Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
nek költsége elelnyésző. A vállalat évi 250 üzem- nappal számol. A 4+3 vezeték maximális teljesítményét 200 t/ó-ra, a rakodó teljesítményét — a vízi- úton való szállítás mennyiségét — 1980-ig 500 000 t-ra becsülik. Ez nem meríti ki a szivattyúk és a vezetékek elméleti kapacitását, így továbbfejlesztését nem tervezik. A rakodó főleg külföldi forgalmat bonyolít le. Az Almásfüzitői Timföldgyár fejlesztési tervében szerepel a timföld víziúton történő külföldi és vörösiszap, valamint bauxit belföldi szállításával kapcsolatban egy rakodó létesítése. E távlati terv azonban még programszinten sem került elfogadásra. A terv elkészítésével megbízott Alumínium- ipari Terv. Intézet tájékoztató jelleggel közölte, hogy a rakodás timföld esetében pneumatikus, vagy szalagrendszerű, vörösiszapnál szállítószalag, bauxitnál markoló darú segítségével történne. A móló méretét illetően bővebb adat nem áll rendelkezésre. esetleg szóba jöhet az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat mólója, szükséglet szerint kibővítve. (Véleményünk szerint a meglévő móló kibővítése nem jelent túl nagy gazdasági előnyt, mert a szállítószalagrendszerű és a maroklódarús rakodáshoz a móló jelenlegi kiépítése nem megfelelő. Célszerűbb egy teljesen új rakodó kiépítése.) A beruházásra előirányzott összeg fentiektől függően 20—50 millió Ft között mozoghat, melyből kb. 20% a gépi berendezés szükséglete. A feltételezett évi forgalom 1150—2850 ezer t lehet 1980-ra. Süttöi kőrakodó: A Nagymarosi Vízerőmű duzzasztása következtében a rakodót meg kell emelni. A költségek az erőmű létesítését terhelik. A jelenlegi kézi berakás gépesítése ill. félgépesítése érdekében szükséges egy 5 t-ás parti darú beszerzése, A beruházási költség kb. 3 millió Ft. A várható évi kb. 60 000 t forgalmat tekintve a daru kapacitása csak kis mértékben lesz kihasználva. A nehéz fizikai munkát igénylő, elavult kézi talicskás uszályrakodás helyett azonban az új technológia alkalmazása indokolt. Gazdaságossági számítások alapján a gépi berendezés költsége megközelítőleg 10 év alatt megtérül. Lábatlani Cementgyár: Az 1960 előtt megindult üzem és rakodófejlesztés célja az ömlesztett és zsákos cement mennyiségi termelésének növelése, rendeltetési helyre történő elszállításának megkönnyítése és meggyorsítása. Ennek érdekében építették, ill. építik ki a tároló silókat (6 db 12 m átmérőjű vb. siló) az ömlesztett cementet a silókba szállító 2.5 atm. sűrített levegővel működő szállító berendezést, a vaslemez bunkert .melynek egyik nyílása a zsákos csomagdiához, másik egy pneumatikus szállítóberendezéshez és az ehhez csatlakozó flexibilis tömlőhöz vezet, továbbá a zsákos rakodót, a t. k. kikötőt és rézsűs partfalat. A kikötő, ill. rakodó 75 m hosszú függőleges vb. támfal. Partélmagassága 111,50. Építési költsége 1 700 000 Ft. A kikötő alatt 700 m hosszban rézsűs kőburkolat készül; ép. költsége 6 108 000 Ft. A csomagoló és silók építési költsége: építés: 24 625 000 Ft gép 7 201 000 Ft egyéb' 3 300 000 Ft A rakodás 1000 t-ás uszályokba történne kétféle képpen, A zsákos cement rakodása egy 10 m-es dobtávolságú szállítószalag, spirál csúzda és leszedő asztal segítségével, az ömlesztett cement rakodása pedig a rakodó bunkerből a flexibilis tömlőn keresztül az uszályba. Egyszerre csak egy uszály rakodhat. A várható forgalmat meghatározni megközelítőleg sem lehet, mivel eddig uszályban cementszállítás — és főleg ömlesztett cementszállítás — nem volt. A szállítószalag elméleti kapacitása 90 t/ó és miután egyszerre csak egy uszály rakodhat, ebből számítva a rakodó elméleti kapacitás 300 000 t évente. Lábatlani Vasbetonelemgyár: Vízi úti szállítás idáig egyáltalán nem történt. A vasútról átterelhető forgalom lebonyolítására egy rakodót kell kiépíteni oly módon, hogy az uszályba történő rakodás egy 10 t-ás rácsos szerkezetű híddaruval történne. A tervezett darupálya hossza kb. 75 m és a Duna fölött Vb. pilléreken épül. Az üzem további fejlesztése érdekében szükséges még egy 5 t-ás daru beszerzése és egy kb. 80 m hosszú darupálya kiépítése is. A beruházási költségek 7,6 millió Ft-ra becsülhetők. A rakodó várható forgalma 1980-ig napi 250— 300 t szállítást véve alapul, évi 100 000 t-ra becsülhető. Dorogi szénrakodó: A fejlesztési lehetőségek, elképzelések alapján a jelenlegi feladó állomástól a tokodi bányáig egy kb. 5 km hosszú kötélpálya kiépítését tervezzük. A tokodi bányából érkező napi kb. 15 vagon szén rakodóra történő leszállítását a meglévő kötélpálya még elbírja és így a rakodónál egy rövid szakaszon kell a jelenlegi fölé egy új pályát megépíteni. Ezzel a szén osztályozása is lehetővé válik. A rakodó átépítése, további fejlesztése sem szükséges, mert a rakodó kapacitása a jelenlegi szállítás többszörösére képes. A várható forgalom 1980-ig a jelenlegi 80— 100 000 t alapulvételével 200—250 000 t-ra becsülhető. A tervezett új 5 km-es kötélpálya építési költsége, megközelítőleg 15,0 millió Ft. Esztergomi kikötő: A kikötő fejlesztésére vonatkozóan a MAHART távlati tervet nem készített a Nagymarosi Vízerőmű építésével kapcsolatos parti létesítmények az erőmű létesítését terhelik. A Mosoni-Dunaágban a győri és az Iparcsatornában a medencés rakodó ill. kikötő fejlesztési terve egymáshoz kapcsolódik. A győri jelenlegi rakodó csaik korlátozott mértékben fejleszthető. A TÜKÉR- telep eltávolítása után megépíthető egy 100 m hosz- szú rézsűs partfal, egy 80 m hosszú szállítószalag, a 3. és 4. szí. raktár 5300 lm3-el és a legrövidebb időn belül egy korszerű munkásöltöző, mosdó és ebédlő. A létesítmények beruházási költsége 8,2 millió Ft. 379
