Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
Á László, János, és Kincses patak torkolati szakaszának áthelyezése. Visszatöltésezés a Halas patak mentén 565 fm hosszban. Az esztergomi külső vízmű átépítése. Esztergom csatornázásának részleges átépítése. Az esztergomi csatornaszivattyútelep megépítése Nyergesiíjfalu—Dunaalmás szakasz Keskeny partsáv, mely az 1731,5—1752 fkm-ek, valamint a Duna és a dombvidék között húzódik. Az ipartelepek által elfoglalt partszakaszt kivéve a közút, illetőleg vasútvonal halad a Duna-parton és védi a mögötte elterülő területet és községeket. A duzzasztás káros hatásának kiküszöbölésére a következőket tervezik: Az esztergom—almásfüzitői vasútvonal zúzottkőágyazata alá 30 cm vastagi szűrőréteg beépítése, a vízfelőli töltésrézsűk 1:4 hajlású kavicstöltéssc-l való megtámasztása, a hullámverésnek kitett rézsűk kőszórással, vagy kőburkolattal történő megvédése, a vasúti hidak megerősítése, egyes átereszek megszüntetése. A vasútvonal és a magasabb terep közötti kisebb területek feltöltése. Községeknél tűzoltóvíz és állatitatás céljára szolgáló 6 db medence kialakítása. Az 1. sz. főközlekedési út átépítése, illetői eg megemelése 1260 m hosszban, töltésrézsűk biztosítása 3400 fm hosszban, továbbá 7 db műtárgy átépítése. Süttői kőrakodó átépítése. Dunaalmási strandfürdő kisajátítása. Épületszigetelési munkák, szivárgócsatornák és drének, partbiztosítások, szivattyútelepek átépítése, vagy bővítése a nyergesújfalui téglagyárnál, Visz- koza-gyámál, továbbá a lábatlan! eternit-gyárnál, épületelemgyárnál, cementgyárnál, kőfaragóüzemnél és papírgyárnál . Komáromi öblözet A Duna 1752—1770 fkm szelvényei között terül el. 2500 ha területét 18,3 km hosszú árvédelmi töltés, továbbá a budapest—győri vasútvonal egy szakasza védi. A duzzasztás káros hatásának kiküszöbölésére a következőket tervezik: A meglévő töltések megerősítése az átázás és a hullámverés ellen.. Nyílt és zárt szivárgócsatornák a töltéssel párhuzamosan. A külvizek összegyűjtése övcsatornával. Szivárgó rendszer építése Komárom városában 4900 fm hosszban. Szivattyútelepék létesítése a szivárgóvíz és a belvizek átemelésére: Dunaalmási szivattyútelep 0,35 m3/sec, Perjéspusztai szivattyútelep 0,93 nrVsec, Szőnyi szivattyútelep 0,35 m-'/sec, Komáromi szivattyútelep 0,76 m3/sec, Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat szivattyútelepe 0,48 m3/sec, és a Timföld- gyári szivattyútelep 0,4 m3/sec teljesítménnyel. Dunaalmás—almásfüzitői vasútvonal zúzottkőágyazata alá 30 cm vastag szűrőréteg beépítése és a töltésrézsű hullámverés elleni védelme. Komáromi bauxit rakodó vágány felemelése. Épületszigetelések lakóházaknál és az ipartelepek épületeinél. Komárom—gönyüi szakasz A Duna 1770—1791 fkm szelvényei között terül el. A partmenti kis kiterjedésű mélyterületek ví: alá kerülnek. A duzzasztás hatása itt már nem érvényesül. Dunai szigetek A duzzasztás áltól érintett — Magyarország területét képező szigetek száma 15, összterületük 241 ha. A szigetek túlnyomó részét ki kell sajátítani, mert a duzzasztás következtében résziben teljesen víz alá kerülnek, részben el vizenyősödnek a magas talajvízállás következtében. Kivételt képeznek az esztergomi szigetek, melyek közül a Nyáros és Táti sziget részben, a Körtvélyesi sziget pedig teljes egészében védett területre kerül. Ezek a szigetek a jövőben az árvíz ellen védve lesznek és a talajvízszintjük szivárgócsatornákkal lesz szabályozva. Csehszlovákia területén a tervek a védelmi létesítményeket az alábbi területi felosztásban tárgyalják: Alsó Ipel öblözet, Alsó Hron öblözet, Kravny öblözete, Izsa öblözete, Komárno város öblözete, Komárno-Medvedov öblözete, Váh-Nitra öblözete, Váh-jobbparti öblözet és A Nitra áthelyezése, továbbá a Maly-Dunaj-bal- parti öblözete. Anélkül, hogy az itt szükséges munkálatok ismertetésére rátérnénk, megjegyezzük, hogy az első öt öblözet felépítése hasonló az esztergomi és komáromi öblözethez, a többi már átmenetet képez a csallóközi típushoz. A csehszlovákiai öblözetek védelmi létesítményeinek tervezési irányelvei azonosak a korábban ismertetettekkel és a műszaki megoldások is hasonlóak a magyar öblözetekben alkalmazottakhoz. A vízerőműrendszer építési organizációja és ütemterve. Üzemvízcsátornázás vízerőmű Az üzemvízcsatornázás vízerőmű építésénél mintegy 103 millió m3 földmunkát, 2,2 millió m3 beton és kb. 0,66 millió m3 kőmunkát kell elvégezni, ama nagyfokú gépesítést követel meg. A tározó töltéseinek 17 millió m3-nyi földmunkáját részben a szivárgócsatornákból, forgó felsővázas kotróval építik be. A hiányzó anyagot anyaggödörből, az átmetszésből és a f elvízcsatorna felső részének anyagfeleslegéből részben dömperrel, részben hidraulikus úton szállítják. A töltés vízoldali 15 cm vastag betonburkolata rostált kavicságyazaton finiserekkel és rézsűgépekkel készül. 344
