Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
A vezetőtöltéseket homokos kavicsból építik, melyhez az anyagot — túlnyomórészben a fenntartási kotrás keretiében — a Dunia medréből vederlán- cos úszókotróval termelik ki és úszó elevátorral szállítószalaggal építik be. A balparti felvízcsatorna és a Gabcsikovo-i vízlépcső kb. 27 millió m3 földmunkájánál a csatorna bevágásból 15 m3-es szkréperekkel kiemelt 25 millió m3 vegyes anyagot a kétoldali töltésbe keresztszállítással építik be s tömörítik. A hiányzó mintegy 10 millió m3 anyagot az alvízi öblözetből normál nyomtávú vasúti kocsikkal 8 km távolságra szállítják és buldózerrel elterítve tömörítik. A vízlépcső munkagödréből részben földnyesővel, részben forgó felsővázas kotróval termelik ki az anyagot és a fel- vizcsatorna töltésébe, illetőleg a mólok töltésébe szállítják. A hajófordulóhely és a felvízi hajózsdlipöblözetben tervezett 1 m vastag kavicsterítést hidromechani- zációval készítik. A felvízcsatoma 15 cm vastag betonburkolatát nyílt víztartás mellett finiserrel és rézsűgéppel alakítják ki. Az alvízcsatoma kb. 24 millió m3-t kitevő földmunkáját a beszerzendő nagy teljesítményű kotrókkal hajtják végre és. az anyag túlnyomó részét az alvízcsatoma két partján deponálják. A közel 32 millió m3-es álvízi kotrást az alvízcsa- tornánál említett kotrópark végzi el. A kiemelt anyagot részben keresztszállítással, részben hajón szállítják tovább és a folyam oldalágaiban, illetve a Duna partján deponálják. A dunakiliti vízlépcső az árvíz ellen körtöltéssel védett munkatérben épül. A munkagödör víztelenítése nyílt víztartással történik olymódon, hogy függőleges Larssen, szádfalból és vízszintes rétegben injektált cement-agyag keverékből vízzáró teknőt képeznek ki, amely a vastag, nagy vízáteresztőképességű kavics altalajból a munkagödörbe szivárgó víznek az útját állja, Az építéshez szükséges homokos-kavicsot a munkagödörből, illetőleg az átvágásból nyerik, a cementet és követ, acélszerkezeteket és gépi berendezéseket hajón szállítják a helyszínre. A munkagödör kiemelése forgó felsővázas kotróval és dömper, illetőleg tehergépkocsi szállítással történik. Az átvágás 2,6 millió m3 földmunkáját az alvízi kotrásoknál használt gépi berendezés végzi. A duzzasztómű és az átvágás megnyitása után a jelenlegi Duna-medret el kell zárni. A mederelzárás kőanyaga Dévényből, a kavics kitöltés az átvágásból származik. A munkahely Dunakilitiből 4 km-es felvonulási úton közelíthető meg. A Gabcsikovo-i vízlépcső csatorna 18 cskm szelvényében sík területen, az árvízvédelmi töltések által védett területen épül. A munkatér víztelenítését szintén függőleges Larssen fallal és fenék injektálással készített vízzáró teknő védelme alatt, nyílt víz- tartással tervezték. A földkiemelés forgó felsővázas kotrókkal, a kiszállítás tehergépkocsival, illetőleg dömperrel történik. A nagymennyiségű beton-adalékanyag az alvízi öblözct kavicsából kerül ki, a cementet hajón, vagy vasúton és tehergépkocsin szállítják a helyszínre. A betont a betongyárból tehergépkocsin szállítják a munkatérbe és toronydaru emeli a beépítés helyére. A felvonulás résziére itt kellő nagyságú árvíztől védett terület áll rendelkezésre, amelyet a Csallóköz felől Gabcsikovo községen keresztül lehet megközelíteni. Az üzemvízcsatamás vízerőművel kapcsolatos védelmi létesítmények megépítése, miután elszórtan jelentkező kisebb munkákból állanak, különösebb organizációs elképzelést — a jelenlegi tervezési szinten — nem kíván. Hasonló a helyzet a Nagymarosi Vízerőmű ide eső öblözeteinél is. A földmunkát korszerű gépesítéssel kell elvégezni, 1,0—2,5 m3-es kotrókkal, megfelelő számú segédgéppel (szállítóeszköz, dózer, stb.). A szivattyú- telepek és kisebb műtárgyaik betonozási munkái különösebb gépesítést nem igényelnek. A töltésépítés és erősítés földanyaga a szivárgó csatornáikból, illetőleg anyagárokból, vagy a dunai kotrásokból kerül ki. Építési ütemterv Az eddigi gazdaságossági vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a legnagyobb gazdasági hatásfok a két vízerőmű egyidejű megépítésével érhető el. Az ütemterv összeállítása az alábbi főbb szempontok figyelembevételével történt. Az építési idő 7 év. Az építőgépek kihasználása folyamatos és maximális legyen, vonatkozik ez főleg az egyedi beszerzésű nagy gépekre, melyekből csak a legszükségesebb mennyiséget szabad beszerezni. A 7 éves időtartam betartása érdekében meg kell követelni a modern gépesítést, a három műszakos munkát és a korszerű tervezést és építésvezetést. Az ütemterv összeállításánál az volt a törekvés, hogy ne egy időben kezdődjék a nagymarosi vízlépcső és a felsődunai duzzasztómű (Dunakiliti) építési munkája. Ez az ‘építési és gépkapacitás jobb kihasználását teszi lehetővé. Hasonló összehangolás szükséges a nagy kotrási munkáknál is. A két alvízi kotrás (az alvízcsatoma betorkollása, továbbá Nagymaros alatt), az alvízcsatoma és a dunakiliti átvágás kiemeléséhez 2 db 300 m3/óra, 2 db 500 m3/óra teljesítményű vederláncos úszókotróra és 2 db 800 m3/óra teljesítményű szívó-nyomó kotróra lesz szükség. Ezeknek munkabeosztása az ütemterv szerint olyan, hogy az egyes vízerőművek üzembehelyezéséig az alvízcsatoma és az átvágás földmunkáján kívül az alvízi mederkotrásnak a fajlagosan legtöbb energiát biztosító mintegy 30—40%-át is el tudják végezni. Az építési ütemterv szerint a nagymarosi balparti erőtelep gépei a 4. év folyamán lépnek üzembe, ezt követik 3 hónaponkint .az 5. évben az üzemvízcsatomás erőmű gépegységei. A 7. építési évre az alvízi kotrások befejezése és kisebb pótmunkák maradnak. Magát a konkrét hétéves kiviteli munkát kb. másfél éves előkészítő és felvonulási munka kell megelőzze. Ezek az építési helyek megközelítését, (hozzájáró út, iparvágány, kikötő) a gépek és munkások elhelyezését (felvonulási épületek, lakótelepek 44 1 TVK 345
