Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

mány hiányossága az, hogy kizárólag a MAHART eddigi és távlati szállítási forgalmát tárgyalja, to­vábbá, hogy a népgazdaság távlati fejlesztési ada­tainak, tervszámainak hiányában közelítéseket és általánosításokat tartalmaz. A kikötők és a rakodók távlati fejlesztési tervé­vel kapcsolatban a MAHART készített egy összeál­lítást a MAHART közforgalmi rakodóiról és kikö­tőire vonatkozóan. Az összeállítás a forgalom vár­ható fejlődésével arányos rakodási teljesítmény növekedést irányoz elő és ezt osztja szét az egye9 rakodók között az eddigi teljesítményék arányá­ban. Távlati fejlesztés megtervezésének alapjául szol­gálnak még a Dunabizottsági „Ajánlások” a XVIII. ülésszakon hozott határozatok értelmében. Kutatási adatgyűjtési hiány jelentkezik, az idegen hajóút, továbbá a Duna menti üzemek, rakodók várható víziúti szállításának, forgalmának megha­tározásánál. A rendelkezésre álló, ill. beszerzett ada­tok csupán feltételezések és távlati elképzelések, nem konkrét fejlesztési tervek adatai. Ismeretlen a Rába, a Rábca és a Mosoni-Dunaág kishajózásra még alkalmas természetes víziútjain lebonyolítható távlati víziúti szállítás, ill. szállítási igény is. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A Duna Rajka—Szob közötti szakaszának áru­forgalma a tervezés alapjául szolgáló 1960. évben 6,73 millió t volt (1. sz. melléklet). Ez a mennyiség magában foglalja a szakaszon lebonyolódó transit, valamint a magyar és csehszlovák export-import forgalmat. Fenti forgalom 20 éves távlati növeke­dését részletes adatok hiányában az alábbi módon lehet megközelítőleg meghatározni : A Dunahizottság adatai alapján a dunai teherfor­galom 1960. évi értéke: 18,83 millió t. 1965-ig elérhető fejlődés: 27,08 millió t, növeke­dés 5 év alatt: 143%. Ebből Magyarország szállítása 1960. évben 2,24 millió t. 1965-ig elérhető fejlődés: 2,80 millió t, növekedés 5 év alatt: 125%. A Szovjetunió Tengerészeti Minisztériuma mel­lett működő Szojuzmomijprojekt Intézet számítása szerint 1980-ban a teherforgalom 45 millió tonna lesz. A 20 év alatti fejlődés tehát kb. 240%. Az Ép. és Közi. Műszí. Egyetem előzetes forgalmi tanulmánya — kizárólag a MAHART szállítási for­galmát vizsgálva — az alábbi értékeket tartal­mazza: 1960. évi forg. 1000 t 1980. évi várh, forg. 1000 t Fo rg. növ. % 1. MAHART áruforgalma 1 754 2. Vasútról vízáútra terelhető 3 510 200 forgalom 3 535 11 412 325 összesen: 5 288 14 922 280 A tanulmány a MAHART áruforgalma teljesít­mény növekedésénél az OT 20 éves globál áruszál­lítási 250%-os teljesítménynövekedés előirányzat­ból indult ki és megállapította a 200%-ot. A vasút­ról történő forgalomátterelés növekedésénél a MÁV 20 éves távlati fejlesztési tervét vették alapul, mely 340—250%-os forgalomnövekedést irányoz elő (OT előirányzat 370—380%). A 3,25-ös szorzószám áru­fajtánként! átlagos arányszám a főbb vasúti háló­zatok és az átterelhetőség szempontjainak figye­lembe vételével. A tanulmány a hazai nagyhajózási forgalmat — mely lényegileg a MAHART által végzett teherszál­lításokat tartalmazza — 1980. évre a Duna ország­határ—Lábatlan közötti szakaszán 1 400 000 tkm/km forgalmi sűrűséggel tervezi, feltételezve azt, hogy a víziút nagyhajózásnak megfelelő méretei 1980-ra már rendelkezésne állnak. Ez az érték jól meg­egyezik az általunk összeállított 1960. évi MAHART forgalom 280%-ra megnövelt értékével (2,8-53 000 000 tkm/110 km = 1 350 000 tkm/km). A forgalomnövekedés tervezett fenti %-os érté­kei alapján a Duna Rajka—Szob közötti szakasz forgalomnövekedését jó megközelítéssel 250%-ban állapíthatjuk meg, tekintettel ama, hogy a Forgal­mi tanulmány vasútról átterelhető értéknövekedé­sét kissé túlzottnak tartjuk. Az átterelés szempont­jainak megállapításánál ui. figyelmen kívül hagy­ták a hazai víziúti szállító eszközök kapacitásának fejlesztési lehetőségeit ill. a 20 éves fejlesztési terv­számait. A MAHART a közforgalmú kikötők, rakodók fejlesztési tervének összeállításánál is 250%-ban ál­lapította meg az 1980-ig normális fejlődéssel vár­ható forgalomnövekedést. A Duna Rajka—Szob közötti szakaszának 1980-ra várható forgalma tehát 16,8 millió tonnára becsül­hető (6,73,2,5 = 16,8). 1980 után, hamár a Rajna—Majna—Duna és Du­na—Odera hajózható csatornák is elkészültek, a du­nai szállítás még nagyobb mértékű fejlődésével le­het számolni és a Duna teherforgalma elérheti az évi 60—80 millió tonnát is. Természetesen ez a Raj­ka—Szob közötti Duna-szakasz forgalmának ará­nyos1 megnövekedését is jelenti. A dunai víziút fenti szakaszának a várható for­galommal arányos fejlesztéséinél figyelembe kell venni azt, hogy a víziút — jelenlegi méreteivel — az 1960. évi forgalomnál lényegesen nagyobb for­galom lebonyolítására alkalmas; forgalomkorláto­zást a hajózási idényben kizárólag a nem kellő víz­mélységű gázlók okoztak időszakosan, továbbá, hogy a tervezett felső-dunai üzemvízcsatorna és Nagymarosi Vízierőmű elkészülte után (1971-től) ez a szakasz mélyvízű víziszállítási főútvonallá válik. A Mosoni-Dunaág 1960. évi forgalma kereken 23 700 t ill. 300 000 tkm, forgalomsűrűsége pedig 21 500 tkm/km volt. A műszaki egyetem már emlí­tett forgalmi tanulmánya részletesen nem tér ki erre, a távlati forgalomsűrűséget 82 000 tkm/km-re becsüli. A múlt és jelen fejezetben közölt adatok alapján a győri rakodó forgalma — ami jellemző a nagyhajózásra alkalmas 14 km hosszú hajóút­szakaszra — a háború előtti években elérte a kb. 47 1 TVK 369

Next

/
Oldalképek
Tartalom