Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

iOO 000 t-t. Az újjáépült rakodó máris egyszeriben fellendítette a forgalmat (kb. 1 év alatt mintegy 100 000 t) és a távlati fejleszetésnél számítani lehet arra, hogy fenti szakasz várható forgalma el fogja érni a háború előtti 400 000 t-t. A víziúti szállítás forgalomnövekedését lényege­sen és döntőéin befolyásolja a szállítási önköltség alakulása, gazdaságossága. A jelenlegi szállítást a víziút kis mélysége és a hajók viszonylag csekély hordképessége (700—1000 t teherbírású uszályok és 600—800 LE~s vontatóhajók) miatti viszonylag ma­gas szállítási önköltség jellemzi. A magyar folyami hajózásra hátrányosan hat ezenkívül a vasút ver­senye és az ezzel kapcsolatos tarifapolitika is. A két fő közlekedési ágazat — a vasút és a hajó­zás — szállításának önköltségét áz 1959. évi tény- számok alapján a KPM kollégiuma ill. a szállítási központi tanács kiszámította. A számításokat a VITUKI ill. a MAHART tervosztálya végezte el. Az Ép. és Közi. Műsz. Egyetem előzetes forgalmi ta­lálmánya ezeket az árufajtánként összeállított érté­keket elfogahatónak tartja azzal a korrekcióval, hogy a szén szállításánál a távolság növekedés miatt önköltség csökkentést, a cement szállításnál pedig távolság csökkenés miatt önköltség növeke­dést hajt végre. Kiragadva a szakasz víziúti szállítására jellemző főbb árufajtákat az önköltség ill. szállítási költség összehasonlító értékeit a tanulmány alapján az alábbi táblázat tünteti fel: Vasút H a j ó z á Árufajta önköltség Ft/tkm szállítási teljesít­mény millió tkm szállítási kölsség millió Ft önköltség Ft/tkm szállítási teljesít­ménymillió tkm szállítási költság millió Ft Költség­megtakarítás a hejózás javára millió Ft 1 2 3 1 2 3 Szén 0,31 91 28,3 0,18 105,1 18,9 9,4 Kő 0,34 274,5 93,4 0,106 343 36,5 57 Kavics 0,33 518 171 0,10 594 59,4 111,6 Cement 0,36 27,9 10 0,20 36,2 5,6 4,4 Cementáru 0,34 6,5 2,2 0,19 7,6 1,2 1,0 V. iszap 0,28 28,9 8.1 0,185 34,5 6,4 1.7 Fa 0,355 397,8 141 0,198 496 98,3 42,7 Stb. — — — — — — — Stb. — — — — — — — Stb. — — — — — — — összesen: — 1 819,2 605,4 — 2 128,1 316,63 288,77 Ezek az önköltségek — figyelembe véve a mű­szaki fejlesztés, stb. önköltséget csökkentő hatását is — 1980. évre is érvényesnek tekinthetők, mert a vasút és hajózás önköltség aránya — várhatóan — a távlati fejlesztés során sem fog változni. A szállítási költséget befolyásoló rakodási költsé­geket vizsgálva megállapították, hogy a vasútnál és a hajózásnál azonosak (26). A vízászállítás önköltségalakulását az uszály­kihasználás — mint legfontosabb befolyásoló ténye­ző — függvényében a múlt és jelen ismertetésénél már részletesen tárgyaltuk. A VÍZITERV tanulmá­nya (11) szerint a magyar—csehszlovák közös érde­kű Duna-szakaszon a jelenlegi 70%-os hajótér ki­használás a csatornázás és a csatlakozó szakaszok rendezése után 99%-ra nő, (a Nagymarosi Vízlép­cső által érintett Duna-szakaszon az 1000 t teher­bírású uszály elméleti kihasználási lehetősége a víz­erőmű megépítése után a hajózási időszakban 100%-ra emelkedik, ami a hajózás költségeit jelen­tősen csökkenti). Fentiek alapján az előző pontban ismertetett vár­ható forgalomnövekedési meghatározása az önkölt­ségalakulás szempontjából is indokolt különösen akkor, ha az uszálykihasználás mintegy 20%-os nö­vekedése az önköltség arányos csökkenését vonja maga után. A jelenlegi önköltséghez viszonyítva 35 ill. 50%-al csökken 1,0 t szállítás' önköltsége, ha a 3,25 ill. 3,50 hajózási mélység rendelkezésre fog állni (11). A Duna-hajózás továbbfejlesztése érdekében a tervezésnél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az önköltség csökkentést az alábbi tényezők segí­tik elő (11). 1. A vízlépcsők megépítése és egyéb munkák megvalósítása nyomán a Duna teljes szakaszán a szükséges hajózási mélység biztosítása; 2. a Duna—Odera és Rajna—Majna—Duna ösz- szekötő hajócsatomák megépítése; 3. a hajók teherbíróképességének fokozása és cél­szerűbb hajótípusok kiválasztása; 4. vasútról főleg olyan teheráru víziútra tere­lése, amely a közbenső fogyasztási helyekre is eljut­tatható. A dunai hajóút hidrotechnikai és más műtárgyak méretének megállapítására vonatkozó ajánlásokat a Dunabdzottság XVIII. ülésszaka határozata hagyta jóvá (DK) Szesz 18/22. 1960. r. 25.) Az „Ajánlások” alapján a hajóút mértékadó méretei és azok szük­ségességének indokolása a következő (DB vízszintre vonatkoztatva) : 370

Next

/
Oldalképek
Tartalom