilyen lesz — elsősorban rádióaktivitásnak köszönheti majd. A jelenlegi feltártság mellett részletesebb ásvány-, hév- és gyógyvízmérleget készíteni nem lehet. Tájékoztatásul mégis közöljük az alábbi táblázatot, mely a víz minőségének figyelmen kívül hagyásával a 35° C-on felüli hévizek mérlegére ad némi tájékoztatást: A hévvíztartó réteg megnevezése Vívkészlete Eddigi felhaszn. Szabad készlet Kihasználtság lit/s % Triász 2 600 2 600 0 Alsó-felső pannon határa 4 500 64 4 436 1,5 összesen : 7 100 64 7 036 1 Megjegyezzük, hogy a triász hévíz készletében a langyos (35 C° alatti) vizek nem szerepelnek. Ezeket a hidegvíz mérlegénél vettük figyelembe. A jelenleg feltárt hévizeket a területen kizárólag strand, ill. gyógyfürdő céljaira hasznosítják. A TVK-egység országos viszonylatban is számottevő hévízkészlettel rendelkezik. A különböző jellegű víztartó kőzetek előfordulása az ásványéi gyógyvíz minőségek változatosságát is valószínűsíti. Erre azonban ma még biztos adataink nincsenek. 2.233 A terület fejlesztési lehetősége a vízmérleg szemszögéből összefoglalva megállapítható, hogy a TVK-egység területén az 1960. évi vízmérleg szerint elsősorban a Duna mellékén, majd a Rába-völgyben és az északi területrészeken mutatkoznak szabad vízkészletek, felszíni és felszínalatti vizfajtákból egyaránt. A karsztvízkészlet lényegében teljesen ki van merítve. A nagy szabad vízkészlettel rendelkező É-i rész Ny-i oldalán kedvező hévízfeltárási lehetőségek is mutatkoznak. 2.3 Távlati vízmérleg A vízgazdálkodás és az általa kiszolgált nép- gazdasági ágazatok fejlesztési lehetőségeinek felméréséhez tájékozódni kell az egyes tájak távlati vízmérlegéről, vagyis a vízkészletek és a víz- használatok várható alakulásáról is. A 20 éves előretekintést nyújtó 1980. évi helyzet felmérésében bizonyos mértékig támaszkodni lehet az utóbbi években tapasztalt változások irányzatára és ütemére, továbbá egyes konkrét tervekre és fejlesztési előirányzatokra. 459
